Amire nincs szükség, az hulladék....vagy a hulladék az, amire nincs szükség?
Lehet, hogy korainak tûnik Magyarországon „nulla hulladék”-ról beszélni, amikor még a szelektív gyûjtés is csak kevesek számára érhetõ el. Mégis ezt fogjuk tenni. Ennek pedig az az oka, hogy már most el kell kezdenünk magasabbra helyezni a lécet. Az ugyanis nyilván egyértelmû mindenki számára, hogy a szelektálás bevezetése, a hasznosítás fokozatos növelése önmagában nem elegendõ. Nem elegendõ, mert a probléma sem csak annyiból áll, hogy nem tudjuk hova tenni a sok szemetet. Akad azért még egy két apró gikszer ebben a fogyasztói/termelõi struktúrában: fogynak a nyersanyagok és a természetes élõhelyek, elszennyeztük a levegõt, a talajt, a vizeket, megszûnt a helyi közösségek önellátása, egyre nagyobb és bonyolultabb rendszerek vesznek körül, amelyeket nem látunk át, így a saját cselekvõképességünkbe vetett hit is csökken, stb. A hulladékkérdés sem választható el ezektõl a problémáktól, nem lehet a rendszerbõl kiragadva „megoldani”.
A HuMuSz azért indította ezt a lapot, mert alapvetõ környezetvédelmi érdekünk, hogy a kezeink között megforduló eszközöket minél tovább használjuk, hogy mindent megjavíttassunk, amit meg lehet, hogy minél késõbb váljanak hulladékká használati tárgyaink, eszközeink, gépeink.
A HuMuSz arra kér mindenkit, hogy gazdagítsa ezt az adatbázist, küldjön be mûködõ szervizekrõl szóló adatokat. Az adatbázisról észrevételeket, javaslatokat 
Mikor február végén elindultunk a HuMuSz Házból, hogy Kõbányán felkeressük a börtön és a temetõ közötti ipartelepet, még nem voltam benne biztos, hogy szellemi élményben lesz részem. Higgyék el, izgalmas látogatás volt! A Fe-Group Invest Zrt. hulladékfeldolgozó telepén a cégvezetõk - idõsebb és ifjabb Balatoni Henrik - lelkesen kalauzoltak minket birodalmukban. Gajdov Géza írása
Magyarországon a szelektív hulladékgyûjtés terén az elmúlt években komoly elõrehaladás történt. A lakosság gondosan válogat, a konténerek szépen telnek. A kukabuvar.hu rendszeres olvasói tudják, hogy a nagy kérdés az, hogy van-e hazai háttéripar a szelektíven összegyûjtött hulladék újrafeldolgozására. Elég, ha a mûanyag PET-palackok példáját említjük, ezeket nem csekély környezeti terheléssel Kínába szállítják újrafeldolgozásra. Ezért lepõdtem meg, mikor elõször hallottam, hogy az Orosházi Üveggyár - mai nevén Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. a jelenleginél sokkal több üveghulladékot is fel tudna dolgozni. Krasznár Györgyit, a cég minõségfejlesztõ mérnökét Gadó György Pál kérdezte.