Önkormányzatok

A hulladékgazdálkodási törvény elõírja, hogy Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) kell készíteni. Ennek elsõ szakmai tervezete 2001. májusára készült el. Az elõzõ kormány el is fogadta, de az Országgyûlés a választásokig nem tûzte napirendre. Az új környezetvédelmi minisztérium - uniós dorgálás után - idén augusztusra készített egy "aktualizált" változatot, a kormány már el is fogadta, megkezdõdött róla a parlamenti vita. Az alábbiakban az Magyar Természetvédõk Szövetsége, a Levegõ Munkacsoport illetve a HuMuSz véleményét foglaljuk össze az anyagról, ami sajnos nem igazi terv, inkább csak egy stratégia.

Dr. Patai Lajos, Debrecen Polgármesteri Hivatalának osztályvezetõje

Mellékletünkben igyekeztünk értékelni a mögöttünk álló kormányzati ciklust környezetvédelmi szempontból. Társadalmi szervezetként nem óhajtunk beszállni a(z egyébként rendkívül lehangoló) választási csatába, de igenis részt kívánunk venni a szakmai (környezet!)politizálásban. Egyetlen célunk volt: akárki is lesz a környezetvédelem intézményes gazdája, szakmailag felkészült, elhivatott és a kormányon belül erõs legyen. Több területre nem térünk ki ebben a mellékletben. Talán a legjobban a környezetegészségügy hiányzik, de a hulladékos rész is rövid, hiszen a KukaBúvár ezzel bõven foglalkozott eddig is. Mivel nem érezzük magunkat hivatottnak arra, hogy a hulladékos részen kívül másról is véleményt mondjunk, felkértünk más zöld szervezeteket, hogy értékeljék saját szakterületüket. Az alábbi összeállítás is bizonyítja, hogy a zöld szervezetek habitusban, temperamentumban igencsak sokfélék, és ez így jó. Ezért aztán nem nagyon igyekeztünk, hogy mellékletünk egységes stílusú legyen. -- szerk.

Magyarországon a romák várható átlagéletkora 10-15 évvel rövidebb, mint a nem romáké. Különösen így van ez a válságterületek aprófalvai és a cigánytelepek lakói esetében - derül ki a Világbank Magyarországi Regionális Irodájának 1999-es jelentésébõl, mely kiemeli: a cigánytelepek fokozott közegészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az ott lakók, hanem esetenként a környezetük számára is. Noha a korábbi infrastrukturális beruházásokból rendre "kifelejtett" telepek felszámolását a kormány 1997-ben indított középtávú roma programja is tartalmazza, a földmûvelésügyi tárca több éves késéssel, csak pár hónapja készítette el az errõl szóló rendelettervezetét.

Júliusban egy csodálatos hetet töltöttünk a "magyar tenger" partján. Megragadtuk a lehetõséget és körülnéztünk hulladékos szemmel is. Kalandos hetünk alatt négy helyen fordultunk meg: Balatonudvariban, Tihanyban, Balatonakarattyán és Balatonkenesén.

Az EU-val való hosszas alkudozás eredményeként most 2005-ig kaptunk haladékot a csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítására, ami legalább 11 milliárd Ft-tal terheli meg a költségvetést (az országos gyûjtési rendszer kiépítése, mûködtetése ennek legalább háromszorosába kerül). Az országot ért erkölcsi és anyagi veszteség nagy részben elkerülhetõ lett volna, ha a szakmai fõhatóság kellõ szakértelemmel és bátorsággal felvállalta volna a csomagolóipari lobby elleni küzdelmet, a környezetvédelem érdekeinek képviseletét.

Az EU-csatlakozási alapok közül az ISPA program az egyik, mely lehetõséget ad a környezetvédelem terén elmaradt régióknak, térségeknek helyzetük javítására. Három területre lehetett pályázni: hulladék, szennyvíz és levegõtisztaság. A szennyvizes beruházást a gyõri terv nyerte meg, a levegõtisztaság-védelmi programra sajnos nem született pályázat, a hulladékos programra pedig a Hajdú-Bihar megyei komplex hulladékgazdálkodási koncepció kapott támogatást.

Az Országos Találkozó tiltakozik az ellen a folyamat ellen, amely az Európai Unióhoz történõ csatlakozás ürügyén a csomagolóeszköz hulladékok kezelésére vonatkozó szabályozás fellazítása érdekében folyik.

A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. pályázatot írt ki a régió fejlesztési programjainak kidolgozására, ezen belül "Hulladékgazdálkodási pilot-program kidolgozása" c. pályázati programra. Erre adta be közös pályázatát a GATE Zöld Klub, a gödöllõi egyetem Környezetgazdálkodási Intézete, valamint a CERES HG Bt. A közel háromszáz oldalas, három részes tanulmány összefoglalása néhány oldalon lehetetlen, csak a munka vázlatos ismertetésére törekedhetünk.