Szakpolitika

Ezt is megértük. Sok évi hazai kardoskodás után egy újabb frontot nyitottunk: immár Európa új fõvárosában, Brüsszelben kíséreljük meg a hulladékproblémák helyes mederbe terelését. Na nem mi vágytunk Brüsszelbe, a hulladékos szabályozás legújabb kori fejlõdésének szálai vezetnek ebbe a mostanában mindenhatónak feltüntetett városba. Még nekünk is szokni kell ezt az új helyzetet, de hogyan is mûködik az EU-gépezet és hol van rá lehetõségünk hogy véleményünket elmondjuk és a döntéshozatalt befolyásoljuk? Mit ígér számunkra a most születõ új európai hulladékstratégia?

Túl vagyunk a naiv lelkesedés korszakán. Nem gondoljuk, hogy az Európai Unió irányelvei megoldást jelentenének a hulladékgazdálkodás súlyos problémáira. Ám ha követendõ példát találunk, szívesen adjuk közre.

Egyre északabbra terjeszti ki tevékenységét az olaszországi hulladékmaffia a Legambiente nevû helyi környezetvédelmi szervezet szerint.

Összeállította: Balogh Emese és Gadó György Pál, 2006.

Jelen kiadványunkban 10 uniós ország hulladékcsökkentési példáit foglaltuk össze. Elsõsorban olyan mintákat kerestünk, amelyeket önkormányzatok vagy szolgáltatók dolgoztak ki egyedül, vagy civil és más szervezetekkel együttmûködve.

Ezeket a példákat fokozatosan újabbakkal fogjuk kiegészíteni, egy külön, keresõprogrammal ellátott honlapot is készítünk majd.

 

Megkezdték a nyári ellenõrzéseket a fogyasztóvédelmi felügyelõségek. Vas megyében lassan javul a helyzet. A fogyasztóvédelmi egyesület pedig feketelistát készít azokról az üzletekrõl, amelyek notórius szabálysértõknek számítanak.

 kormányprogram nem rögzíti a fõ környezetpolitikai célkitûzéseket, és az azok megvalósítását szolgáló eszközrendszert, a környezet ügyét infrastrukturális fejlesztési kérdésként kezeli, néhány nagy, EU-s forrásokból finanszírozható környezetvédelmi beruházásra szûkíti le – áll az MTVSZ közleményében.

A Sajó és a Bódva völgye komplex hulladékgazdálkodási rendszerének részeként elkészült a Sajókazai Hulladékkezelõ Centrum a hozzá tartozó létesítményekkel együtt.