Újrahasznosítás

A magyar olajtársaság a koncessziós szerződésnek megfelelően átveszi az NHSZ cégcsoport vállalatait.

Új vizeken, a Közép-Tisza Kisköre és Szolnok közötti 70 folyamkilométeres szakaszán tisztították napokon keresztül a folyót a XI. Tiszai PET Kupa környezetvédői, 937 zsák, hozzávetőlegesen 6,1 tonna hulladéktól mentesítve a folyót és árterét. A résztvevők között egyre nagyobb arányban képviselteti magát a legifjabb nemzedék. A forrásvidéki sikeres beavatkozásoknak,  a korábbi évek eredményes felső-tiszai hulladékgyűjtő akcióinak, valamint a Kiskörei Duzzasztómű hulladékmegfogó képességének köszönhetően az ártéri erdőkben kevesebb hulladékkal találkoztak a petkalózok.

A tavalyi évhez képest ugyan kevesebben, de még mindig a magyarok több mint fele tárol az otthonában használaton kívüli mobiltelefont – derült ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából –, pedig az öregedő akkumulátor veszélyes is lehet a környezetre, és akár tüzet is okozhat otthonunkban. Akik nem tartják meg a használt készüléket, azok legtöbbször idősebb rokonnak vagy a gyerekeknek adják, és bár a többség fél attól, hogy visszaélnek az adataival, ezek eltávolítására a mobil továbbadásakor sokan nem fordítanak kellő figyelmet. Kutatásában a mobilszolgáltató a használt mobiltelefonok életútját és az elektronikai hulladékkal kapcsolatos tudatosságot vizsgálta.

A műanyagmentes július nyomán egy kicsit utánajártam annak a kérdésnek, hogy ha valamiért mégis műanyagot kell használnunk, milyet érdemes választanunk. Megnéztem, milyen hívószavaknak hihetünk, és melyek azok, amelyek inkább greenwashingot takarnak. Ahogy sok más témában, úgy a műanyagok esetében is igaz, hogy a profitorientált cégek az egyre nagyobb társadalmi nyomás és környezeti szükségszerűség miatt próbálnak zöld megoldásokat alkalmazni, de legalábbis zöldnek látszani. Az újrahasznosított vs. újrahasznosítható vita pedig pontosan erről szól.

Két évvel ezelőtt viszonylag nagy mennyiségű elektronikai hulladéktól próbáltunk családilag megszabadulni – sikertelenül. A környéken, a 15. kerületben voltak ugyan hulladékudvarok és átvevőhelyek, csakhogy a sérült, szétszerelt termékeket sehol nem akarták átvenni. Végül egy a város szélén található cég mégis megkegyelmezett, sőt pénzt is adott értük: az Inter-Metal telephelyén akkoriban viszonylag jól fizettek a csomagoló- és kartonpapírért, a műanyag- és fémhulladékért és a savas ólomakkumulátorokért is.

A Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása után a MOL-csoport átvette a Szarvasi Biogázüzemet. A társaság májusban kötött megállapodást a BayWa AG-vel az üzem megvásárlásáról, amely újabb fontos lépést jelent hosszútávú stratégiájának megvalósításában. A vállalat kiemelt célja, hogy tovább bővítse fenntarthatósági portfólióját és felgyorsítsa a zöld energiaátmenetet.

Az újrahasznosítás napjainkban szinte már bevett szokás. Minden társasház előtt ott pihennek a szelektív kukák és az irodákban, iskolákban és sok közösségi térben is felhívják a figyelmünket a különböző hulladékok szeparált gyűjtésére. Azonban több kérdés is felmerült már azzal kapcsolatban, hogy vajon többet ártunk-e a hulladékok ilyesfajta gyűjtésével, mintsem segítenénk a fenntarthatóságot. Ilyen kérdés például az, hogy a műanyagok újrahasznosítása során keletkező mikroműanyagok veszélyesek lehetnek-e ránk. Továbbá az, hogyan tudnánk az újrahasznosítás folyamatát még környezetkímélőbbé tenni?

214 iskola részvételével lezárult a Fenntarthatósági Témahét keretén belül indult országos időszaki szelektív hulladékgyűjtő verseny. A diákok idén közel 70%-kal több mobiltelefont és majdnem duplaannyi elemet gyűjtöttek, mint a tavalyi évben. Volt diák, aki egymaga 700 darab mobiltelefont, egy másik rekorder pedig több mint egy tonna elemet gyűjtött. A verseny főtámogatói a Belügyminisztérium, a Kék Bolygó Alapítvány és a Yettel Magyarország Zrt.

Az Orbán kormány által sumákban elkészített és zöld szempontból is kontraproduktív hulladékrendelete szerint 9-szeres díjemelkedés fenyegeti a nagyrészt újrahasznosított hullámpapír-csomagolóanyagokat. Ismét a családok fizetik meg a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját.

Július 1-től él a kormány hulladékmutyis MOHU koncessziós rendszere. Immár csak 16 cég 29 telephelyén lehet fémhulladékot leadni az országban, ami óriási visszaesés. A G7 térképre vitte a telephelyeket. A használt akkukkal még rosszabb a helyzet.