"Az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat alapján a környezetvédelmi termékdíjat érintő számos rendelkezés megváltozhat. Az alábbiakban a főbb módosítási javaslatokat foglaljuk össze." Az MTI híre.
Ez nem is az én esetem, hanem a jog esete a szervekkel. Feltehetően a hulladékos törvény (Hgt.) tehet mindenről, mert előírta, hogy a hat évre készülő Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) „lebontásához” előbb területi, majd települési terveket kell készíteni. Sőt, még azt is, hogy a mindenféle terveket kétévente felül kell vizsgálni. Ráadásul akként rendelkezett, hogy a tervkészítési eljárásokba a társadalmi szervezeteket is kötelező bevonni. Jogsegélyszolgálatunk nemrég az első, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó területi hulladékgazdálkodási tervek felülvizsgálataival kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálta. Volna…
A HuMuSz Nulla Hulladék Programjának része, hogy ernyőszervezetként magunk köré gyűjtsük azokat a civil szervezeteket, akik valamilyen szinten foglalkoznak környezetvédelemmel, azon belül is a hulladékcsökkentéssel, hulladékmegelőzéssel. Hálózati együttműködés formájában valósítsunk meg közös programokat, képviseljük közösen a környezeti érdekeket.
Nem illene itt egyéni problémával előállni, de naponta
kapunk leveleket hasonló esetekről. Július 22-e óta
az utcán álldogál a 60 literes kukánk, 6(!) heti hulladék
várakozik benne. A szolgáltató azóta nem üríti ki, mert
nincs rajta matrica. Azért nincs rajta matrica, mert nem
írtuk alá a kiküldött szerződést. Nagy fennakadást eddig
nem okozott a dolog, mert mindössze 130 liter hulladékot
termeltünk azóta, amit zsákba tettünk. A zsákot
a szolgáltató elvitte, a kukát otthagyta. Kikötöttem a
villanyoszlophoz, hogy a kutyák ne borítsák fel, közben
meg szépen komposztálunk és szelektálunk.
Ez a címe a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentésének. Kötelező olvasmány! A magyar társadalom helyzetét elemzi, a fenntarthatóság értékei mentén tesz megállapításokat, és azokat tényekkel is próbálja igazolni. A dokumentum szokatlan módon elsősorban a fennálló problémák okaira koncentrál, és javaslatot tesz a hajtóerők megváltoztatásának stratégiai irányára. Az alábbiakban a bevezető fejezetet közöljük. A teljes dokumentum (105 oldal) letölthető innen. Gyulai Iván, a jelentés szerzője november 25-én előadást tart a HuMuSz Házban!
Az uniós előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók bezárásának végső határideje 2009. július 15. volt. A hatóság a korábban létező kb. 150 lerakó több mint felét bezáratta, így 75 lerakó maradt az országban. Az önkormányzatok 2001 óta ismerik ezt a határidőt. A tervek szerint regionális hulladékkezelő központok veszik majd át a szerepet, ezek építése azonban sok helyen még el sem kezdődött. A HuMuSz észrevételei mellett a fenntartható megoldásra is javaslatot tesz a következőkben.
Előző számunkban beszámoltunk róla, hogy minden érdekcsoport részt vehetett a termékíjról szóló egyeztető tárgyalásokon. Azóta elkészült a minisztérium tervezete, de nincs benne semmi olyan releváns módosítás, amely alapvetően új helyzetet teremtene. Semmivel nem kerülünk közelebb az eredeti hulladékcsökkentési célhoz. A hasznosítási célok teljesítéséhez sem visz közelebb a koncepció. Ha pedig csupán bizonyos körök adminisztrációjának csökkentése a cél, akkor nem biztos, hogy érdemes a törvényhez hozzányúlni.
Akkor kezdjük az ismétléssel. A hulladékgazdálkodási törvény értelmében új települési hulladéklerakó kizárólag térségi célokra építhető. Nem egy nagy ötlet, de ezt most hagyjuk. A térségi hulladéklerakók telepítési feltételeit az OTrT.* szabályozza. Eredetileg úgy rendelkezett, hogy ezek a (nagykapacitású) lerakók nem jelölhetők ki a települések belterületének 1000 méteres körzetében, valamint a repülőterek 15 km-es övezetén belül. Alig fél év múlva, 2004-ben két nagy tudású parlamenti képviselő kezdeményezte, hogy a „szükségtelenül szigorú” védő övezeteket 500 méterre illetve 13 kilométerre csökkentsék le (ld. KukaBúvár, 2004. nyár). A HuMuSz kezdeményezésére az Alkotmánybíróság (AB) megszüntette a módosítást (ld. KukaBúvár, 2004. ősz). Mivel az AB határozata mindenkire nézve kötelező– itt akár be is fejeződhetett volna. De nem.