Hírek téma szerint
Tudtad, hogy van olyan cég Magyarországon, ahol nem csak kerékpártárolóval és öltözővel, de céges kerékpárflottával és közös bringás programokkal segítik a bringával bejárókat? Vagy hogy Magyarország a 3. legkerékpárosabb ország Európában? A Bringázz a munkába! idei kampányának első, cégvezetők számára szervezett workshopján ez is kiderült, sőt!
Találd meg, hol ehetsz a közelben egy finom vega ebédet, hol vásárolhatsz csomagolásmentesen, vagy éppen hol festetheted be a hajad a legkisebb ökolábnyommal! A népszerű Green Guide Budapest térkép alkotóinak idei célja egy átfogó, online fenntarthatósági platform megvalósítása. Az E.ON Hungária Csoport több millió forintos támogatást nyújt a csapatnak, megadva ezzel a kezdő lépést az új, fenntartható online felületük kialakításához. A folytatáshoz és a cél eléréséhez azonban Rád is szükség van!
Májustól végre újra kinyit a Humusz Ház - egyelőre csütörtök-pénteki ügyeleti napokkal.
A dm a piacon elsőként fejlesztett olyan saját márkás termékeket, amelyek nemcsak klíma-, de környezetsemlegesek * is. Ezt az innovatív lépést a Berlini Műszaki Egyetem életciklus-elemzése tette lehetővé, amely során kiértékelték a termékek gyártásának szakaszait, hogy aztán a környezetre gyakorolt hatásokat minimalizálják. A dm új Pro Climate termékcsaládja segít, hogy még könnyebben beépíthessük a fenntarthatóságot a hétköznapokba.
Kis dolgokkal, apró odafigyeléssel is rengeteg formában tehetünk környezetünkkért – akár játékosan is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint László Ágnes, Cegléd önkormányzati képviselője és Varga Franciska, a Pest Megyei Közgyűlés képviselője kupakokból készült állatai, amelyekből Cegléd egyik központi terén kiállítást is szerveztek.
Az Ökologistics Alapítvány a helyi lakosok és a Szolnoki Kosár Közösség önkéntesei segítségével április 23-24-én arra vállalkozott, hogy megtisztítsa a település környezetét az illegális hulladéktól. Megelőzés célából egy kisfilmet is készítettek, a polgármester és egy tizenhárom éves "petkalóz" főszereplésével azért , hogy minél több emberhez el tudják juttatni az üzenetet.
Minden helyi, országos és európai szintű állami döntéshozónak szól a nyílt levél, amelyet a felelős, az eldobható kultúra helyett az újrahasználatot előnyben részesítő vállalatok szignálnak. Alább a nyílt levél teljes szövegét közöljük, a függelékek pedig a cikk alján található linkre kattintva érhetőek el.
Sokaknak lehet kiábrándító a címben lévő gondolat, hiszen annyira régóta élünk már fogyasztói társadalomban, hogy evidensnek tűnik, ha változást szeretnénk elérni, azt legfőképp a pénztárcánk segítségével, a fogyasztásunk megváltoztatásával tehetjük meg. A probléma azonban az, hogy ez a valóságban nem működik. Miért? Erről ír cikkében Gózon Eszter, fenntartható szemléletű szín- és stílustanácsadó, „The less waste stylist”, a Zero Waste Hungary alapítója.
Romániából percenként legalább 50-70 PET-palack úszik át Magyarországra a Tiszán és a Szamoson. A Máramaros megyei tanács alelnöke szerint mozgó gátakat kellene létrehozni a két folyón, amelyek legalább fenntartanák a vízbe dobott hulladékok egy részét.
Évente több milliónyi műanyagpalack úszik le a Tiszán. A háztartási hulladék részben a szemétszállítás hiányaként kerül a folyóba Kárpátalján – derül ki Ljasuk Dimitry ukrán-magyar gyökerekkel rendelkező természetfilmes A Tisza nevében című filmjéből.
Budapest, 2021. április 23. – Jelentős mennyiségű műanyag hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-sziget egy részét a Greenpeace Magyarország és a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport önkéntesei április 17-én. A Szentendrei Duna-ág melletti erdős területen felhalmozódott szemét számottevő része kiürült PET-palack volt, mely leginkább olyan jól ismert nagyvállalatoktól származik, mint a Coca-Cola, a PepsiCo és a Szentkirályi Magyarország Kft. A Greenpeace azt várja a műanyagszennyezésért felelős cégektől, hogy szakítsanak végre az egy használat után szemétté váló PET-palackokkal és hazánkban is vezessék be az újratölthető italcsomagolásokat. Csak így lehet megállítani a hazánkat is egyre inkább elszennyező műanyagáradatot.
