Újrahasználat

Üdvözlök mindenkit, aki ijedtében nem lapozott gyorsan tovább, és túljutott a címen. Nem könnyű cikket írni a KukaBúvárba a hulladékokról szóló keretirányelvről. Ez a szókapcsolat ugyanis elsőre rettentő rémisztően hat, de ami még ennél is rosszabb, kifejezetten unalmasan hangzik. Sőt, nem csak elsőre. Mi sem foglalkoznánk vele, ha nem lenne muszáj. De hát mit tegyünk, ha valóban sok múlik azon, hogy ebben a demokratikusnak nevezett, ám igen bonyolult felülvizsgálati folyamatban, milyen irányba terelik az elkövetkező évek hulladékgazdálkodását.

Az ősz folyamán egy igencsak fogós kérdés mozgatta meg a KukaBúvár Egyesület levelezőlistájának tagjait. Réka próbált választ adni kisvállalkozó ismerősének arra a kérdésre, hogy – a környezeti szempontokat szem előtt tartva – milyen csomagolásban forgalmazza gyümölcslevét. Hol itt a kérdés? – értetlenkedhetnek sokan – egy KukaBúvár olvasónak a válasz egyértelmű: visszaváltható üvegbe. Ám kiderült, hogy ha beleéljük magunkat a vállalkozó helyzetébe és a mai magyar valóságba, akkor a válasz nem is olyan egyszerű.

Ne beszéljünk most a kóláról! Beszéljünk a kólagyártásról és a dunaharaszti telephelyről! A CC meghívására ott jártunk a napokban, megnéztük a palackfújást, a töltést, a telepi hulladékkezelést. Sok kérdésünkre választ kaptunk, csak a legalapvetőbbekre nem: Mi szükség erre a lére? Jobb lett a világ, mióta kólát gyártanak?

Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.

A fogyasztói társadalom egész Európát elárasztja szeméttel. Vannak országok, ahol ezt megváltoztathatatlan adottságnak tekintik, és szorgalmasan építik a hulladékégetőket vagy a legszigorúbb EU előírásoknak is megfelelő hulladéklerakókat. De egyre több helyen úgy gondolják, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is jobb megoldás, ha sikerül csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét. A HuMuSz azért kezdte összegyűjteni a jó példákat, hogy a magyar önkormányzatok hulladékgazdálkodását segítse. A KukaBúvár nyári számában német nyelvterületre kirándultunk, most az Északi-tenger környékére koncentrálunk.

A Fehérvári úti piacon megszűnt a mosogatás, már csak műanyag tányérba mérik a meleg ételt. Szerzőnk utánajárt az okoknak, és kiderült, hogy nem a piacfelügyelet és nem az ÁNTSZ áll a háttérben. Viszont lehet rájuk hivatkozni, ha akadékoskodnak a vevők. Gadó György riportja.

Csomagolási alternatívák összehasonlítása a sör esetében

Vajon gondolunk-e arra egy meleg nyári nap estéjén - mikor a kertben ülve jólesőn legurítunk egy pofa sört vagy épp kedvenc foci csapatunknak szurkolunk baráti társaságban - hogy vajon miféle környezeti károk nyomják nedűnk vállát? A KÖVET által készített esettanulmány az egyik vezető hazai sörgyár a piacon legjelentősebb termékének kiszerelési alternatíváit és azok környezeti teljesítményét vizsgálja. Az ismertetett adatok egy fél éves termék életciklus vizsgálat eredményeit mutatják.

Egy ideje az a hír járja, hogy a Szobi Szörp Rt 0,5 literes visszaváltható üveges paradicsomleve megszűnik. Miután valószínűleg ez a hazai piac egyik leginkább környezet-és emberbarátabb terméke (csak paradicsom, cukor, só, semmi E-szám !!!), aggódva elkezdtem kutatni a boltok polcait. Többnyire legalul kellett keresni.

A környezettel kapcsolatos fokozódó aggodalmak miatt ismét divatba jönnek Japánban a rozsdamentes acélból készült termoszok. Népszerűségük annak köszönhető, hogy nem eldobhatók - állítja a Tiger Corp. egyik tisztségviselője.