Szakpolitika

Nagy-Britannia akár évi 180 millió fontra rúgó uniós büntetésre is számíthat, mivel várhatóan nem tudja csökkenteni a szemét mennyiségének csökkentésére vonatkozó célszámokat.

A két évvel ezelõtt indított Dráva-medence terv az Európai Unió támogatásával valósult meg. A folytatáshoz szükséges pénzt ugyancsak a közösségtõl kérhetik az érintettek.

Budapesti fiatalok kvázi gerilla-akciókat szerveznek a zöldebb és élhetõbb fõvárosért - derül ki a Budapest Rekonstrukció nevû szervezet honlapjáról. A szervezet vezetõje lapunknak elmondta: elegük lett abból, hogy a - különben is ritka - parképítések vagy parkfelújítások után a karbantartásra már nem fordít figyelmet a fõváros, ezért saját pénzükbõl festik le az elhanyagolt padokat, és növényeket ültetnek. Elkészült ugyan egy hivatalos budapesti zöldterület-fejlesztési koncepció, de a program csupán iránymutatóként szolgál, konkrét munkálatokat nem végeznek.

A mérõeszköz egy kis, hidraulikus szerkezet. Mûködés közben végzi el azokat a mûveleteket, amelyek alapján a kukában lévõ hulladék tömegét meg lehet határozni. [Kossuth Rádió/ Kék Bolygó]

Lengyelországban sokan kezdik megelégelni, hogy az ország területe nyugat-európai EU-tagállamok szemétlerakodó-helye. A rendõrség nemrégiben illegális használtgumiabroncs-lerakatot talált Lengyelország déli részén, mint kiderült, a használt autógumik Németországból származtak.

Az Európai Fejlesztési Bank (EBRD) 6,2 millió eurót hitelez Románia egyik déli megyéjének, Argesnek, ahol a pénzzel átfogó hulladékkezelési programot indítanak be.

 

Három és fél milliárd forintba került az a hulladékkezelõ centrum, amelyet a napokban adtak át a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajókaza határában. A tízhektárnyi területen elhelyezkedõ létesítmény Észak-Borsodban 230 ezer ember szemételhelyezési gondját oldja meg. A beruházás költségének tíz százalékát a csatlakozott önkormányzatok állták, az Európai Unió 50 százalékban, a magyar állam pedig 40 százalékban fedezte a költségeket.