Mérgező kapcsolatunk a műanyaggal

  • 2021. március 16.
  • Gyuri

A műanyagok alapanyagainak kitermelése, a gyártás, a használat, valamint a hulladékként való kezelése nem csak környezeti problémákat vet fel. A folyamat minden lépése komoly egészségügyi kockázatokat rejt. A műanyagokkal való mindennapos, szoros kapcsolatunkkal saját magunk és utódaink bőrét visszük a vásárra. Néhány alapvető információt érdemes tudni erről a mérgező kapcsolatról azért, hogy szokásainkon változtatni tudjunk. Saját magunk és környezetünk egészségének érdekében.

 

A márciusi műanyagböjtöt beharangozó cikkünkben is említettük, hogy milyen “bensőséges” kapcsolatot ápolunk a műanyaggal: akármilyen elővigyázatosak vagyunk, hetente elfogyasztunk egy bankkártyának megfelelő műnyag mennyiséget. A mikroplasztik veszélyeiről pedig ITT írtunk.

 

Fogyasztóként legtöbbször csomagolóanyagok formájában gondolunk a műanyagra. Olvasóink közül bizonyára mindenki találkozott már azzal a helyzettel, hogy a szelektív kuka mellett állva kezében egy zacskóval töprengett: “Ezt vajon helyes ide dobnom? Milyen anyagból készülthetett?” 

Legyen szó élelmiszerek csomagolásáról vagy bármilyen más hétköznapi használati tárgyról, amennyiben az műanyag, abban biztosak lehetünk, hogy sokféle kémiai alapanyag volt szükséges az előállításához. Tehát az összes műanyag vegyi anyagok összetett keverékéből készül.  A műanyagok gyártása kismolekulákkal kezdődik, az úgynevezett „monomerekkel”, amelyeket ezerszer vagy milliószor ismételnek, és hosszú szálakká állítanak össze, így születnek meg a “polimerek”. Legtöbb esetben fosszilis nyersanyagból állítják őket elő.

A műanyagok polimerláncához szorosan nem kapcsolódó adalékanyagok teszik a műanyagokat könnyen formálhatóvá, lággyá vagy épp tartóssá – a termék épp aktuális igénye szerint. Ezeknek a kémiai adalékanyagoknak a tulajdonságai súlyos egészségügyi kockázatokat hordoznak magukban.

 

Humusz 1%

 

Nézzünk a mélyére!

A HEAL (The Health and Environmental Alliance ) egy európai független nemzetközi szakértői szervezet, amely többek között azt vizsgálja, hogy a környezetszennyezésnek milyen emberi egészségügyi hatásai, következményei vannak. Az általuk publikált eredmények közül álljon itt pár gondolat.

A legnagyobb és legveszélyesebb vegyianyag-családok közül sok – köztük a nehézfémek, az égésgátlók, a ftalátok, a biszfenolok és a fluorozott vegyületek – közvetlenül kapcsolódnak a műanyagok gyártásához.

A műanyagok rendkívül sokféle vegyületet képviselnek, az építőiparban és az iparban használt bevonatoktól és gyantáktól kezdve a ruházatunkat alkotó szintetikus textíliákon át a gumiabroncsokból újrahasznosított gumigranulátumokig, amelyek a gyermekeink által használt játszóterekre kerülnek. Ezeket az anyagokat naponta fogyasztjuk vagy lélegezzük be, és sok ezek közül komolyan befolyásolja az egészségünket.

 

Mérgező kapcsolatunk a műanyaggal

Nem mindegy, mit fogyasztunk... (Kép forrása: ZWE)

 

A műanyagokban használt vegyianyagoknak, például az égésgátlóknak, az endokrin rendszert károsító anyagoknak, az „örökre vegyszereknek” vagy a PFAS-nak, a biszfenol A-nak (BPA) és a ftalátoknak való kitettség számtalan lehetséges egészségügyi hatással jár. Például az endokrin rendellenességekkel kapcsolatos egészségügyi problémák közé tartoznak a reproduktív rendellenességek, a fejlődési rendellenességek, a viselkedési rendellenességek, a pajzsmirigy problémái, az alacsony születési súly, a cukorbetegség és az elhízás, az asztma, az emlő- és a prosztatarák.

A sok vegyszer talán legfontosabb egészségügyi hatása a műanyagokkal összefüggő endokrin rendellenességek. Testünket hormonok irányítják: ezek kis molekulák, amelyeket több szerv és mirigy (az „endokrin rendszer”) termel. Ha a megszokott jel megváltozik, az kihatással van a test más részeire. A növekedés mintái, a szexuális a fejlődés, az anyagcsere és az élet egyéb kulcsfontosságú részei mind kontrollálva vannak hormonjaink által. Sajnos sok közös monomer és adalékanyag szerkezete hasonló a hormonokhoz, és ez néha becsapja a testet, felborítva ezeket a kritikus folyamatokat. A BPA például utánozza az ösztrogént, a nők szexuális fejlődésével kapcsolatos fontos hormont, és kihatással van a működésére. Hasonlóképpen, néhány ftalát megbontja a férfi nemi hormonokat, alacsonyabb spermiumszámhoz vagy nemi rendellenességekhez vezet. Mivel pubertás korban kezd el a test több hormont termelni, fiatalabb korban kisebb koncentrációjú mesterséges anyag is képes felborítani az endokrin rendszer működését. 

