Vállalkozók

Csomagolási alternatívák összehasonlítása a sör esetében

Vajon gondolunk-e arra egy meleg nyári nap estéjén - mikor a kertben ülve jólesőn legurítunk egy pofa sört vagy épp kedvenc foci csapatunknak szurkolunk baráti társaságban - hogy vajon miféle környezeti károk nyomják nedűnk vállát? A KÖVET által készített esettanulmány az egyik vezető hazai sörgyár a piacon legjelentősebb termékének kiszerelési alternatíváit és azok környezeti teljesítményét vizsgálja. Az ismertetett adatok egy fél éves termék életciklus vizsgálat eredményeit mutatják.

Egy ideje az a hír járja, hogy a Szobi Szörp Rt 0,5 literes visszaváltható üveges paradicsomleve megszűnik. Miután valószínűleg ez a hazai piac egyik leginkább környezet-és emberbarátabb terméke (csak paradicsom, cukor, só, semmi E-szám !!!), aggódva elkezdtem kutatni a boltok polcait. Többnyire legalul kellett keresni.

Volt, aki lángosért állt sorba, volt, aki kiállításról kiállításra bódorgott, volt, aki vásárfiát nézegetett – a HuMuSz önkéntesei viszont egészen speciális tevékenységi formát választottak maguknak.

Naponta egyszer ugyanis kukáztak. A Kapolcsi Völgyfesztivál ideje alatt – az elmúlt évekhez hasonlóan - ismét jelen volt a HuMuSz. Márta István főrendező nyilatkozata szerint a "zöld aktivisták" mintegy 60-80 köbméternyi szelektív hulladékot gyűjtöttek össze.

A környezettel kapcsolatos fokozódó aggodalmak miatt ismét divatba jönnek Japánban a rozsdamentes acélból készült termoszok. Népszerűségük annak köszönhető, hogy nem eldobhatók - állítja a Tiger Corp. egyik tisztségviselője.

Építkezni, felújítani márpedig muszáj. Ilyenkor pedig elkerülhetetlen az építkezési törmelék megjelenése – támad a sitt. A sittel sok mindent nem lehet kezdeni, az ember vesz egy nagy levegőt, rendel egy konténert és borsos áron elszállíttatja. Ez a jobbik eset, persze. Tárnokon azonban megtalálták a legmegfelelőbb módszert.

Nincsenek adatok, de nem is hozzáférhetőek

A HuMuSz ismét nekirugaszkodott. A tagszervezetei segítségével azt szerette volna megtudni, hogyan működik a rendszer. Mármint a tíz éve előírt Országos Környezeti Információs Rendszer (OKIR). Vizsgáltuk, hogy a Hulladékos Információs Rendszer (HIR) fel van-e töltve rendesen hulladékos adatokkal és mennyire biztosított azokhoz a hozzáférés? Az akcióval két legyet is reméltünk ütni egy csapásra: képet kapni az ország hulladékgazdálkodási helyzetéről és képet az elektronikus információszabadság honi működéséről. Hát, nem lett belőle egy légy sem.

Zöld ügy, ami megnyerhető
Fogyasztás vagy önmérséklet, mennyiség vagy minőség, birtoklás vagy hozzáférés, autó vagy tömegközlekedés, plaza vagy piac, magyar kézműves termék vagy távol-keleti műanyag gagyi, eldobható vagy újra-használható…
A „zöldek” többnyire a kevésbé népszerű, de fenntartható értékeket képviselik a rövid távú gazdasági és társadalmi érdekekkel szemben.

Végre van egy ügy, amelyben kormányzat, önkormányzat, kis és nagyvállalat, a civil társadalom, a tudomány és média érdekkonfliktusok nélkül összefoghat! Szemetelni ugyanis senki sem szeret, senki sem akarja illegálisan lerakni a hulladékát, senki sem szeret szemétkupacok között élni. A HuMuSz ezért hiszi, hogy ez a zöld ügy még megnyerhető.

Háztartási elektronikai hulladékokat újrahasznosító üzem építését kezdi meg a Nógrád megyei Bátonyterenyén 1,2 milliárd forintos beruházásban az Electro-Recycling Group Kft. - jelentette be a cég felügyelő bizottságának elnöke sajtótájékoztatóján.

Egy hetet töltöttem abban a nagy országban (az idő jó részét repülőn és buszban). Nyilván nem lehet teljes képet kapni ennyi idő alatt még az ottani hulladékhasznosításról sem, hát még magáról Kínáról. Többezer éves kultúra és államkapitalizmusba fulladt népköztársaság, nyomor és felhőkarcolók, buddhizmus és biznisz. Egymilliárd embertársunk jelenti be mostanában igényét a nyugati típusú jólétre. Ebben magunk is segítünk: hulladékot (értsd: nyersanyagot) és munkát adunk nekik. Meg a hozzá tapadó összes környezeti kárt.

Egy hetet töltöttem abban a nagy országban (az idő jó részét repülőn és buszban). Nyilván nem lehet teljes képet kapni ennyi idő alatt még az ottani hulladékhasznosításról sem, hát még magáról Kínáról. Többezer éves kultúra és államkapitalizmusba fulladt népköztársaság, nyomor és felhőkarcolók, buddhizmus és biznisz. Egymilliárd embertársunk jelenti be mostanában igényét a nyugati típusú jólétre. Ebben magunk is segítünk: hulladékot (értsd: nyersanyagot) és munkát adunk nekik. Meg a hozzá tapadó összes környezeti kárt.