ECO-TV projektként is emlegetjük, de a hivatalos megnevezés ennél sokkal bonyolultabb. Az INTERREG III/C Perspective Program támogatásával megvalósult „Katódsugárcsövek újrahasznosítására vonatkozó stratégiák kidolgozása" címû alprojekt vezetõje a Valenciai Tartományi Önkormányzat (www.dival.es/medioambiente). A projekt célja a katódsugárcsövek nyersanyaggá történõ átalakítási lehetõségeinek feltárása építõipari hasznosítás céljából.
250 pályázat érkezett be az illegális lerakók felszámolására, a keretösszeg 245,8 millió forint, azaz várhatóan több ezer felszámolási program valósulhat meg. A részletekrõl elõreláthatólag májusban nyújthatunk tájékoztatást, miután a környezetvédelmi miniszter aláírja a bizottság javaslatát.
Idén õsszel október 3-án kezdõdik és Mikulásig tart a szerda esti elõadások sorozata a HuMuSz Házban. Kezdés este 6 órakor. A elõadók között lesz ügyvéd, néprajzkutató, geográfus és történész is, így aztán biztos, hogy még az ismerõsnek tûnõ témákról is sok új gondolatot hangzik majd el. Az elõadások beharangozóját honlapunkon hétrõl hétre közöljük. Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
Zaja Péter jegyzete arról, hogyan lehet manapság beszerezni egy igazi, magyar gyártású, bõr focilabdát. A rövid válasz: sehogy.
Arról álmodozunk, hogy egyre több helyre eljut a KukaBúvár, és egyre többen olvassák...
Magyarországon a szelektív hulladékgyûjtés terén az elmúlt években komoly elõrehaladás történt. A lakosság gondosan válogat, a konténerek szépen telnek. A kukabuvar.hu rendszeres olvasói tudják, hogy a nagy kérdés az, hogy van-e hazai háttéripar a szelektíven összegyûjtött hulladék újrafeldolgozására. Elég, ha a mûanyag PET-palackok példáját említjük, ezeket nem csekély környezeti terheléssel Kínába szállítják újrafeldolgozásra. Ezért lepõdtem meg, mikor elõször hallottam, hogy az Orosházi Üveggyár - mai nevén Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. a jelenleginél sokkal több üveghulladékot is fel tudna dolgozni. Krasznár Györgyit, a cég minõségfejlesztõ mérnökét Gadó György Pál kérdezte.
Nem gyûjt szelektíven? Szégyellje magát! Ezzel a címmel jelent meg a vg.hu tudósítása. Szégyellje magát a harapós ló! Az szégyellje magát, aki bepalizta az országot a lehetõ legdrágább és legkevésbé hatékony gyûjtögetésbe! Egyelõre jóval többet beszélnek a gyûjtésrõl, mint amennyit valójában ér. A hasznosításról persze ritkán van szó, de ez egy másik kérdés. Szilágyi László jegyzete.
Hónapok óta várjuk az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) felülvizsgálatát, de sehol semmi. Van viszont települési szilárd hulladék (TSZH) fejlesztési stratégia, amit persze mi csak a végleges változatban kaptuk meg, az igazi társadalmi egyeztetés megint elmaradt. Szép dolog, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) megkapta (Sürgős! Két nap múlva ki kell küldeni Brüsszelbe!), és az is nagy örömünkre szolgált, hogy amikor kezdeményeztük, a szakfőosztály munkatársai a HuMuSz képviselőit kedvesen fogadták a Minisztérium épületében, de társadalmi egyeztetésnek ezt talán ne nevezzük.
Üdvözlök mindenkit, aki ijedtében nem lapozott gyorsan tovább, és túljutott a címen. Nem könnyű cikket írni a KukaBúvárba a hulladékokról szóló keretirányelvről. Ez a szókapcsolat ugyanis elsőre rettentő rémisztően hat, de ami még ennél is rosszabb, kifejezetten unalmasan hangzik. Sőt, nem csak elsőre. Mi sem foglalkoznánk vele, ha nem lenne muszáj. De hát mit tegyünk, ha valóban sok múlik azon, hogy ebben a demokratikusnak nevezett, ám igen bonyolult felülvizsgálati folyamatban, milyen irányba terelik az elkövetkező évek hulladékgazdálkodását.
Az ősz folyamán egy igencsak fogós kérdés mozgatta meg a KukaBúvár Egyesület levelezőlistájának tagjait. Réka próbált választ adni kisvállalkozó ismerősének arra a kérdésre, hogy – a környezeti szempontokat szem előtt tartva – milyen csomagolásban forgalmazza gyümölcslevét. Hol itt a kérdés? – értetlenkedhetnek sokan – egy KukaBúvár olvasónak a válasz egyértelmű: visszaváltható üvegbe. Ám kiderült, hogy ha beleéljük magunkat a vállalkozó helyzetébe és a mai magyar valóságba, akkor a válasz nem is olyan egyszerű.