A német Schlimpert Gmbh leányvállalatot, illetve kisebb céget hoz majd létre Magyarországon. A beruházás tervezett helyszíne Ózd Sajóvárkony nevû városrésze melletti közmûvesített önkormányzati terület, ahol a General Electric új üzeme is létesült. Németországban Greifswaldban mûködik hasonló üzem, de terveznek egyet Dortmund és egy másikat Zwickau mellett. A beruházás értéke egy üzem esetén 43 millió DM.
Jeszenszky-Zsilinszky Erzsébet elhatározta, hogy svájci mintára megszervezi nálunk az alumínium dobozok újrahasznosítását. Érdektársulatot is alapított ennek érdekében. Külföldi szervezetektõl már kapott támogatást, jelenleg a KöM tárgyalja beadványát, melyben a program elindításához kér anyagi segítséget. Egy pályázatot is kiírt gyerekek számára Haladjunk a korral - A jövõ érdekében: újrahasznosítás minden téren! címmel. A pályázó diákoknak aludobozokból kellett megformázniuk valamit, például a Parlamentet, a Budai Várat vagy a Mátyás templomot, de repülõt és kismozdonyt is lehetett készíteni. Iskolák tévét, videolejátszót, videokamerát, egyéni beküldõk svájci Rewatch órát nyerhettek. Mindez talán elsõre nemes és hasznos tevékenységnek tûnik. Ez részben így is van, a HuMuSz azonban árnyaltabban látja ezt a kérdést.
Gyõr önkormányzata úgy döntött, hogy 2001. évben az egész városra kiterjeszti a lakossági szelektív hulladékgyûjtést. A gyûjtõszigetek kialakítására 9 M Ft-ot, a gyûjtõedényzet beszerzésére 35 M Ft-ot szavaztak meg -- a rendszer üzemeltetése pedig évi 16 M Ft-ot jelent majd. A gyûjtéshez kapcsolódó lakossági ismeretterjesztés fedezetét (9 M Ft) állítólag az Öko-Pannon Kht. (lásd keretes írásunkat) biztosítja. A REFLEX Környezetvédõ Egyesület a tervezet véleményezésekor, a Környezetvédelmi Bizottságnál (KB) próbálta érvényesíteni a szándékkal kapcsolatos szakmai álláspontját, javaslatait. A beadványt a bizottság szó nélkül "lenyelte". Ezután a REFLEX és a HuMuSz közvetlenül a képviselõkhöz fordult, ahol -- hálátlan feladatként -- felhívta a figyelmet a tervezett rendszer súlyos szakmai tévedéseire.
A wageningeni egyetemen megpróbáltam felderíteni, miként néz ki egy átlagos holland város hulladékának összegyûjtése, elszállítása és kezelése. Az eredmény meglepõen jó, a módszer pedig példaértékû hazai településeink számára is. Az önkormányzat felelõs munkatársa készséggel válaszolt kérdéseimre.
Ez év novemberében volt szerencsém megtekinteni egy immáron öt éve mûködõ és folyamatosan bõvülõ szelektív hulladékgyûjtési rendszert a magyar-szlovák határ közelében. Sajnos nem hazánk keblein belül, hanem a szlovákiai Hornád (nálunk Hernád) régió községeiben. (Egyébként tipikus közép-európai történet, hogy a Magyarországgal határos falvakban magyar ajkú lakost elvétve találni, sõt az egyik község teljes lakossága betelepített cseh.)
A HuMuSz vecsési szelektív hulladékgyûjtési programja (KukaBúvár 2000. nyár) komoly veszélyben van. Az edényekbe tett papírhulladék sajnos nemcsak nekünk, hanem a településen lakó munkanélkülieknek is kell, és bizony - helyzeti elõnyüknél fogva õk-gyorsabban ürítik az edényeket, mint mi. A hazai viszonyok egyik különös érdekessége, hogy a szelektív gyûjtéssel kísérletezõnek meg kell küzdeni a nagy nehezen szelektíven gyûjtött hulladékért is.
Kétmilliós fõvárosunkban évente közel 4 millió m3 szilárd hulladék keletkezik, ez -- 155 kg/m3-es értékkel számolva -- több mint 600 ezer tonnát tesz ki. Bár a város vezetése támogatja a szelektív hulladékgyûjtés elterjesztését (Budapest Fõváros Közgyûlése által hozott 39/1998. (VII. 16.) számú rendelet), egyenlõre a teljes mennyiségnek még csak elenyészõ százaléka kerül szelektív gyûjtés útján újrahasznosításra. Az alábbiakban azt a néhány - jobbára egymástól elszigetelt - programot mutatjuk be, melyek a fõvárosban a szelektív hulladékgyûjtéssel küszködnek.