Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 10 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Keser pirula

A kidobandó gyógyszerek sorsa
Év: 
2004
Szám: 
Ősz
Szerző: 
F. Nagy Zsuzsanna (KÖTHÁLÓ)


A lakosságnál és orvosi rendelõkben különbözõ okokból feleslegessé vált gyógyszerek a szeméttel együtt többnyire a hulladéklerakókba kerülnek. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ), amelynek a HuMuSz is tagja, 2004 nyarán azt vizsgálta, hogy a gyógyszertárak – elõírt kötelezettség hiányában – milyen mértékben veszik vissza a lakosságnál termelõdõ lejárt szavatosságú gyógyszereket.

Hazánkban az egy fõre esõ gyógyszerfogyasztás mértéke az 1990-es 2104 Ft-ról 10 év alatt 21344 Ft-ra nõtt (kb. 300 millió doboz). Ennek a mennyiségnek ötöde kerül a háztartási hulladékok közé. Ez évente kb. 2 ezer tonna veszélyes hulladékot jelent – derül ki a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének a tanulmányából.

A gyógyszerek többsége a lerakókban – anaerob körülmények között – különösen lassan bomlik le. Jelentõs mennyiségû a kommunális szennyvízzel a környezetbe kerülõ gyógyszerek mennyisége is. Ezek a szennyezõk tehát az esõvízzel egyre lejjebb szivárognak a talajba, évtizedekig szennyezve a talajt és az élõvizeket. A táplálékláncba kerülve az egészségügyi kockázatokat növelik. A kis mennyiségben is nagy hatású gyógyszerek a természetes közegekbe jutva, mint vegyi szennyezõk is megõrzik aktivitásukat, akár mikrobiológiai lebontó folyamatoknak ellenállva, változatlan alakban, akár bomlástermékeikben.

A jelenlegi helyzetben a gyógyszertárakat nem kötelezi semmiféle jogszabály a feleslegessé vált gyógyszerek visszavételére, bár önkéntes alapon megoldhatják azt. Hogy melyik megyében hogyan sikerült ez, táblázatunkban olvasható.

A Hulladékgazdálkodási Törvény 59.§-a alapján az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium feladata a vonatkozó rendelet elkészítése, amely elõírná a gyógyszertárak visszavételi kötelezettségét, illetve kimondaná a gyártói felelõsséget is. A jelenleg hatályos jogszabályok mindössze a gyógyszerek csomagolóanyagainak visszavételi kötelezettségét írják elõ, ami azonban magától a terméktõl gyakran nem elválasztható. Öt éve késlekedik a megfelelõ szabályozás.

Felmérésünk tapasztalatai alapján általánosságban jellemzõ, hogy a patikák már tudnak a készülõ rendeletrõl, de pontos információik nincsenek. Õszre várják a speciális gyûjtõkonténereket, akkortól fognak gyûjteni. Sok esetben javasolták, hogy addig tároljuk otthon a gyógyszert, mert a rendszer kiépülését követõen át tudják venni. Probléma a finanszírozás kérdése is. Egy kg gyógyszerhulladék elégetése 10-30 ezer forintba kerül, sokan erre hivatkozva nem veszik át a hulladékot.

Mindenesetre érdemes a felmérés részleteiben elmélyülni. A patikákban ugyanis ugyanazon kérdésre rendkívül sokféle választ kaptak a környezeti tanácsadók. Korrekt és valós információk mellett bizony szakmailag megkérdõjelezhetõ, elfogadhatatlan válaszokkal traktálják néhány gyógyszertárban a betérõket. Íme néhány példa:

A felmérés részletei

„Gyûjt-e gyógyszerhulladékot?”
A kérdésre a megkérdezett gyógyszertárak (95 %-os válaszadási arány) 61 %-a nemmel, míg 39%-a igennel felelt. Jellegzetes területi különbségeket nem tapasztaltunk, de óriási a szórás a megyék között. Zala megyében valamennyi megkérdezett patika (100%) gyûjti a lejárt szavatosságú gyógyszereket (a helyi kamarának köszönhetõen), de a Fejér (80 %), Veszprém (73 %) és Borsod-Abaúj-Zemplén (64 %) megyékben is rendkívül magas az „igen” válaszok aránya. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Beregben sehol nem vesznek át (0%, ígérik, a megyében szeptembertõl mindenütt lesz gyûjtés), de nagyon alacsony a visszavétellel foglalkozó gyógyszertárak aránya Baranya (6 %), Komárom-Esztergom (12 %) és Nógrád (20 %) megyékben is.

„Tudja-e hová kerülnek a lejárt szavatosságú gyógyszerek?”
Kérdésünkre (40%-os válaszadási arány) zömében azok a gyógyszertárak válaszoltak, amelyek átveszik a gyógyszermaradékokat. Közülük 68% válaszolt igennel, 32% nemmel.

Speciális gyûjtõedénnyel (38%-os válaszadási arány) a patikák mindössze 14% -a rendelkezik. Valószínûsíthetõ, hogy ahol nem kaptunk választ a kérdésre, ott nincs gyûjtõedény sem, így az arány 94% nem, 6% igenre módosul. (a megkérdezett 396 patikából csak 22-ben van speciális gyûjtõedény). Több helyen említették, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól várnak edényt illetve, hogy saját gyógyszerhulladékukat elkülönítetten gyûjtik.

