Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi lesz Európa hulladékával?

Folytatódik az Unió hulladékokról szóló keretirányelvének felülvizsgálata
Év: 
2006
Szám: 
Tél
Szerző: 
BE

Üdvözlök mindenkit, aki ijedtében nem lapozott gyorsan tovább, és túljutott a címen. Nem könnyű cikket írni a KukaBúvárba a hulladékokról szóló keretirányelvről. Ez a szókapcsolat ugyanis elsőre rettentő rémisztően hat, de ami még ennél is rosszabb, kifejezetten unalmasan hangzik. Sőt, nem csak elsőre. Mi sem foglalkoznánk vele, ha nem lenne muszáj. De hát mit tegyünk, ha valóban sok múlik azon, hogy ebben a demokratikusnak nevezett, ám igen bonyolult felülvizsgálati folyamatban, milyen irányba terelik az elkövetkező évek hulladékgazdálkodását.

A fő kérdések:
1. Megértik-e végre a döntéshozók, hogy a hulladékmennyiség folyamatos növekedése és az ezzel járó eszméletlen pazarlás MAGÁTÓL nem fog megállni – legalábbis addig nem, amíg a ’készlet tart’? Azaz: sikerül-e végre konkrét megelőzési irányszámokat megfogalmazni?
2. Egyértelműen rögzítik-e végre, hogy a megelőzés a legfontosabb, majd ezt követi az újrahasználat, az újrafeldolgozás, a hasznosítás és végül az ártalmatlanítás (lerakás, égetés). Ebben a sorrendben. (Ezt 5 lépcsős hierarchiának hívják.)
3. A közeljövő hulladékgazdálkodása a pazarló, egészségkárosító hulladékégetésről vagy a nyersanyagkímélő újrafeldolgozásról fog szólni?
A döntéshozatal két nagy intézményben zajlik:
1. Az Európai Unió Parlamentjében (itt 24 magyar képviselő ül).
2. A tagállamok környezetvédelmi minisztereinek tanácsában (a továbbiakban Környezetvédelmi Tanács, itt jelenleg Persányi Miklós képviseli Magyarországot).
A felülvizsgálat során mindkét testület egy harmadik öltönyös/kosztümös csapat, az Európai Bizottság 2005 decemberében kiadott anyagát tárgyalja. Már több mint egy éve.
A Parlament
A Parlamentben először a Környezetvédelmi Bizottság vette napirendjére az anyagot – ennek magyar részről Olajos Péter és Hegyi Gyula a tagja. Ez a bizottság november 28-án szavazott a keretirányelv módosításáról. A döntést természetesen hosszas viták és lobbifolyamat előzte meg. Annak, aki lobbizni szeretne, meg kell ismerkednie a javasolt módosításokkal, sőt, saját magának is ilyen módosító javaslatokat kell készítenie, és a képviselőkhöz eljuttatnia. „Persze” lehetőleg angolul, mert nincs idő a folyamatosan változó anyagok ide-oda fordítgatására. Ja, és lehetőleg szövegszerű javaslatokat kell küldeni, mert a parlamenti képviselőknek nem lesz idejük arra, hogy jogi nyelvezetre fordítsák értékes gondolatainkat. Azt körülbelül mindenki be tudja lőni, hogy milyen élvezet lehet angol nyelvű jogi passzusokat értelmezni, s ehhez angol nyelvű, szövegszerű javaslatokat készíteni. Ez az, amire a nemzetközi civil környezetvédelmi szervezetek (pl. az Európai Környezetvédelmi Iroda és a Föld Barátai) nélkül egy átlagos magyar civilnek vagy civil szervezetnek nem sok esélye lenne. Ettől függetlenül ezt a folyamatot nyitottnak és demokratikusnak nevezzük.
A november 28-i szavazás eredményével nem lehetünk maradéktalanul elégedettek, de vannak jó hírek is:
1. Elfogadták azt a célkitűzést, hogy 2012-re stabilizálni kell a keletkező hulladékok mennyiségét, és megerősítették az 5 lépcsős hierarchiát.
