A hazai önkormányzatokról nem igazán mondható el, hogy látványos erőfeszítéseket tennének a környezetvédelem amúgy sem túl felkapott ügyéért: a problémát leginkább tizedrangú kérdésként kezelik, melynek orvoslására már nem nagyon jut pénzük.Hogy ezt lehet másképp is csinálni, arra ott van jó példának Szekszárd.
Dunaújváros az ország egyik legszennyezettebb települése. Az önkormányzat tulajdonában lévõ Dunaújvárosi Városgazdálkodási Rt (DVG Rt) elszánta magát arra, hogy a hulladékgazdálkodás terén ezt a terhelést csökkentse. Megszervezték ugyanis a szárazelemek és a papírhulladék elkülönített gyûjtését.
Mostanában - fõleg a fõvárosban - gyakran találkozni olyan kijelentésekkel, miszerint a hazai szelektív hulladékgyűjtés azért nem működik, mert a lakosság teljes közönnyel viseltetik a téma iránt. Az Örs Vezér Téri Fák Környezetbarát Egyesülete ezt nem így látja.
A csomagolóipar tán megunta, hogy nevetséges lett, október 22-én Gyõrben elindította hát zöldremázolásának második szakaszát. A Városházán tartott grandiózus sajtótájékoztatón e napon jelentették be a "Gyõr-Szabadhegyi kísérleti program" beindítását. Az aktusra (a HuMuSz-on kívül) meghívót kapott mindenki, aki számít; az asztal mögött pedig ott virított a magyar és a gyõri alibi-környezetvédelem teljes garnitúrája (a CSAOSZ-tól a gyõri KOMSZOL-ig, Baka Éva tetrazöldtõl a gyõri polgármesterig tartott a díszpintykiállítás).
1997. õszén a GATE Zöld Klub 9 tagja látogatást tett Gödöllõ testvérvárosa környezetvédõ szervezeteinél Wageningenben. A mintegy öt napos program alatt megismerkedtünk a város hulladékgazdálkodásával, hulladékudvarral, a gyûjtõ és szállító rendszerrel, valamint a feldolgozóval. Emellett tapasztalatot gyûjthettünk környezetvédelmi oktatóközpontjuk mûködésérõl, a természetvédelmi területen folyó munkáról, valamint kicseréltük tapasztalatainkat a helyi önkormányzat szakembereivel.
Joseph Rauthner, akit szinte mindenki Szepi bácsinak szólít, Karintiában született. Ausztriában is hulladékhasznosítással foglalkozott. 1970-ben alapított egy szemétszállító céget, majd 1976-tól elõször szelektív papír-, majd üveggyûjtésre tért át. 1987-ben járt elõször Magyarországon turistaként, majd késõbb már letelepedési szándékkal jött, mert úgy gondolta, hogy a magyar életvitel, a táj, a bor majd kigyógyítja betegségébõl. Így is lett. Szakmáron él családjával, és abban a térségben próbálja beindítani a szelektív hulladékgyûjtést.
A mozgalom a fentiek miatt az alábbiakat követeli: