Egy káosz a szelektív hulladékgyűjtés? - Részletes "szemét kisokost" tett közzé az MNB
Jelenleg az Európai Unió tagországaiban fejenként átlagosan 500 kg szemetet termelünk évente, ami napi szinten közel 1,5 kg-ot jelent. Ez a magas szám abból ered, hogy sok fogyasztási cikkből lesz hulladék egy háztartásban, a legjellemzőbb, hogy megunjuk őket, nem használjuk más célra, nem ajándékozzuk el, nem cseréljük el, ha pedig elromlik, megsérül, nem javíttatjuk meg őket. A körforgásos gazdaság viszont épp arról szól, hogy minél több fogyasztási cikket a körforgásban tartsunk, ezáltal kevesebb új gyártás generálva. (A hivatkozott cikkben hibásan lett átvéve a táblázat, az ott leírtakkal szemben - ahogy az az MNB-s gyűjtésben is szerepel - a gyümölcsösital-dobozokat és egyéb tetrapak hulladékot a műanyag szelektívbe kell kidobni.)
Az MNB összegyűjtötte, hogy az egyes szelektív hulladék fajtákba pontosan milyen tárgyak tartoznak. Vagyis, ha már valamit muszáj kidobni, és azt szelektíven tesszük, akkor azt úgy tegyük, hogy legyen is értelme.
Magyarországon az egy főre jutó éves háztartási hulladék egy kicsivel az uniós átlag alatt van, az 500 kilogramm helyett, itthon ez közel 400 kg. De még így sem szabad elmenni azon tény mellett, hogy a hulladék még rendelkezik értékkel, vagyis visszakapcsolható a gazdasági körforgásba. Amikor ezt az értékteremtő lehetőséget elszalasztjuk, akkor lesz valójában szemét a fogyasztási cikkeinkből.
Az MNB részletes táblázata sorra veszi, hogy melyek azok a hulladékfajták, amelyeket elkülönítve lehet gyűjteni azoktól a dolgoktól, amelyek valóban szemétként végzik, vagy melyek azok, amelyeknél azért van szükség az elkülönítésre, mert veszélyes hulladéknak minősülnek.
Mindez azért fontos, mert a hulladékok szelektív gyűjtésével és nyersanyagként való felhasználásával jelentős energiát lehet megtakarítani, és számos környezetszennyező technológiától óvjuk meg a környezetet. A használt PET-palackokból például az újrahasznosítás során szintetikus anyagú ruhákat és táskákat készítenek.
Amennyiben az írás folytatása is érdekel, ide kattintva elolvashatod a teljes cikket.
