Egyszer már legyőztük a műanyagot, most mégis fuldoklunk benne



A kukaholding és a fővárosi FKF között tízmilliárdos számlázási vita hevében olykor elfelejtjük, hogy a szemétszállítás problémái olykor sokkal banálisabbak: jobban kellene ösztönözni a megfelelő újrahasznosítási és hulladékégetési folyamatokat, megállítani a pazarló és balesetveszélyes kukaürítést, lebuktatni a potyautasokat, megszüntetni a zsebbe fizetést, javítani az átláthatóságot, az informatikai rendszereket.

Válsághelyzet alakult ki az Európai Unióban a papírhulladék újrahasznosítási szektorban, a feldolgozó kapacitások pedig képtelenek lépést tartani a hulladéktermeléssel. Kína hulladékimport-stopját követően az iparágban tevékenykedő európai vállalatok életképességét szabályozói és gazdasági jellegű akadályok is fenyegetik, miután az elmúlt két évben a mélybe zuhantak az árak. Évekbe telhet, mire rendeződik a helyzet.

A svéd parlament megszavazta a 75 koronás (kb. 2400 Ft) tonnánkénti adót az égetésre váró hulladékokra, amely nagyban visszaszoríthatja az Egyesült Királyságból importált, úgynevezett fűtőanyagként szolgáló hulladék (RDF) mennyiségét. Az elfogadott adótervezetet december 4-én fogadták el és 2020 április 1-én lép majd hatályba. A megerősített tervek szerint az illeték újabb 25 koronával (800 Ft) emelkedik majd 2021-ben és 2022-ben is, mielőtt az éves emelkedést 2022 után indexálják. A terveket megerősítve a Riksdag (a svéd parlament) szóvivője elmondta: „A parlament elfogadta a kormány új jövedéki adó javaslatát az elégetésre szánt hulladékokra. Az adót annak érdekében vezették be, hogy Svédország elérje a nemzeti éghajlati célokat, erőforrás-hatékonyabb és kevésbé mérgező hulladékgazdálkodást hozzon létre. Az új törvény 2020. április 1-jén lép hatályba.

Egy kis faluban lakunk, ahol minden hónapban egyszer megjelenik egy kukásautó, és elviszi a sárga zsákba külön gyűjtött szelektív hulladékot a házunk elől, cserében pedig ott hagynak nekünk a kerítésre tűzve annyi üres zsákot, amennyi telit elvittek. Nemrég elkezdett motoszkálni bennem a kérdés: mi lesz ezekkel a zsákokkal, mi történik pontosan a szemetemmel és jól csináljuk-e a szelektálást a családdal úgy, ahogyan csináljuk?

Az állam 80 milliárd forintot szed be hulladéklerakási díj címén, mégsem sikerült kialakítania egy hatékony hulladékújrafeldolgozási rendszert. Erről is szó esett a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Tavaly Szlovákiában mintegy 2 millió 130 ezer tonna települési hulladék keletkezett. Ennek közel 30 százalékát, azaz 632 ezer tonnát sikerült elkülönítetten összegyűjteni, 62 százalék pedig hulladéklerakón végezte. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben nagy előrelépést értek el, a környezetvédelmi minisztérium intenzívebbé kívánja tenni a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését.


A jövő nemzedékek szószólójának november 6-án megjelent elvi állásfoglalása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működési problémáiról.

Október 31-i, azonnali hatállyal visszavonta a Zöld Híd B.I.G.G Nonprofit Kft. megfelelőségi engedélyét a Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Vagyonkezelő Zrt., vagyis az állami kukaholding - erről tájékoztatta a holding a Zöld Híd szolgáltatóval szerződést kötő önkormányzatokat október végén.