Újrahasználat

1999. januárjában részt vettem Brüsszelben az Európai Unió Környezetvédelmi Bizottsága mellett működő Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau-EEB) kétnapos értekezletén.

Az USA Környezetvédelmi Hivatalának (EPA) San Francisco-i irodája az 1997-es Föld Napjára készítette el az azóta a világhálón megtalálható Recycle City (Újrahasznosító Város) címet viselõ munkáját. A teljesség igényével megalkotott webkikötõt ( http://www.epa.gov/recyclecity ) érdemes felkeresni a játékos kedvû diáknak és az informálódni kívánó felnõttnek egyaránt. Mindössze egy dolog szükségeltetik hozzá, az angol nyelvtudás.

Napjaink pénz-kormányozta világában egyre élesebb a küzdelem a fogyasztók kegyeinek megnyeréséért, az új vásárlók meghódításáért. A semmitõl sem visszariadó multinacionális cégek agresszív stratégiájába az is beletartozik, hogy -- amelyik országban erre lehetõséget kapnak -- az oktatási intézményeket is felhasználják az új vásárlóerõ megnyerésére. A hazai csomagolóipar egyik nagyágyúja, a svéd érdekeltségú Tetra Pak sem vesztegeti az idejét. A cég oktatóbuszos "környezetvédelmi" programja azt a célt szolgálja, hogy a fiatalabb korosztályt a legérzékenyebb korban bombázza sajátosan megszûrt információkkal (l. KukaBúvár, 1997. õsz és tél).

A Törökbálinti Kerekdomb Környezetvédõ Egyesület és a helyi önkormányzat példamutató összefogással folytat szeletív hulladékgyûjtési programot a háztartási hulladék kezelése terén. Az összefogás eredményeképp mindenki jól jár, köztük környezetünk, csak a kommunális szolgáltatónak akad több munkája. és nagyobb kiadása.

A KukaBúvár legutóbbi számában már elmélkedtem a csomagolóipar által telepített "gyõri szelektív kísérlettel" kapcsolatos szakmai aggályainkról. Mikor a változtatási javaslatainkat a rendszert mûködtetõ KOMSZOL elutasította, az önkormányzat pedig -- szokás szerint -- agyonhallgatta, a Versenyhivatalhoz fordultunk segítségért.

Hazánkban még teljesen ismeretlen, papírhulladék alapú hőszigetelési rendszert mutatunk be, melynek neve Isofloc. Az ára a többi, hagyományos hõszigetelésénél kicsit alacsonyabb. Gyorsan és tökéletesen bedolgozható, ami a külföldi munkabérek mellett nagy elõny. És nem feledkezhetünk meg a nyugaton már terjedõ környezettudatos gondolkodásról, az energiatakarékos házak, és környezetbarát anyagokból való építés divatjáról sem.

Na, ezt már nehezen hiszem. Sok mindent rá lehet dobni egy kedélyesen rohadó komposztdombra, de műanyagokat soha. Vagy mégis, lehet, hogy nemsokára a tejfölös doboz sem fog kétezer évig élni?

Ha csomagolási hulladékokról esik szó, leginkább a megvásárolt árukkal együtt ránk sózott celofánok, papírral vegyes műanyagok, zacskók, alufóliák tömkelege jut az eszünkbe. Ennek a hulladékfajtának azonban létezik egy másik válfaja is, mégpedig az a csomagolóanyag, amelyben a termék a gyártótól a kereskedőhöz érkezik. Ez az esetek többségében kartondobozt jelent, ami nagyszerűen újrahasznosítható (lenne, ha valóban begyűjtenék és feldolgoznák). Nem úgy, ami benne van.