Kis dolgokkal, apró odafigyeléssel is rengeteg formában tehetünk környezetünkkért – akár játékosan is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint László Ágnes, Cegléd önkormányzati képviselője és Varga Franciska, a Pest Megyei Közgyűlés képviselője kupakokból készült állatai, amelyekből Cegléd egyik központi terén kiállítást is szerveztek.
Nemcsak jelentős pénzbírság sújtja majd azokat a francia cégeket, amelyek elégetik az el nem adott termékeket, de a francia kormány akár a sajtóban is beszámolhat a törvénysértésről – a cégek költségére.
Minden év április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Ezen a napon rendszerint ökotudatosságot mélyítő, a környezetünkkel és annak védelmével kapcsolatos ismeretszerző programokba, eseményekbe van lehetőségünk bekapcsolódni, most azonban olyan programokat gyűjtött a Funzine egy csokorba, melyek a Föld napi kezdeményezéseken is túlmutatnak.
Újabb két évvel kitolták a nagy fővárosi hulladékválogató mű átadását, a hasznát már az állam által kiválasztandó új koncesszor fölözheti le.
Rövid időn belül hatalmas karriert futott be a körforgásos gazdaság koncepciója: egy alapvetően inkább kritikai felütésű ötletből alig több mint egy évtized leforgása alatt kormányok, világszervezetek és vállalatok felkapott fenntartható fejlesztési módszere lett.
Az új hulladékfeldolgozási technológiák hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is meg lehessen óvni a környezetet, jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Jager Csoport öntözőcső üzemének átadásán Nemesvámoson – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel.
Több tonna vízinövényt szednek ki a Dunából évente Bécsben és Alsó-Ausztriában. A Bécsi Agrártudományi Egyetem munkatársai azon dolgoznak, hogy ezek a növények ne kerüljenek komposztálásra: inkább bio-csomagolóanyagot gyártanak belőlük. Az ötletet Energy Globe Niederösterreich díjjal is kitüntették.
A művészeti szubkultúrában is dívik az újrahasznosítás: a kortárs művészet már régen felfedezte magának a zero waste szemléletmódot, számos alkotó dolgozik itthon is szemétben talált tárgyakból, vagy éppen ipari hulladékanyagokból.
Mielőtt államosítaná a kormány a hulladékgazdálkodást, előtte még keresztbe tesz az életben maradt szereplőknek, és kevesebb hulladékot akar újrahasznosítani. Az államosítás azért történik, hogy utána visszaadják egy nagy piaci szereplőnek, amelyik majd monopólium lehet. Ezzel az állam pedig hosszú ideig ki lesz szolgáltatva.
Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében?