Szemétdíj

A Nulla Hulladék Programunk honlapján (www. nullahulladek.hu) többek között önkormányzatok számára is igyekszünk hulladékcsökkentő terveikhez jó gyakorlatokat és javaslatokat összegyűjteni.

Tordason 51 helyi lakost kerestünk fel, hogy megismerjük a lakosok környezeti problémákkal és hulladékgazdálko- dással kapcsolatos attitűdjét, ismereteit. A kérdőívezés nem reprezentatív, de általa egy általános képet kapha- tunk a tordasi hulladékos helyzetről és a lakosok hozzá- állásáról, amely fontos segítség a Nulla Hulladék terv ki- dolgozásához.

2004-ben 6.500.000 hl hazai sört ittunk meg és 965.000 hl sört importáltunk. Összesen tehát a sörforgalom 7.465.000 hl volt. Meghökkentő, de ennek 35%-a dobozban került forgalomba (forrás: Magyar Sörgyártók Szövetsége). Ez 261.275.000 liter sör, amit 522.550.000 db dobozba lehet tölteni (ha feltételezzük, hogy minden doboz 0,5 literes). Félmilliárd doboz ment tehát a szemétbe.

Lapunk idei elsõ számában írtam arról, hogy milyen erõfeszítéseket tesz egy átlagos hollandiai város, Wageningen a hulladék-megelõzés terén, s hogyan épül fel a szelektív gyûjtés rendszere. Lássuk, hová is kerülnek a fegyelmezetten elkülönített és a hulladékudvarba szállított, jobb sorsra érdemes erõforrások, nyersanyagok!

Alkalmam volt közvetve és személyesen is megismerni jónéhány átlagosnak mondható háztartást New York államban. A tapasztaltakat az alábbi néhány sorban szeretném megosztani a KukaBúvár olvasóival. Az egyszerûség -- és a szûk terjedelem miatt -- a témához társítható kulcsszavak köré csoportosítom az érdekességeket, a teljesség igénye nélkül. Elnézést kérek elõre is, hogy inkább a negatívumokat sorolom, mint az elvétve talált követendõ példákat, de a hazai életszínvonal növekedésével (?) jó lenne elkerülni azokat a hibákat, amilyenekben a legnagyobb fogyasztói társadalom polgárai élnek. Szerencsére a háztartások terén mi sokkal jobban állunk, ami persze nem annyira a környezettudatosságunkból fakad, inkább a szerényebb anyagi lehetõségeinkbõl.