A környezetterhelést okozókra kivetett ökoadó várhatóan olyan díjcsomag lesz, amely egyrészt már meglévő, másrészt új elemeket tartalmaz. A hulladékok után fizetett termékdíj és a vízhasználatért kötelező vízkészletjárulék mellett megjelenhet a környezetterhelési díj és energiaadó is - jelezte Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A környezetterhelési díjról szólva elmondta, hogy az a légszennyezési díjból, vízterhelési díjból és talajterhelési díjból állhat majd. A jelenlegi elképzelés szerint a díjak nemcsak a központi költségvetést, hanem a települések büdzséjét is gyarapítanák. Kérdés, mi lesz ebből, hiszen a jelenlegi környezetvédelmi jellegű járulékfajták vagy a benzinbe beépített díjak felhasználási "szokásai" is azt mutatják, hogy a mindenkori magyar kormány többségében nem környezetvédelmi célokra fordítja az ilyen alapon beszedett pénzeket, hanem az éppen aktuálisnak vagy sürgősnek tűnő politikai célokat finanszírozza belőle.

A miniszter szerint az energiaadó a fogyasztókat terhelné a felhasznált energia fűtőértéke alapján, ám több, hátrányos helyzetű társadalmi csoport kedvezményeket vagy mentességet kapna a díj alól. Persányi elismerte, hogy a tervezet még nagyon kiforratlan, ugyanis az Európai Unióban is csak most tárgyalja a parlament ezt a témát. Persányi Miklós verziója szerint az ökoadó az elkövetkező években fokozatosan épülhet be a magyar pénzügyi rendszerbe, ezzel "zöldítve" annak szerkezetét.

A miniszteri bejelentés hátterében egymásnak ellentmondó célok állhatnak. A kormányfő májusban még azért adott piros lapot Persányi elődjének, Kóródi Máriának, mert nem érezte elég lendületesnek a tárca működtetését. Persányi viszont a fővárosi állatkert finanszírozási problémáit is képes volt megoldani, s úgy vette át a minisztérium vezetését, hogy pénzt szerez a legsürgetőbb feladatok megoldására. Eközben azonban a Medgyessy-csomagként is emlegetett költségvetési megszorítások a környezetvédelmi tárcát is közel egymilliárdos megtakarításra kényszerítették. Érdekes módon a zöld tárca a többi minisztériumhoz képest csak napokkal később tette közzé megtakarítási terveit, és a csúszás valószínűleg Persányi következetes ellenállásának volt betudható. A miniszter ugyanis pár héttel korábban még ígéretet kapott a kormányfőtől, hogy a legfontosabb pénzügyi kérdéseknél nem marad ki majd az "osztogatásból". Úgy tűnik, mindez nem volt elegendő garancia a zöld tárca számára.

További ellentmondásra világít rá az a tény, hogy Persányi kinevezését akkoriban pont azzal indokolták, hogy az új miniszter "nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik", és ezeket jól kamatoztathatja az uniós pénzek megszerzésekor. Ehhez képest most kiderült, hogy a valamennyi tárcát sújtó megtakarítások részeként a zöld minisztériumnak az európai uniós projektek társfinanszírozására biztosított keretet is meg kell nyirbálnia, méghozzá 619 millió forinttal. Nem véletlen tehát, hogy a minimális forrásokkal rendelkező tárca most állt elő az új adó tervével, amely épít egyes nyugat-európai országok tapasztalataira.

Németországban eddig rendkívül jövedelmezőnek bizonyult az ökoadó, melyet idén január elsején negyedszerre is megemeltek - olvasható a Lélegzet ökológiai folyóiratban. "Az ökoadókból 2003-ban várható bevétel 18,8 milliárd euró, ami 28 százalékkal több, mint a 2002-ben befolyt 14,6 milliárdos összeg." A kormány az ipar és a nagy energiafelhasználók adókedvezményét is csökkentette. Ez utóbbi 2003-ban 1,9 milliárd eurót hozhat a konyhára, ami majdnem kétötöde az éves bevételnövekedésnek.

Persányi Miklós egyelőre nem szolgált információkkal az ökoadóból származó költségvetési bevétel várható mértékét illetően, annyit azonban elárult, hogy az nem pusztán a büdzsé bevételének növelését célozza. "Az ökoadó bevezetésével párhuzamosan ugyanis csökkennének az érintett cégek foglalkoztatáshoz kötődő terhei, így a rendszer közvetetten a versenyképesség növeléséhez hozzájárulva szolgálna gazdasági érdekeket" - hangoztatta kissé rejtélyesen.