Önkormányzatok

A KukaBúvárban olvastam a pilisvörösvári szelektív papírgyûjtésrõl. Vörösváron már korábban is láttam a piros konténereket, így mi is odavittük a saját papírhulladékunkat, de a cikk nyomán arra gondoltam, hogy megszervezhetnénk Szántón is a dolgot.

Közel másfél éves elõkészítõ munka után, 2002. április 19-én, Föld Napja alkalmából tartottuk a szelektív hulladékgyûjtõ udvar megnyitóját a kistarcsai lakótelepen. A 350 lakásból álló lakótelepen indult szelektív hulladékgyûjtési programhoz csatlakozott a helyi általános iskola és az óvoda. Az udvar a Környezetvédelmi Minisztérium és a Kistarcsai Polgármesteri Hivatal építõanyagra fordított támogatásával, az alapítvány önkénteseinek és polgári szolgálatosainak munkájával készült el. A környezetvédelmi tanácsadó iroda az Ökotárs Alapítvány segítségével nyílik meg.

Rövid hír formájában tavaly beszámoltunk arról, hogy Galgamente négy településén (Tura, Galgahévíz, Vácszentlászló és Zsámbok) egyedi szelektív hulladékgyûjtés indult. Az egyéves tapasztalokról faggattam Benke Sándort, a turai regionális hulladéktelep vezetõjét.

A Zöld Pont rendszer hazai bevezetésének célja a figyelem elterelése a hulladék-megelõzés fontosságáról. A hulladékok szelektív gyûjtésének, hasznosításának istenítésével a csomagolóipar feje tetejére állítja a helyes fogyasztói értékrendet és elvonja a forrásokat a valóban környezetkímélõ többutas csomagolási rendszerek fejlesztésétõl.

A német Schlimpert Gmbh leányvállalatot, illetve kisebb céget hoz majd létre Magyarországon. A beruházás tervezett helyszíne Ózd Sajóvárkony nevû városrésze melletti közmûvesített önkormányzati terület, ahol a General Electric új üzeme is létesült. Németországban Greifswaldban mûködik hasonló üzem, de terveznek egyet Dortmund és egy másikat Zwickau mellett. A beruházás értéke egy üzem esetén 43 millió DM.

Gyõr önkormányzata úgy döntött, hogy 2001. évben az egész városra kiterjeszti a lakossági szelektív hulladékgyûjtést. A gyûjtõszigetek kialakítására 9 M Ft-ot, a gyûjtõedényzet beszerzésére 35 M Ft-ot szavaztak meg -- a rendszer üzemeltetése pedig évi 16 M Ft-ot jelent majd. A gyûjtéshez kapcsolódó lakossági ismeretterjesztés fedezetét (9 M Ft) állítólag az Öko-Pannon Kht. (lásd keretes írásunkat) biztosítja. A REFLEX Környezetvédõ Egyesület a tervezet véleményezésekor, a Környezetvédelmi Bizottságnál (KB) próbálta érvényesíteni a szándékkal kapcsolatos szakmai álláspontját, javaslatait. A beadványt a bizottság szó nélkül "lenyelte". Ezután a REFLEX és a HuMuSz közvetlenül a képviselõkhöz fordult, ahol -- hálátlan feladatként -- felhívta a figyelmet a tervezett rendszer súlyos szakmai tévedéseire.

A wageningeni egyetemen megpróbáltam felderíteni, miként néz ki egy átlagos holland város hulladékának összegyûjtése, elszállítása és kezelése. Az eredmény meglepõen jó, a módszer pedig példaértékû hazai településeink számára is. Az önkormányzat felelõs munkatársa készséggel válaszolt kérdéseimre.