 

Mérgező kapcsolatunk a műanyaggal

A nők és a férfiak sincsenek biztonságban... (Kép forrása: Pexels)

 

Egy kutatás szerint az utóbbi években nagy mértékben csökkent a férfiak spermiumszáma, a tudósok 2045-re már kimondottan drasztikus fertilitásiráta-csökkenést jósolnak – amennyiben nem változtatunk a jelenlegi szokásainkon. Ugyan van ellentmondás abban, hogy a vegyianyagokat ki mennyire tartja felelősnek ebben a kérdésben, de sokat elárul, hogy leginkább a vegyipari érdekeltségűek lobbiznak a kutatási eredmények ellen. 

Biszfenol-A: Az 1960-as évektől terjedt el széles körűen a műanyaggyártásban, valamint a növényvédő szerek és kozmetikai termékek előállításában. Elsősorban a polikarbonát műanyagok és gyanták gyártásánál alkalmazzák, de megtalálható a blokkok hőpapírjában is! Veszélyessége miatt az EU-ban már korlátozás alá esik, illetve korlátozása folyamatban van. 

Ftalátok: A ftalátok szintetikus vegyületek, melyeket adalékként használnak számtalan fogyasztási cikkben, hiszen segítéségével a műanyag például rugalmasabbá válik. Általában polivinil-kloridhoz (PVC) adják, így készül belőle csomagolóanyag, padló, kozmetikai termékek. Néhány évvel ezelőttig még gyerekjátékokban is nagy dózisban alkalmazták, hogy puhábban legyenek. Ezen kívül táskák, műkörmök gyakori alapanyaga is, mert a termék rugalmasabbá válik, kevésbé repedezik. Ha a dizájnos, egyedi formájú PET-palackokról tudnánk, hogy ftalátok oldódhatnak ki belőle, vajon akkor is nyakra-főre vásárolnánk az üdiítőt és ásványvizet? Rengeteg egészségügyi problémát okozhatnak a ftalátok, ezek közül csak néhány: elhízás, inzulinrezisztencia, meddőség, reprodukciós rendellenességek, asztma. 2018-óta az EU folyamatosan szigorítja a ftalátok használatát az iparban.  

 

Hogyan lesz kevésbé mérgező a jövő?

Fontos megemlíteni, hogy mai életünk teljesen elképzelhetetlen a széles körben alkalmazott műanyagok nélkül. Ha csak az egészség témáját vesszük, gyakorlatilag az egekig magasztalhatnánk azokat az életmentő eszközöket, amik bizony műanyagból készültek. Születésünk pillanatától öregkorunkig számtalan helyen teszik könyebbé az életet vagy segítenek a gyógyulásban. A fentebb leírt vegyi anyagok által okozott kockázatok azonban mégis ott bujkálnak, ezért nem árt tisztában lenni velük.

A műanyagok környezetszennyezésének és egészségügyi hatásainak megoldása csak olyan módon lehetséges, ha elismerjük, hogy a műanyagprobléma elválaszthatatlanul összekapcsolódik a vegyianyagok biztonságával. Az egészség és a környezet védelme érdekében hatékonyabb szabályozásra lenne szükség. Olyan előírásokra, amelyek az egészség- és környezetvédelem érdekeit helyezik előtérbe. A szabályozásoknak ki kell terjednie a műanyagok teljes életciklusára, hogy át lehessen térni a nem mérgező körforgásos gazdaságra. 

 

Mit tehetünk mi?

  • Tájékozódjunk hiteles forrásból! 
  • Legyünk résen és válasszunk olyan terméket, amely természetes alapanyagból készült, PVC- és BPA-mentes
  • Élelmiszer melegítésére semmiképp ne használjunk műanyag edényt mikróban. Lehetőleg tárolásnál is kerüljük a műanyagokat, helyette használjunk üveget, kerámiát, rozsdamentes acél vagy zománcozott edényeket. 
  • A hőpapíros blokkokat ne tartogassuk sokáig és ne adjuk gyerek kezébe.
  • Nagy ívben kerüljük el az egyszer használatos műanyagokat, akkor is, ha “lebomló”.
  • Mondjunk nemet az olyan kozmetikumokra, higiéniai szerekre, amelyek mikroműanyagot tartalmaznak.
  • Fogyasztói döntéseinkkel támogassuk az újrahasználatot, a betétdíjas rendszereket.

 

 

A márciusi műanyaböjt kampányt követni a Humusz Szövetség weboldalán, Facebook, valamint Instagram oldalán lehet.

 

Írta: Merza Péter

 

Források:

ECHA

TVE

env-health.org/

444.hu

irishnews.com

awsassets.panda.org

nnk.gov.hu

 

Képek forrása: ZWE és Pexels