Csökkenti az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségét, jelentős szemléletformáló erővel bír, segít a közösségépítésben, kellemes időtöltés és még némi bevétellel is szolgál. Nem kell hozzá más, csak az elhatározás, és némi szabadidő. Hogy mi ez? Hát egy ruhavásár!
Szerdán postázzuk előfizetőinknek lapunk őszi számát. A tartalomból:
A természeti erőforrások a gazdasági tevékenységek alapját képezik. Ezért az azokkal való megfelelő és hatékony gazdálkodás kulcskérdése a fenntartható fejlődésnek - és része számos ágazatpolitikai kérdésnek, amelyekkel a kormányok egyre többször szembe kerülnek. Dr. Pomázi István (KvVM) írása.
Feszti körkép
Itt a nyár - indul a fesztiválszezon. Sziget, Volt Fesztivál, Kapolcs, Diósgyőr, Pécs - számtalan helyszín, számtalan látogató. És megszámlálhatatlan mennyiségű szemét. Bár évről évre egyre komolyabb erőket mozgósítanak a szervezők a hulladék eltüntetésére, a probléma nagyobb, mint álmunkban sejtenénk. Aki nem hiszi, járjon utána: érdemes bekukkantani a Hajógyári szigetre egy húzósabb estén. Az, hogy bokáig ér a műanyag és papír szemét, még tapintatos megfogalmazás. A színpadok előtt már évek óta nem a pogózás dívik - hanem a szemét rugdosása, ütemre. De vajon hogyan csinálják ezt mások?
Ezután másként lesz, akárki meglátja.
A hulladékforradalomnak vége, de most jönnek a reformok.
Bőrtarsolyt már a természeti népeknél is találhatunk. Nyakba akasztva ebben hordták szívük felett a szerencsehozó amulettet. Ebben őrizték a gyógyfüveket, hogy mindig kéznél legyenek. A pásztornak a maga készítette övéről csüngtek a tarsolyok, erszények, készségek. Ezekben volt a kés, acél, kova, tapló, dohány.
Eritreai körkép
Míg Magyarországon egymás után siratjuk el az utolsó környezetet kímélő csomagoló-anyagokat, addig innen sok ezer kilométerre Kelet-Afrika egy kis országában az általános hulladék-megelőzés, hulladék újrahasznosítás a mindennapok része. Eddigi tapasztalataim alapján a harmadik világ egyet jelentett a végeláthatatlan szeméthalmokkal. Különösen szembeötlő ez a „fejlett világra” csak a közelmúltban nyitó országokban, ahol a lakosság nem tud mit kezdeni a ráömlő filléres termékek csomagolóanyagaival. Nyilván sokkal hamarabb érték el például a kis dél-kelet ázsiai falvakat a dobozos és műanyag palackos italok, sokszorosan becsomagolt snackek, édességek és egyéb „modern” termékek, mint a „fejlett hulladékgazdálkodás” vagy az efféle termékeket elutasító szemlélet.
Simon Gergely (Levegő Munkacsoport) riportja.
Nemrég a szlovákiai Kassán jártunk, ahol meglátogattuk a Priatelia Zeme (Föld Barátai) civil szervezetet. Egyeztettünk a Miskolcon és Kassán zajló hulladékos civil programokról, illetve az együttműködés lehetőségeiről. Tanulságos volt a találkozó, hiszen kicsit beleláthattunk egy Szlovákiában működő zöld szervezet mindennapjaiba, illetve képet kaphattunk egy más környezetben zajló munka eredményeiről is. Demeter Zoltán (Zöld Akció) riportja.
A HuMuSz március elsejét az újrapapír világnapjává nyilvánította. Ez alkalomból rendkívüli sajtótájékoztatót tartottunk, amelyen szóba került, hogy a környezetpolitika az elmúlt 16 év alatt nem volt képes csökkenteni a hulladékok termelését, sok ígéret nem teljesült, papírfogyasztási szokásaink pazarlóak, a kéretlen reklámküldemények komoly terheket rónak a környezetre, az újrapapír termékek piaci részesedése alacsony, ismertségük nem kielégítő, a kereslet irántuk alacsony. Összeállításunkban a papírt járjuk körül – és azt, ami mögötte van.