Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Melléklet

Gumipolitika
Év: 
1996
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Trombitás Gábor a megfigyelõ

A HUMUSZ címére február 9-én, pénteken fax érkezik a KTM-bõl, hogy a hétfõi ülésre várják Bödecs Barnabást. Ezt követõen az ülés napján, 12-én hétfõn expressz levél érkezik a HUMUSZ gyõri címére, benne az a mintegy 20 oldalas anyag, amirõl a 13 órakor kezdõdõ ülésen Budapesten vitázni kellene. Csak megfigyelõként tudtunk résztvenni az alakuló ülésen, az alábbiakban errõl számolunk be röviden.

A Gumiabroncsok Környezetvédelmi Termékdíja Szakbizottság alakuló ülése

Kovács Árpád ismerteti a tárca elképzelését a termékdíjjal, azon belül a gumiabroncsok termékdíjával kapcsolatban: induljon meg a másodnyersanayg hasznosítás, a szelektív hulladékgyûjtés, maradjon elég lerakóterület a hulladék számára. (Évente 16-20 millió köbméter hulladék keletkezik, ezt 2600 jobb-rosszabb lerakón helyezik el.) A törvény célja a gazdaság és a környezet összehangolása. Szükség van a Központi Környezetvédelmi Alap korszerûsítésére is, mert nagyon megnövekedett a keret, jelenleg évi 12-13 milliárd forint. A mostani tanácskozáson megvitatásra kerülõ 1996-os irányelveknek elvileg 1995. szeptember 30-ra kész kellett volna lenniük, de csúszásban vannak.

 

Hol a termékdíj

 

A törvény értelmében a gumiabroncsok termékdíja: új: 30 Ft/kg, használt, import: 100 Ft/kg
A befolyt pénz alapvetõen kétfajta támogatási lehetõségre használják: egyszeri és rendszeres támogatás, a kettõ aránya 80-20%. 1995-re tervezett bevétel 150 millió forint volt ebbõl mindössze 30 milió folyt be. (Késõbb egy felszólaló azt állította, hogy csak a Taurus 68 milliót fizetett be tavaly, további 8 cég pedig összesen 104 milliót, úgyhogy valószínûleg megvan a terv, csak valahol elakadt a pénz.)

 

Mi lesz a gumival?

 

Nagy gond az, hogy miközben már keményen fizetni kell a termékdíjat, még semmi sincs abból a visszagyûjtési, újrahasznosítási rendszerbõl, amit ezért cserébe az állampolgárok, vállalatok elvárhatnak.

Kis hazánkban jelenleg évente 40-45 ezer tonna gumiabroncs válik használhatatlanná, ezek feldolgozására nincs elegendõ kapacitás. A termékdíjból létrejövõ üzemek leghamarabb 1997-98 körül fognak beindulni, addig gyûlik az abroncs. 1995-ben a meglevõ gumiabroncs hulladék 250 ezer tonna, ez 1996-ban kb. 290 ezer tonna lesz. A feldolgozó kapacitás 1996-ban 8 ezer tonna, 1997-ben 37 ezer tonna, 1999- ben 62 ezer tonna lesz a várakozások szerint.

 

Jelenleg a gumiabroncsokból évente:

 

  • újrafutóznak 15 ezer tonnát,
  • megõrölnek 6 ezer tonnát,
  • cementgyárban elégetnek 12 ezer tonnát.

Az elképzelés szerint a termékdíj mûködése esetén a következõ lesz a helyzet:

  • újrafutóznak 15%-ot
  • megõrölnek 15%-ot
  • cementgyárban elégetnek 60%-ot
  • egyéb 10%

Elosztás

Sok gond van a pénzek elosztási rendszerével is. 1996-ra 900 millió forintnyi bevételt terveztek, ha ez nem jön be, akkor katasztrofális helyzetbe kerül a rendszer. A pályázati rendszer két lépcsõs lesz. Hálózatokat akarnak kiépíteni és megye, megyei jogú város szint alá nem akarnak menni.

Zobb Ibolya ismereti a támogatási irányelveket. Az adatok bizonytalanok. Támogatják a gyûjtést, az ártalmatlanítást, hasznosítást, például a kereskedelmi/szervízhálózati visszagyûjtést, szigorú követelményeket támasztanak a pályázók elé. Nem támogatnak hulladékimportot, rossz, hiányos pályázatokat, lerakást. Jelen támogatási rendszert igyekeznek összekapcsolni már meglevõkkel (pl. KKA) Fontos a referencia a cégeknél, illetve az, hogy az alkalmazott technológia már mûködik valahol a gyakorlatban. Elbírálási szempontok: a lefedett térség nagysága, referenciák, valóban megvalósítható-e a pályázat, van-e elképzelés a hasznosításra, a gyûjtés és hasznosítás is rendszeres támogatásban részesítendõ.

A tervezett 900 millió forint 25 százaléka közös kalapba megy, marad tehát 675 millió forint, ha minden jól megy; ez kötött felhasználású, ennek a 675 milliónak a 25 %-át haváriára, kutatásra, fejlesztésre kell fordítani, és a maradék 75%-ra (1996-ban 506 millió forintra) lehet pályázni.

Ezt követõen a vélemények, javaslatok meghallgatására került sor, számos jelenlevõ bírálta, értékelte az anyagot, kisebb-nagyobb kérdések megvitatásra kerültek. Többen érveltek amellett például, hogy az értékesített volumen alapján kellene az összeget felosztani.

Döntéshozás

A döntési folyamat a következõképpen néz ki: A szakbizottság javaslatot tesz a tárcaközi bizottság felé, a tárcaközi bizottság elbírálja a javaslatot és elõterjeszti a miniszter felé, aki dönt a kérdésben. Az egész lebonyolítója a minisztérium, a titkárság a KKA titkársága. A bizottság gyakran fog ülésezni, fõleg mostanában, márciusban ki akarják írni a pályázatot, nyáron szerzõdéseket akarnak kötni.

Azonnal csinálj valamit a csomagolással!

Azonnal csinálj valamit a csomagolással!

Miután mindezt átbeszéltük a bizottság formálisan is megalakult, tisztázták, hogy kik a tagok, és jelentõs többséggel elfogadták a tervezetet. Ezt rövidesen követni fogja még egy egyeztetés a bizottság összes tagjával és csak akkor lesz véglegesítve a dolog. Az elfogadott tervezetet egybõl javaslatkként elõ is terjesztették a tárcaközi bizottságnak, mely szerintem határozatképtelen volt, de mindenesetre ebben a formában nem fogadta el a javaslatot.