Az ember és a természet újrakapcsolódási lehetőségeire reflektál új projektjével a *Kultúrgorilla* , amelyet a Bartók Béla úti Zipernowsky Stúdióban mutat be. A *Zöldmező* projekt keretében a kirakaton át tekinthetnek meg a látogatók egy haszonnövények nevelésére szolgáló magaságyásba ültetett, folyamatosan növekvő, szabadon burjánzó vadvilágot.
Az idők szavát meghallva nyílnak a csomagolásmentes boltok, amelyek a csomagolás hiánya mellett az áruik színvonala és származása miatt érdemelnek figyelmet. Rengeteg magyar kistermelő, ökogazdaság termékeit forgalmazzák. A budai oldalon tett virtuális kirándulásunk során a „ne pazarolj”-ban, a budakeszi Green Kiss Marketben és az újbudai Leméremben járunk.
Célunk, hogy a hulladékmentes életmód minél szélesebb körben elterjedjen. Úgy érezzük, hogy vannak dolgok, praktikák, módszerek és fontos tudnivalók, amiket nem lehet elégszer hangsúlyozni. Arra hívunk Téged, ha elkötelezett környezetvédő vagy csatlakozz az Online Akadémia előadásaihoz. Tanulj, kérdezz, lépj a tettek mezejére! Hiszünk benne, hogy a jó példa ragadós, ezért olyan gyakorlatias előadásokkal készülünk nektek, ami felvértez a szomszédok, családtagok, barátok sokszor kétkedő, kukacoskodó ellenállásával szemben. Légy te is hulaldékcsökkentési szakértő!
Egy ambiciózus szendrői fiatalember nyitotta meg a megyeszékhely első hulladékmentes üzletét.
A klímaváltozásról már mindenki hallott, de azt kevesen tudják, hogy Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint a Föld átlaga. Ha ez így folytatódik, az unokáink már nem fogják tudni, mi az a hó. Többek között ez derül ki a Zöldunió 2021-es előrejelzéséből.
Szeretnétek többet tudni a hulladékproblémáról és a hétköznapi életbe is könnyen átültethető megoldásokat keresitek? Vagy esetleg a dolgozói zöld közösségeteket akarjátok erősíteni? A Humusz Szövetség nagy tapasztalattal rendelkezik környezetvédelmi témájú előadások tartásában, amiket a jelenleg online kínálunk vállalatok, közösségek számára.
A Humusz Ház közösségi komposztpontját ideiglenesen nem lehet használni, ugyanis komposztkereteink teljesen beteltek, valamint a koronavírus harmadik hullámára való tekintettel sem tartanánk szerencsésnek egyelőre a nyitást. Továbbra is türelmeteket kérjük.
Az újrahasználható csomagolások elterjedése nélkül elképzelhetetlen a körforgásos gazdaság megvalósulása. Azáltal, hogy az anyagokat hosszabb ideig használjuk, hozzájárulunk az erőforrások megőrzéséhez, a hulladék mennyiségének csökkenéséhez, valamint enyhülnek a csomagolások előállításával, fogyasztásával és hulladékként történő kezelésével járó környezeti hatások. A környezeti előnyök mellett az újrahasználati és újratöltési rendszerek rendkívüli gazdasági előnyöket is kínálnak az anyagköltség-megtakarítás és a munkahelyteremtés tekintetében, amit minden újrahasználati ciklus megsokszoroz. Vizsgáljuk meg, miért is érdemes túllépni az egyszer használatos kultúrán.
Bár tavaly nőtt a megmentett élelmiszerek aránya az elmúlt évekhez képest, jelentősen emelkedett a rászorulók száma is – mondta a Magyar Élelmiszerbank vezetője a 168.hu-nak.
Új kampányvideóval jelentkezik a Greenpeace Magyarország, melynek szövegét Fluor Tomi mondta fel. A kampány a cégvezetőket szólítja meg, hogy vállaljanak ők is szerepet a világszintű műanyagválság megoldásában. A probléma mára akkora, hogy a piac nem háríthatja tovább a fogyasztókra a felelősséget: a cégek feladata, hogy a fogyasztók számára fenntartható megoldásokat tegyenek elérhetővé, és visszaszorítsák az eldobható műanyagokat, méghozzá minél előbb.
Számos civil szervezettel összefogva a Humusz Szövetség nyereményjátékot hirdetett a 2021. márciusi műanyagböjt utolsó hét napjára.
A XI. kerületi Önkormányzat tájékoztatta a Humusz Szövetséget, hogy ismét komposztkereteket osztanak a kerületi lakosok részére.
A műanyagokról való vélemények mindig is megoszlóak voltak, és lesznek is. Természetesen nem minden rossz, ami műanyagból készült, azonban van pár dolog, amit érdemes tisztázni velük kapcsolatban. Például hogy hogyan érdemes szelektíven gyűjteni és mikor is éri meg, de azt sem árt, ha tudjuk, hogy a „bioműanyagok” milyen veszélyt rejtenek magukban, és még pár visszatérő kérdést is tisztázunk. Lássuk hát a tényeket és tévhiteket.