Nem gyûjt szelektíven? Szégyellje magát! Ezzel a címmel jelent meg a vg.hu tudósítása. Szégyellje magát a harapós ló! Az szégyellje magát, aki bepalizta az országot a lehetõ legdrágább és legkevésbé hatékony gyûjtögetésbe! Egyelõre jóval többet beszélnek a gyûjtésrõl, mint amennyit valójában ér. A hasznosításról persze ritkán van szó, de ez egy másik kérdés. Szilágyi László jegyzete.
Hónapok óta várjuk az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) felülvizsgálatát, de sehol semmi. Van viszont települési szilárd hulladék (TSZH) fejlesztési stratégia, amit persze mi csak a végleges változatban kaptuk meg, az igazi társadalmi egyeztetés megint elmaradt. Szép dolog, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) megkapta (Sürgős! Két nap múlva ki kell küldeni Brüsszelbe!), és az is nagy örömünkre szolgált, hogy amikor kezdeményeztük, a szakfőosztály munkatársai a HuMuSz képviselőit kedvesen fogadták a Minisztérium épületében, de társadalmi egyeztetésnek ezt talán ne nevezzük.
Üdvözlök mindenkit, aki ijedtében nem lapozott gyorsan tovább, és túljutott a címen. Nem könnyű cikket írni a KukaBúvárba a hulladékokról szóló keretirányelvről. Ez a szókapcsolat ugyanis elsőre rettentő rémisztően hat, de ami még ennél is rosszabb, kifejezetten unalmasan hangzik. Sőt, nem csak elsőre. Mi sem foglalkoznánk vele, ha nem lenne muszáj. De hát mit tegyünk, ha valóban sok múlik azon, hogy ebben a demokratikusnak nevezett, ám igen bonyolult felülvizsgálati folyamatban, milyen irányba terelik az elkövetkező évek hulladékgazdálkodását.
Az ősz folyamán egy igencsak fogós kérdés mozgatta meg a KukaBúvár Egyesület levelezőlistájának tagjait. Réka próbált választ adni kisvállalkozó ismerősének arra a kérdésre, hogy – a környezeti szempontokat szem előtt tartva – milyen csomagolásban forgalmazza gyümölcslevét. Hol itt a kérdés? – értetlenkedhetnek sokan – egy KukaBúvár olvasónak a válasz egyértelmű: visszaváltható üvegbe. Ám kiderült, hogy ha beleéljük magunkat a vállalkozó helyzetébe és a mai magyar valóságba, akkor a válasz nem is olyan egyszerű.
Ne beszéljünk most a kóláról! Beszéljünk a kólagyártásról és a dunaharaszti telephelyről! A CC meghívására ott jártunk a napokban, megnéztük a palackfújást, a töltést, a telepi hulladékkezelést. Sok kérdésünkre választ kaptunk, csak a legalapvetőbbekre nem: Mi szükség erre a lére? Jobb lett a világ, mióta kólát gyártanak?
A szelektív hulladékgyűjtés illetve a környezettudatos viselkedés mára normává vált a Budapesten. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek használatában 2004 óta tendenciaszerű növekedés tapasztalható. Két éve még a megkérdezettek harminc, ma már a hatvan százaléka mondta, hogy heti rendszerességgel használja a hulladékgyűjtő szigeteket. A többi között ez derült ki a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ legutóbbi felméréséből, amelyben a szelektív hulladékgyűjtés lakossági megítélését vizsgálták. A közvélemény-kutatás eredményeit Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana ügyvezetője sajtótájékoztatón ismertette. [tozsdeforum.hu]
Az érdi hulladékkommandó megszervezésére a Nyíregyházán 2004. júniusa működő hasonló szervezet, és más városok pozitív tapasztalatai alapján került sor. (Forrás: Mikecz László - Érd, környezetvédelmi főtanácsos)
Kocsis Kenéz, az Öko-Gum Gumiabroncs Begyűjtő és Hasznosító Kht. ügyvezető igazgatója
Magyarországon a rendszerváltás idején az út menti árkokban, elhagyott területeken és erdőszéleken rengeteg gumiabroncsot láthattunk. Ma már sokkal kevesebbet. Országszerte szaporodnak a gumiborítású futópályák, ami azt mutatja, hogy a gumiabroncsok újrafeldolgozása is megindult. Sikertörténet a hulladékgazdálkodás terén? Na nem, a helyzet azért nem ennyire szívderítő. A szívós környezetvédelmi munka mellett más is van a piacon. Csempészet, átpapírozás, indokolatlan szállítások, a hasznosítást veszélyeztető új égető. Kocsis Kenéz a legnagyobb koordináló szervezet munkáját vezeti, helyzetéből adódóan jól látja a kritikus pontokat.
Mennyire szemét a díj? 3. rész
Kezdeményezésünkre az OKT* hulladékos bizottsága már többször tárgyalta a szemétdíjak rendszerét. Nyári számunkban beszámoltunk róla, hogy a HuMuSz Házban minden érdekelt csoport elmondta véleményét a jelenlegi helyzetről. Ezután a bizottság felkért minket, hogy dolgozzunk ki megoldási javaslatokat, és kezdeményezzünk erről vitát. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a javaslatainkat, a vitáról és az esetleges jogszabályváltoztatásokról a későbbiekben számolunk be.
Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.