Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Melléklet

A debreceni szelektív hulladékgyûjtési kísérlet tündöklése és bukása
Év: 
1996
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Munkácsy Béla

A rendszerváltást követõ 4 évben második legnépesebb városunk, Debrecen önkormányzati testületének Környezetvédelmi Bizottságában Gyarmathy István elnökölt (jelenleg a........). Nem kis részben az õ áldozatos munkájának köszönhetõen, a környezetvédelem szinte minden területén óriási eredményeket tudott felmutatni a város. Ebben az idõszakban sikerült majd' minden évben egy viszonylag nagyobb összeget (30-50 millió Ft) kicsikarni a testülettõl Környezetvédelmi Alapként a város környezeti gondjainak enyhítésére. Ennek is köszönhetõ, hogy a városba került a Ganz-Hunslet egyik új típusú villamosa, megindult az autóbuszok egy részének földgáz üzemre való átállítása, megkezdõdött egy levegõminõség-ellenõrzõ rendszer kiépítése, megépült egy nagyteljesítményû szennyvíztisztító telep, kisebb-nagyobb területek kerültek helyi védelem alá. És ez még nem minden: az említett idõszakban hulladékügyben is sikerült áttörést elérni! A történetnek tanulságai is vannak, melyek közül a legnagyobb az, hogy egyetlen meghatározó személyiség jelenléte milyen eredményeket hozhat, eltûnése pedig milyen hamar taszíthat újra a szürkeségbe egy egész várost.

A hulladékkezelés terén oly sok eredmény született a vizsgált idõszakban, hogy a szemlélõ hirtelen nem is tudja, melyik oldalról érdemes megközelíteni a problémát.

 

Köztisztaság

 

DEBRECEN VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMÉÉRT

Igen fontos eredmény, hogy ebben az idõszakban sikerült az egész város területére - beleértve a zártkerteket is - kiterjeszteni a rendszeres hulladékszállítást. Ezzel párhuzamosan megindult az illegális hulladéklerakó-telepek felszámolása. A városszerte alkalmazásban álló és tevékenykedõ 150 közmunkásnak köszönhetõen nemcsak a belvárosban, de a külvárosokban is megszûnt a szemetesség, rengeteget javult a városkép.

 

Hulladékártalmatlanítás

 

Ezen a legnagyobbak az eredmények. 120 millió Ft-os beruházással és egy külföldi cég bevonásával sikerült egy olyan rendezett hulladéklerakó-telepet kialakítani, amely megfelel az európai követelményeknek is. A geológiai viszonyok sajátosságai miatt a területet mûszaki védelemmel voltak kénytelenek ellátni, ami a költségeket nagyon megnövelte. Itt kell megemlíteni, hogy lépéseket tettek a hulladékok másodnyersanyagként történõ felhasználása érdekében is: bevezették bizonyos hulladéktípusok szelektív gyûjtését.

Nagyon eredményesen tevékenykedtek a veszélyes hulladékok begyûjtése és ártalmatlaníttatása terén. Sikerült megvalósítani az egészségügyi létesítményekben keletkezõ összes, illetve a háztartásokban keletkezõ veszélyes hulladékok egy részének begyûjtését és ártalmatlanítását.

 

Szelektív hulladékgyûjtés

 

Az egész történet szempontjából meghatározó volt, amikor 1992. február 3.-án osztrák tõkével megalakult az A.S.A. KRÖPFEL-SPREITZER Debrecen Kft.(A.K.S.D. Kft.). A cég igen hamar úgy döntött, hogy belevág egy szelektív gyûjtési kísérletbe. Nem kellett a sötétben tapogatózniuk, hiszen a Debreceni Városgazdálkodási Vállalat már 1988/89-ben 5 hónapon keresztül tesztelte a körülményeket a Vezér úti lakótelepen. Ennek és további vizsgálatoknak köszönhetõen rendelkezésre álltak hulladékanalízisek eredményei, a hulladéktermelõdés pontos mutatói és még egy becslés is a hulladékkeletkezés várható tendenciáiról. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a legnagyobb gond a begyûjtött anyagok további sorsával lesz majd. Az értékesítés ügyében a MÉH vállalattal vették fel a kapcsolatot, de ennek ellenére sem sikerült értékesíteni például a begyûjtött mûanyag és üveghulladékot. A többi frakciót (papír, fém, textil) a szigorú átvételi elõírások miatt utólag válogatni kényszerültek.

Az újabb kísérlet 1992. december 1-tõl 1993. február 28-ig tartott. Az elõkészületi munkálatok során nagy figyelmet fordítottak a másodnyersanyagok megfelelõ szétválogatása érdekében történõ lakossági felvilágosításra (plakát, négyféle szórólap, helyi sajtó), illetve az értékesítésre. Felvették a kapcsolatot az orosházi üveggyárral, a MÉH-hel és egy mûanyagipari kft.-vel is. A válogatás megkönnyítése érdekében egy hazánkban akkor még újdonságnak számító speciális edényzetet, "TRENNLine" típusú konténereket szereztek be egy hazai gyártótól. Ennek vázát egy erõs fémháló alkotja, melyen keresztül jól látható a benne lévõ mûanyagzsák, illetve annak tartalma. A 14 gyûjtési helyszín - egy kivételével - élelmiszer-áruházak mellett kapott helyet (egy pedig a pályaudvaron). Mindenhová 3 darab kettõs nyílású konténer került. A papírgyûjtõ konténer egyik nyílását a fekete-fehér, másikat a színes papír fogadására alakították ki. Az üveg esetében is a szín volt a megkülönböztetõ bélyeg (színes és fehér). A mûanyagoknál a lágy (fóliák, zacskók) illetve a kemény (poharak, palackok) típus került külön.

