K I R
Néhány éve azt tanították nekem a Veszprémi Egyetemen, hogy a tanúsított környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) mennyire fontos, ennek fenntartása és rendszeres felülvizsgálata szavatolja a vonatkozó jogszabályok betartását. Továbbá azért is elõnyös, mert amelyik cég vállalja e nem kifejezetten olcsó bulit, azzal a környezetvédelmi hatóságok is gördülékenyebben, rugalmasabban fognak tárgyalni, ne adj’Isten, még elnézõbbek is lesznek, ha határidõkrõl, vagy -értékekrõl van szó. Ez nyilván nem úgy egészen konkrétan a lefizetés tényét jelenti, hanem feltételezi, hogy a tanúsított cég tényleg tartja is magát eme önkéntesen vállalat szigorhoz.
Ami mibõl is áll? Papírtonnákból. És egy emberbõl, aki mindezt folyamatosan lefûzi, iktatja, aláírja. Csak ennyi kell hozzá. Meg sok-sok pénz, mert az auditorok bizony rendszeresen jönnek. Egyik markukkal zsebre teszik a pénzt, amit a másik markukban levõ – amúgy korlátozott ideig érvényes – tanúsítványért kérnek.* Bohóckodás? Bizony, az. Meglehetõsen költséges hobbi.
Részletes, kompetenciákat és felelõsségi köröket is tartalmazó technológiai utasítás (havária, környezeti kárelhárítás esetére is). Rendszeres környezetvédelmi „oktatás”, beszámoltatással („Itt írja alá, rendben? Végeztünk, köszönöm.”). A telephely, cég környezeti állapotának felmérése a KIR bevezetésekor, és az ún. környezeti teljesítmény folyamatos javításának ütemezése, megvalósításának részletes tervezése. Mindez azonban nem tartozik a pórnépre. Ami publikus – és kell is dicsekedni vele – az a cég Környzeti Politikája. Mi is áll ebben? Csak három fontos pontot emelek ki:
Most már mindnyájan tudjuk, mi történt az Onyx Magyarország Kft. telephelyén. A felsõbb vezetõk és felelõsök tudtával a tározó technológiailag kicsit átalakításra került úgy, hogy azt sem a bársonyzakós auditorok, sem pedig a hatóság elõre bejelentett hivatalos látogatói nem vették észre. Épp ezért:
Ad. 1.: Mennyire tekinthetõ körültekintõ eljárásnak az ismeretlen összetételû(!) vegyianyag tárolása, ha akár technológiai hibából, akár emberi mulasztásból eredõen „a tervekben és engedélyekben nem szereplõ kivezetésen át” a Kenyérmezei patakon keresztül közvetetten a Dunába jut?
Ad. 2.: Bizonyára a felkészülés netovábbja volt a lyukas hordó, amelybõl a veszélyes hulladék kifolyt.
Ad. 3.: A hatékony tájékoztatórendszer egy hetes késéssel tájékoztatta a közvéleményt, akkor is meglehetõsen foghíjasan. Sérült az Aarhusi Egyezmény néven emlegetett környezeti információhoz való hozzáférés törvényes jog is.
A Magyar Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottsága augusztus 17-én megállapította, hogy az égetõ a haváriaesemény kapcsán adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette, ezzel törvénysértést követett el.
Vajon ha az Onyx Magyarország Kft. a KIR kiépítésére és fenntartására fordított pénzösszeget kizárólag az ún. környezeti teljesítmény javítására – a Politikában megfogalmazott magasztos célokra – fordította volna, akkor nem történt volna meg a baleset? Ha a pénzt PR, hozsanna és öntömjén helyett VALÓDI munkára fordították volna? Nem tudni. Mindenesetre sokkal hasznosabb lett volna. Elõfordul, hogy a rossz rendszer rosszul mûködik, a jó rendszernek – amirõl papír van – viszont mindig jól kell mûködnie. A tanúsítás arról kellene szóljon, hogy a rossz rendszer nem kaphat igazolást. Épp ezért joggal várható el a Det Norske Veritastól, hogy az Onyx Magyarország KIR-tanúsítványát mielõbbi hatállyal vonja vissza. Máskülönben nemcsak saját tekintélye csorbul, hanem bebizonyosodik, hogy a tanúsítvány anyagában bár igen sokban, funkciójában azonban semmiben sem különbözik a WC-papírtól.
