A műanyagokról való vélemények mindig is megoszlóak voltak, és lesznek is. Természetesen nem minden rossz, ami műanyagból készült, azonban van pár dolog, amit érdemes tisztázni velük kapcsolatban. Például hogy hogyan érdemes szelektíven gyűjteni és mikor is éri meg, de azt sem árt, ha tudjuk, hogy a „bioműanyagok” milyen veszélyt rejtenek magukban, és még pár visszatérő kérdést is tisztázunk. Lássuk hát a tényeket és tévhiteket.
A műanyagok alapanyagainak kitermelése, a gyártás, a használat, valamint a hulladékként való kezelése nem csak környezeti problémákat vet fel. A folyamat minden lépése komoly egészségügyi kockázatokat rejt. A műanyagokkal való mindennapos, szoros kapcsolatunkkal saját magunk és utódaink bőrét visszük a vásárra. Néhány alapvető információt érdemes tudni erről a mérgező kapcsolatról azért, hogy szokásainkon változtatni tudjunk. Saját magunk és környezetünk egészségének érdekében.
Ahogy arra már a kampányindító cikkünkben is utaltunk, a műanyag nem önmagában rossz. Hiszen relatíve olcsón tartós és rendkívül előnyös tulajdonságokkal rendelkező használati eszközöket lehet létrehozni belőle. A mikroműanyagokról viszont már nehéz lenne pozitívan nyilatkozni. Ezek a parányi (jellemzően 5 mm-nél kisebb), műanyagtárgyak kopásából származó vagy szándékosan létrehozott részecskék komoly aggodalomra adnak okot.
Nézz körbe magad körül. Mennyi műanyag tárgyat látsz? És vajon mennyi mindenben található még, amiről nem is gondolnád? A műanyagok annyira beszivárogtak az életünkbe, hogy észre sem vettük, de már szinte mindenhol ott lapulnak akarva, akaratlanul. Ideje egy lépést hátra tenni, és új perspektívából ránézni kapcsolatunkra a műanyagokkal!
A fenntarthatóságra való törekvés, a környezeti károk minimalizálása ma már minden szektor számára követelmény, nem kivétel ez alól az élelmiszeripar sem. Az egyre környezettudatosabbá váló vásárlók szemében ma már versenyelőnyt jelent, ha egy üzletlánc a cégfilozófiája részévé teszi a fenntarthatóságot.
A Zöldövezet Egyesület szervezésében Magyarország az elsők között csatlakozott a 2020. október 19-25. között az Environmenstrual Week nemzetközi kampányhéthez. Miért is fontos erről a témáról beszélni, és hogyan lehet hulladékos lábnyomunkat csökkenteni ezen a téren? Erről számol be a mostani esettanulmányunk.
A Felelős Gasztrohős Alapítvánnyal nem egyszer kampányoltunk közösen az egyszer használatos műanyagok ellen. A szervezet évek óta dolgozik azon, hogy a vendéglátóhelyek fenntarthatóbbak legyenek, így mi is nyugodtabb lelkiismerettel ehessünk házon kívül. Nagy álmuk volt az elviteles ételes dobozok leváltása környezetbarát alternatívára, azonban ez nem is olyan egyszerű feladat. A kitartó munkájuk és több kísérletezés eredményeként jött létre a RAKUN dobozközösség, melyről alább olvashattok. Ismerjétek meg a Gasztrohős munkásságát, és csatlakozzatok a dobozközösséghez!
Az Ökologistic Környezetvédelmi Alapítvány évek óta tagja a Nulla Hulladék Hálózatnak, idéntől azonban már a Humusz rendes tagszervezetévé is vált. Rengeteg közös projektet tudhatunk magunk mögött, ugyanis ha környezeti nevelésről és kreatív újrahasznosításról van szó, akkor hozzájuk fordulunk inspirációért. Ismerjétek meg munkájukat és installációjukat, a Hulladék utak mandalát.
Legújabb sorozatunkban szeretnénk Nulla Hulladék Hálózatunk tagjait bemutatni és azt, hogy mi mindent tesznek szűkebb és tágabb környezetükben a hulladékcsökkentésért, fenntarthatóbb jövőért. Elsőként a Civil Zöldítők Egyesületét ismerhetitek meg. Hivatalosan idén alakult a csapat egyesületté, de már így is nagyon sok érdekes projektet bonyolítottak és bonyolítanak le.
Elérhetőek a "Hulladékgazdálkodás aktualitásai", a "Civilek a hulladékcsökkentésért" és a "Nulla Hulladék a hétköznapokban" témákban tartott előadások prezentációi és videói, valamint a reggeli kerekasztal beszélgetés videója is.