 

Szelektív hulladékgyûjtés Debrecenben

 

szerzõdési
idõszak
költségvetés
(Ft)
gyûjtési
helyszín
gyûjtött
anyagok
1992 december-
1993 február
2.000.000 Ft 14 papír (színes, fekete-fehér),
üveg(színes, fehér)
mûanyag (lágy, kemény)
1993 február-
1993 december
4.000.000 Ft 19 papír (színes, vegyes),
üveg(színes, fehér)
mûanyag (lágy, kemény)
fémdoboz
1994 január-
1994 december
3.000.000 Ft 12 papír (színes, vegyes),
üveg(színes, fehér)
mûanyag (lágy, kemény)
1995 január 1-tõl nincs adat nincs adat üveg(színes, fehér)

 

Eredmények

 

Az adatok azt igazolták, hogy a lakossági hozzáállás alapvetõen megfelel. Az üveghulladékok begyûjtése terén könyvelhették el a legnagyobb sikereket (3 tonna/hó), az örömben üröm volt azonban, hogy alacsony felvásárlási ára miatt az értékesített mennyiség nem fedezte a költségeket. Szintén sikeresnek mondható a papírhulladék begyûjtése (1 tonna/hó), bár a fekete-fehér frakciót nem sikerült a várt mennyiségben begyûjteni, ezt a lakosság nyilván anyagi haszon fejében, közvetlenül adta tovább a MÉH-nek. A mûanyagok elhelyezése a hazai másodnyersanyagpiacon a legnehezebb feladatok közé tartozik. Csak a kemény frakcióból gyûlt össze említésre érdemes mennyiség, de végül - a térfogatcsökkentés végetti darálás és bálázás után - feldolgozókapacitás hiányában deponálni kényszerültek.

 

Lakossági veszélyeshulladék-gyûjtés
a 210.000 lakosú Debrecenben

 

veszélyes
hulladék
1992 1993 1994
akkumulátor 49050 38014 12020
festékmaradvány 2015 1335 286
fáradtolaj 3641 6387 1102
gyógyszermaradvány 136 238 100
növényvédõszer 348 1057 71
szárazelem 165 1488 750
izzó, neoncsõ - 81 22
étolaj 230 907 359
egyéb 3782 5150 1871
Összesen 59367 54657 16581

A gyûjtés következõ - mint utóbb kiderült, legtermékenyebb - fázisában (1993. március 1. - december 31.) immár a három hónap tapasztalatgyûjtése után, mostmár 19 helyszínen álltak a lakosság rendelkezésére. Az üdítõitalos és sörös fémpalackokkal a begyûjtött anyagok köre is bõvült. Az eredmények azonban nem igazolták a várakozásokat, ez utóbbi hulladéktípus csak minimális mennyiségben gyûlt össze, így begyûjtését a következõ évben meg is szüntették.

A következõ év még hozott szerény sikereket, bebizonyosodott, hogy a lakosság részvétele a hulladékgyûjtésben megfelelõ, az edényzetben összegyûlt anyagok nem nagyon szorultak utólagos válogatásra. Probléma volt viszont, hogy a város és az A.K.S.D. Kft. között az együttmûködés néha nehézkes volt. A város például kifogásolta a cég propaganda tevékenységét, miután kiderült, hogy az, a szórólapok aktualizálására nem fordított figyelmet. Szintén nem követték a gyûjtés rendszerében bekövetkezõ változásokat, amikor még több hónap múlva is a gyûjtésbõl már kizárt hulladéktípus (fémdoboz) felirata volt olvasható néhány konténer bedobónyílásánál. A legnagyobb problémák mégis az anyagi források körül bontakoztak ki. A gyûjtés egyre többe került, az idõközben megalakult új testület egyre kevesebbet volt hajlandó áldozni ilyen célokra, mígnem aztán 1995. január 1-tõl lassan elapadtak a pénzügyi források. Néhány hónapig még próbálkoztak az üvegek szelektív gyûjtésével, aztán lassan elhalt az ország egyik legjelentõsebb szelektív hulladékgyûjtési rendszere.

 

Veszélyes hulladékok

 

A legártalmasabb hulladékok külön gyûjtése is ebben az idõszakban kapta a legnagyobb figyelmet. A feladattal a Hajdú-Bihar Megyei Szolgáltatóipari Vállalatot (ma HAJDUKOMM) bízták meg. 1992-ben még csak 4 körzetben kísérleti jelleggel végezték a munkát, a tevékenység csak 1993-ban terjedt ki az egész városra. A cég 14 körzetben havonkénti rendszerességgel végezte a begyûjtést. Az elõre megadott idõpontban a gyûjtõautó lassan haladva bejárta az érintett terület utcáit, és alkalmanként megállva vették át a lakosságtól az összegyûjtött veszélyes hulladékot. Emellett a vállalat telephelyén állandó gyûjtõhelyet is létrehoztak, ahol munkaidõben fogadják a veszélyes hulladékával érkezõ lakosságot.

1993-ban csak a lakosságnál keletkezõ veszélyes hulladékok begyûjtése 4,5 millió Ft-ot emésztett fel. Ezen felül terhelte a városi költségvetést az egészségügyi létesítmények veszélyes hulladékainak kezelési költsége.