Szemétdíj

Nagycsaládosként nem elõször találkozom azzal a kérdéssel, vajon mennyire vagyunk felelõsek Földünk túlnépesedéséért? Állítólag túl sokan vagyunk ezen a glóbuszon. Ökológiai lábnyomunk már messze lelóg róla, nem sok idõ kell hozzá, hogy ne tudja kielégíteni a Homo Consumens igényeit. De biztos, hogy ezért mi, több gyermeket nevelõ családok vagyunk a felelõsek? Nekünk kell, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen? Errõl leveleztünk nemrégiben az KukaBúvár Egyesület levelezõlistáján is.

Idén szeptember 6-ra esett az Égetőellenes Világnap. A jeles napon ezúttal 30 ország 105 szervezete rendezett valamiféle megmozdulást, hogy felhívja a figyelmet az égetők veszélyeire és a lehetséges alternatívákra.

Hónapok óta várjuk az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) felülvizsgálatát, de sehol semmi. Van viszont települési szilárd hulladék (TSZH) fejlesztési stratégia, amit persze mi csak a végleges változatban kaptuk meg, az igazi társadalmi egyez­tetés megint elmaradt. Szép dolog, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) megkapta (Sürgős! Két nap múlva ki kell küldeni Brüsszelbe!), és az is nagy örömünkre szolgált, hogy amikor kezdeményeztük, a szakfőosztály munkatársai a HuMuSz képviselőit kedvesen fogadták a Minisztérium épületében, de társadalmi egyeztetésnek ezt talán ne nevezzük.

Összesen 549-en szavaztak honlapunkon a feltett kérdésre. Az eredmény igencsak érdekes. Kétféle ember van eszerint: aki keveset szemetel és aki sokat. Tudjuk, hogy a humusz.hu olvasói nem alkotnak reprezentatív sokaságot, de a kapott eredmény elgondolkodtató. Aki 10 litert termel hetente, az havonta 40-et, ugye? Vajon mekkora kuka után fizeti a szemétdíjat? Vajon harmadannyi szemétdíjat fizet, aki harmadannyi szemetet termel?

Mennyire szemét a díj? 3. rész

Kezdeményezésünkre az OKT* hulladékos bizottsága már többször tárgyalta a szemétdíjak rendszerét. Nyári számunkban beszámoltunk róla, hogy a HuMuSz Házban minden érdekelt csoport elmondta véleményét a jelenlegi helyzetről. Ezután a bizottság felkért minket, hogy dolgozzunk ki megoldási javaslatokat, és kezdeményezzünk erről vitát. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a javaslatainkat, a vitáról és az esetleges jogszabályváltoztatásokról a későbbiekben számolunk be.

Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról.
A környezetvédelmi szervezetek örömmel fogadták az új hulladékmegelőzési célokat, viszont sajnálják, hogy az újrafeldolgozást segítő intézkedéseket nem fogadták el a képviselők.

Építkezni, felújítani márpedig muszáj. Ilyenkor pedig elkerülhetetlen az építkezési törmelék megjelenése – támad a sitt. A sittel sok mindent nem lehet kezdeni, az ember vesz egy nagy levegőt, rendel egy konténert és borsos áron elszállíttatja. Ez a jobbik eset, persze. Tárnokon azonban megtalálták a legmegfelelőbb módszert.

Igazságtalanságok a díjban

Környezetvédő szervezetként nem lehet más érdekünk, mint a magas színvonalú közszolgáltatás, és viszonylag pontos képünk van arról, hogy ez mibe kerül. Azt is látjuk, hogy a közszolgáltatási díjak messze elmaradnak az európai árszinttől, és a közeljövőben komoly emelések várhatóak. Ha a díjban az alábbiakban röviden említett (és további elemzésre szoruló) igazságtalanságok és aránytalanságok megmaradnak, komoly fogyasztóvédelmi és szociális feszültségek várhatók. Ennek szeretnénk elébe menni és kezdeményezzük a díjak kivetésének módját - az érintettek által lefolytatott társadalmi vita után - úgy megváltoztatni, hogy minden társadalmi szereplő számára elfogadható legyen, és a környezet érdeke se sérüljön. A jelenlegi rendszer senkinek nem jó!

Ezután másként lesz, akárki meglátja.
A hulladékforradalomnak vége, de most jönnek a reformok.

Kedves NŐk és nem-NŐ-k...