Hírek téma szerint
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Cikkünkben megnézzük, hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt.
A sokak számára még napjainkban is látens hulladékválság kezelésének sztárstartégiája az újrahasznosítás. Kézenfekvőnek tűnhet, hiszen a bevett fogyasztási szokásaink adta kényelem mellett, mindenfajta lemondás nélkül terel egy látszólag jóízű feloldás felé. Mégis: hajtűkanyarral szelelünk el a valódi megoldás elől. Bár az újrahasznosítás hathatós szerepet játszik a hulladékkrízis mérséklésében, sokkal inkább alkalmas tűzoltásra, mint a probléma gyökerének kiirtására. Hosszú távon sikeres perspektíva ugyanis kifejezetten a hulladékmegelőzésre irányuló törekvésekben rejlik, amelynek egyik báziselemét az újrahasználat adja.
A Roland Berger szerint a szigorodó uniós szabályozásnak és az új technológiáknak köszönhetően a közeljövőben várhatóan nő az újrahasznosított műanyagok aránya és javul azok minősége. A német tanácsadó cég tanulmánya azt mutatja be, hogyan tudnak mindebből profitálni a vállalatok – feltéve, ha képesek gyorsan reagálni.
Évente körülbelül 43-59 ezer tonna fabútorhulladék keletkezik Magyarországon, azonban a kiterjedten működő bútorhulladék-feldolgozó rendszer hiányában ennek a nagy része égetőkben végzi – derül ki az IKEA friss tanulmányából. Igény lenne a már nem használt bútorok fenntartható kezelésére, ugyanis a tanulmányhoz készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége lecserélte valamelyik bútorát az elmúlt évben, és a válaszadók majdnem 8 százaléka a kommunális hulladék mellé tette ki a fölösleges holmit. Az IKEA körkörös szolgáltatásaival megoldást kínál a bútorok újrahasznosítására, és arra ösztönzi az embereket, hogy értékként tekintsenek a nem használt bútorra.
Elérhetővé vált a szervezet 2022. évi közhasznúsági jelentése. Aki viszont szeretne a számok mögött rejlő tevékenységekről többet megtudni, azok számára itt van szakmai beszámolónk a tavalyi évről.
Júliustól az egész országban elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer és bevezetik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, a tárca legfrissebb Facebook-bejegyzésében.
Évi 30 ezer tonna kapacitású szilárdhulladék-kezelő üzem épül meg 7,8 millió eurós (2,9 milliárd forint) költségvetésből, európai uniós forrás és magyar támogatás segítségével a kárpátaljai Makkosjánosiban, a program nyitórendezvényét kedden tartották Nyíregyházán.
„Az élet kényelmét szolgáló javakkal, amikkel a sors bőségesen ellátta, fennhéjázás nélkül, de nyíltan élt; keresetlenül élvezte a rendelkezésére állót, de azért a hiányzót sem nélkülözte. Senki sem mondhatta róla, hogy csavart eszű, rabszolgalélek, szőrszálhasogató volna, hanem inkább be kellett vallani, hogy érett, talpig férfi, fölötte áll a hízelgésnek, s a maga és mások ügyeinek irányítására termett” – írta Marcus Aurelius adoptáló atyjáról, Antoninus Pius császárról.
Tudtad? Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 5 hónap alatt élnénk fel a Föld egész éves erőforrásait: 2023-ban ugyanis május 30-ára esik a magyarországi túlfogyasztás napja. De mit is jelent ez, és mit tehetnénk azért, hogy ez a dátum minél későbbre tolódjon?
Elérkezett az első mérföldkőhöz a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország közös kezdeményezése, melyben a két szervezet lebomlóként kínált műanyag zacskókat komposztál. Ezt azzal a céllal teszik, hogy megvizsgálják, a zacskók valóban lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A kísérletben megjelölt 45 nap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban lévő zacskók egy híján még nem bomlottak le teljesen, bár ennek folyamata már megkezdődött. A zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco üzleteiből.
Újabb közel 200 darab közterületi, nyitott hulladékgyűjtő edényre szerelnek fedelet a Budapesti Közművek szakemberei - a tavaly indított és hatékonynak bizonyuló kezdeményezés folytatásaként – a „kukákban guberáló” madarak megfékezésére.
Egy eredmény eldönteni látszik a dilemmát, a kérdést, amit a tudatos csecsemős szülők nap mint nap feltesznek maguknak: mire költsünk, milyen pelenkát használjunk, ha jót akarunk a babánknak és egyben kímélni akarjuk a bolygót? A mosható pelenkák valóban jobbak a környezet számára, mint az eldobható pelenkák? A brit Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékügyi Minisztérium elkészítette a moshatók és az eldobhatók életciklus-elemzését.