2. A bizottsági képviselők nem hagyták jóvá azokat a módosító indítványokat, amelyek a hulladékégetést közvetlenül támogatták volna (azaz: nem hagyták egyértelműen jóvá, hogy az égetés hasznosítás-nak minősüljön).
3. Rossz hír, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket (pl. hogy 2020-ra 70%-os újrahasznosítási arányt írjanak elő uniós szinten) nem fogadták el a képviselők.
Érdekes, hogy pont az újrafeldolgozásra vonatkozó irányszámokra mondtak nemet, hiszen az EU – saját megfogalmazása szerint – „recycling society” kíván lenni. Hát, ez így nem nagyon fog menni.
A 2. pont is igen lényeges. Az egyik legnagyobb meccs, hogy ez a keretirányelv hogyan fog viszonyulni a hulladékégetés kérdéséhez. Ha támogatja az égetést, akkor az a megelőzést, az újrahasználatot, az újrafeldolgozást még hátrányosabb helyzetbe hozza. Emellett pedig megindulhat egy olyan folyamat is, amely során bizonyos országok más országok ‚hulladékégetőjévé’ válhatnak.
A plenáris parlamenti szavazást (tehát amikor az összes parlamenti képviselő szavaz) február közepén tartják. A szavazás előtti hetekben újra e-mail kampányt fogunk szervezni a Föld Barátai segítségével a www.stopthewaste.eu honlapról. Ebben ismét számítunk szimpatizánsaink részvételére. Köszönet mindazoknak, akik tavaly ősszel vették a fáradságot és e-mailt küldtek uniós képviselőinknek!
A Környezetvédelmi
Tanács
A Környezetvédelmi Tanács (tehát a környezetvédelmi miniszterek) megközelítése még keményebb dió. Itt még a tárgyalásra kerülő anyagokhoz is sokszor nehéz hozzáférni. Igazából csak a magyar álláspontot ismerhettük meg (ha külön kértük) – azt is leginkább akkor, amikor már elküldték Brüsszelbe és megvolt róla a tárgyalás. Persze mondhatjuk viccesen, hogy innen szép nyerni, de ha komolyan belegondolunk, akkor civil fejjel nehezen érthető ez a hozzáállás. Végül is arról van szó ezekben az anyagokban, hogy mi, magyarok, mit is gondolunk a hulladékgazdálkodásról, s mit szeretnénk az uniós szabályozásban látni. Mi van ezen titkolni való? Azt úgyis tudjuk ezer más csatornán át, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – a környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyva – égetőket akar. Mégis, majdnem egy évbe telt, mire a Minisztérium az érdekelt feleket az első egyeztető megbeszélésre összehívta (ezt megelőzően nekünk kellett nyomakodnunk). Azt sem értjük, hogy más országok álláspontját (tehát a teljes tárgyalási anyagot) miért nem ismerhetjük meg, amikor az ő véleményük, döntésük ránk is hatással lesz.
Az említett megbeszélésen úgy tűnt, a KvVM képviselője átlátja, hogy a hulladékégetés miért probléma (pl. legutóbb egy francia felmérés mutatta ki, hogy az égetők füstjének évekig kitett emberek között a rákos megbetegedések száma jelentősen megnövekedett, ld. www.piromania.info). Ennek ellenére a magyar álláspontba egy olyan javaslat került, amely elfogadná a hulladékégetők hasznosítássá sorolását. Ez az egyik legrosszabb, legveszélyesebb javaslat a felülvizsgálati folyamat során (ld. fentebb).
A folyamatnak azonban még messze nincs vége. Kérünk mindenkit, aki egyetért velünk, hogy honlapunkon kövesse nyomon a további eseményeket, és segítse e-mail kampányunkat, egyéb kezdeményezéseinket. Köszönjük!