A gyógyszertárak jelentõs része tudja, hogy készül a területet szabályozó miniszteri rendeletet (67%-os válaszadási arány mellett 63% ismeri, 37% nem ismeri a rendeletet.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy
„Mekkora mennyiséget vesznek át?” azon patikákban, ahol fogadják a gyógyszermaradékokat? A 143 gyógyszerhulladékot elfogadó patika kb. fele vállalta nagyobb mennyiség átvételét is (56%), míg a többi helyen csak kis mennyiséget (pár doboztól - kisebb szatyorig) fogadnak el.

„Mióta gyûjti?”
Sokféle válasz érkezett (26%-os válaszadási arány). A válaszolók kb. 55%-a régóta, jogszabályi elõírásoktól függetlenül gyûjti (van, aki már 1990 óta). 33% rövid ideje kezdte el ezt a tevékenységet, míg a készülõ rendelet hírére 8% kezdte el a gyûjtést. A többi patika szívesen gyûjtené, de a lakosság nem hozza be a felesleget hozzájuk...

„Milyen idõközönként szállítják el?” kérdésünkre a megkérdezettek 27%-a válaszolt. Közülük 38% rendszertelenül, 46% évente egyszer-kétszer viteti el. 12%-uk negyedévente vagy ennél gyakrabban. A maradék 4%-ban különbözõ válaszok érkeztek: pl. még nem szállították el egyszer sem; bár gyûjti, elszállítani nincs pénze; vár arra, hogy a minisztérium kijelöljön egy céget, stb.

Arra a kérdésre, hogy mit javasol,
„Hová vigyük a gyógyszerhulladékot?”, a legkülönbözõbb válaszok érkeztek. A leggyakoribb „típus-válaszok” a következõk voltak:

  • õrizzük otthon elzárva, mert hamarosan lesz rendelet és akkor már megoldott lesz a kérdés,
  • ajánlottak másik patikát, esetleg nagyvállalatot (égetõk, környezetvédelmi Kft.-k),
  • nem tudja, hogy mit tegyünk a gyógyszermaradékkal, ajánlották a KvVM Közönségszolgálati Irodáját, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot, az ÁNTSZ-t, kórházakat, körzeti orvosokat és védõnõket, környezetvédõ szervezeteket.

    Mi várható?

    A témavizsgálat eredményeit ismertetõ augusztusi sajtótájékoztatón az Országos Egészségfejlesztési Intézet képviselõi is megjelentek, s kellemes meglepetésünkre a felmérés egyetlen megállapítását sem kérdõjelezték meg, sõt a rendelet megjelenésének halogatódása miatt mélységes aggodalmukat fejezték ki. Bár a kormányváltás miatt kicsit lelassult a rendeletalkotással kapcsolatos folyamat, de az év végéig mindenképpen megjelenik, és a hazai gyógyszergyártók által létrehozott Recyclomed KHT szervezésében 2005 januárjától az ország valamennyi gyógyszertárában beindul a gyûjtés. A kapott információk alapján nem az asszisztensek és patikusok feladata lesz a lejárt szavatosságú gyógyszerek átvizsgálása, hanem egy gyûjtõedénybe dobhatjuk a felesleget, amit megteltekor elszállítanak egy országos központba, ahol válogatják, és gondoskodnak a megsemmisítésükrõl.

    Januárig tehát ne ássák el, ne húzzák le a vécén, inkább gyûjtögessék! Remélhetõen az ígéret nem csak ígéret marad, és év elejétõl nyugodt lelkiismerettel szabadulhatnak meg a felesleges gyógyszerektõl.

    ***

    Környezeti veszélyforrások

    Bebizonyosodott, hogy egyes gyógyszerek már ng/l koncentrációban veszélyeztetik a mikroorganizmusok és fejlettebb szervezetek szaporodását, egészséges mûködését:
  • mérgezõ hatást fejtenek ki az élettani hierarchia minden szintjén: sejtekben, szervezetekben, populációkban, ökológiai rendszerekben és az ökoszférában,
  • ellenálló baktériumtörzsek kialakulásához vezethet (1977-ben antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat találtak tejben),
  • megzavarják az egészséges hormonmûködést (endokrin rombolók; svájci szennyvizek elfolyó vizét befogadó élõvizekben a hím pisztrángok ikrázását figyelték meg).

    Az elsõ beszámoló felszíni vizekben gyógyszermaradványokról 1977-bõl származik (Kansas City, USA). Azóta folyamatosan növekszik azoknak a hatóanyagoknak a száma, amelyekre analitikai eljárásokat dolgoztak ki világszerte. Német kutatók 1996-ban 25, míg 1999-ben már 68 különféle gyógyszer maradványait azonosították környezetbõl vett mintákban. 2001-ben a Bodeni-tó vízrendszerének vizsgálata során 20-féle hatóanyag volt kimutatható a szennyvíztisztítók elfolyásában, amibõl az a következtetés is levonható volt, hogy a hagyományos szennyvíztisztítási eljárásokkal nem távolíthatóak el a gyógyszerek maradványai. Európában mérhetõ mennyiségû gyógyszereket találtak már az Elbában, Rajnában, Neckarban, Dunában és a Pó-ban, de az Északi-tengerben ás az Adriában is.