A Hulladékmentes Tisza programot a Tiszai PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság hozta létre a The Coca-Cola Foundation – a The Coca-Cola Company globális alapítványának támogatásával 2019-ben a folyó műanyaghulladéktól való megtisztításának céljával. A projekt legújabb eredménye Budapesten is megtekinthető lesz júniusban: a víztisztító és közösségi célokat ellátó konténer Kárpátalján nyeri majd el végső funkcióját. A tisztálkodási és közösségi funkciókat is ellátó Ivóvíz cserebere pont (angol nevén SWAP – safe water access point) legfontosabb célja, hogy megfelelő minőségű ivóvizet biztosítson a folyókból olyan helyeken, ahol ezt a közműszolgáltatás nem teszi lehetővé.
Elképesztő sebességgel zajlik a mikroműanyagok kutatása az elmúlt években, melynek eredményeként kiderült, nemcsak az ételeinkben és italainkban, de már a szervezetünkben is jelen vannak ezek az anyagok. Ennek ellenére viszonylag keveset tudni az élettani hatásaikról. Dr. Hollóczki Oldamur, a Debreceni Egyetem kémikusa és csapata azon dolgozik, hogy fény derüljön rá, okozhatnak-e neurodegeneratív betegségeket a mikroműanyagok.
A divatipar bevett módszerei és eszközei több módon és szinten károsítják környezetünket, mint azt elsőre gondolnánk. Egy-egy változásért kiáltó helyzet nem ritkán valami olyasmihez kapcsolódik, ami mára szerves része lett a mindennapi életünknek.
A Göteborgi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vízi lárvákra kifejezetten mérgező toxinok kerülnek a környezetbe a cigarettacsikkekből, egészen pontosan a szűrőkből, emiatt a teljes betiltásukat javasolják. Több ezer toxint és mikroműanyagot is azonosítottak.
Az, hogy a fémet, műanyagot és papírt szelektíven kell gyűjteni lassan már mindenki számára evidencia és lehetőség is, akár házhoz menő rendszerben is. De mi a helyzet a biohulladékkal? Bár a komposztálás szerencsére egyre népszerűbb, a szerves hulladék nagy része továbbra is a vegyes hulladék közé kerül, így kikerülve a természet körforgásából. 2024-től viszont uniós kötelezettség a biohulladék elkülönített gyűjtése, így ezentúl nem választás kérdése, hogy komposztálunk-e vagy sem. Kérdés az, hogyan lehet ezt megoldani ott, ahol nincs lehetőség helyben komposztálásra.
Egy új, szakmailag lektorált tanulmány megkérdőjelezi, hogy a PFA-alapú termékek hatékonyan taszítják-e a vizet és a foltokat a bútorokon, cipőkön, ruhákban, szőnyegekben, kültéri felszerelésekben és egyéb textil termékekben.
A zene napjainkra szinte teljesen egybefonódott életünkkel, sokan elképzelni sem tudnák nélküle mindennapjaikat. És mi tagadás, sokszor tényleg meg tudja adni azt a pluszt, ami átlendít minket a hétköznapok fáradalmain, legyen szó tanulásról, munkáról vagy az otthoni teendőkről. A zenéléshez pedig már az őskortól kezdve hangszereket is használtak, amelyek akkor még fából, kőből és egyéb, természetben is fellelhető anyagokból készültek. Milyen anyagokból készültek régen a hangszerek, és miből épülnek fel manapság? Milyen a hatásuk a környezetre, és mit tehetünk e hatás mérsékléséért?
Március végén megrendezésre került a „Technikai segítségnyújtás Magyarország körforgásos gazdasági stratégiájának és cselekvési tervének kidolgozásához” című zárókonferencia. A konferencián bemutatásra került a Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégia, ami az OECD munkatársainak közreműködésével készült el.
Minden iparágban és a háztartásokban is rengeteg hulladék keletkezik, ezek nagy része a szeméttelepeken végzi. Pedig azzal tehetnénk a legtöbbet egy élhetőbb környezetért, ha megelőznénk a hulladékok keletkezését.
A Humusz Szövetség a Greenpeace Magyarországgal közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket.
Idén a Víz Világnapjának fő témája, hogy felhívja a figyelmet a vizeinket és környezetünket fenyegető válság megoldására és az ezzel kapcsolatos lépések felgyorsításának fontosságára. Ennek apropójából cikkünkben beszámolunk a közelmúlt egyik jó híréről: másfél évtizedes tárgyalássorozat után történelmi megállapodás született az ENSZ-ben a világ óceánjainak védelméről. A tagállamok végre véget vethetnek az élővilágot veszélyeztető tevékenységeknek: céljuk 2030-ig a nyílt tengerek 30 százalékát védelem alá helyezni.
Egy friss kutatás szerint a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősebb hatással vannak a nagyvárosokban tapasztalt vízhiányos időszakok kialakulására, mint a klímaváltozás, vagy a népesség növekedése – írja az Euronews.