Kiadványok

Megdöbbentően alacsony az EU hulladékégetőinek energiahatékonysága – derül ki a Zero Waste Europe (ZWE) által kiadott, „Az energetikai hasznosítás hatékonyságának cáfolata: az uniós hulladékégető művek teljesítménye” című tanulmányából. Az Equanimator által készített anyag (amelynek összefoglalója magyar nyelven ITT olvasható) szerint nem csupán a hulladékégető létesítmények közti, energiahatékonyság alapján történő különbségtétel okafogyott és önkényes – a riport alapjaiban kérdőjelezi meg a fogalom használatának létjogosultságát is.

A keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése számos európai országban okoz nehézséget, ám egy észak-olaszországi város, Párma olyan példával szolgált az elmúlt években, amely iránymutató lehet minden környezettudatos régió számára is. 

A Zero Waste Europe (ZWE) által közzétett új tanulmány szerint a hulladékégetés sokkal kisebb mértékben járul hozzá az energiatermeléshez, mintsem hogy csökkenteni tudná az uniós tagállamok (EU27) orosz gáztól való függőségét. A hangsúlyt a fogyasztás csökkentésére, a keverthulladék szétválogatására és az áruk élettartamának növelésére kellene helyezni – emeli ki a ZWE.

Tübingen egy németországi, 90 000 fős város Baden-Württemberg tartományban, amely egy igen példamutató lépést tett az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok felszámolására.

A borágazatban legtöbbször egyszer használatos üvegpalackokkal találkozunk csomagolásként. Egy nemrég megjelent, a különféle csomagolóanyagok életciklus-elemzését bemutató tanulmány szerint az egyszer használatos üvegpalacknak a többi csomagolással összevetve (pl. PET, alumínium és italos karton) sokkal nagyobb a környezeti hatása. Mindez az üveggyártási folyamat rendkívüli energiaigényére vezethető vissza. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy megelőzzük az üveg hulladékká válását. Másrészről az üveg 100%-ban újrahasználható, az életciklusa végén pedig 100%-ban újrafeldolgozható, inert anyag, amely tulajdonsága még inkább alkalmazhatóvá teszi élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagként. A Humusz Szövetség éppen ezért népszerűsíti az újrahasználatot, ennek fontosságát hangsúlyozva az illetékes minisztériumnak és a nagy bevásárlóláncoknak is.

Az eseményen bemutatjuk a „Plastic free Heroes - 21. századi kompetenciák fejlesztése kutatásalapú tanuláson és társadalmi aktivitáson keresztül” című Erasmus+ projekt eredményeként megszületett képzési anyagot.

A 2018-as új EU-s hulladékirányelvek a hulladékokról, a hulladéklerakókról, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, illetve az egyszer használatos műanyagokról – a hulladékhierarchiának megfelelően – a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre és az újrahasználatra helyezik. A Humusz magyarra fordította a European Environmental Bureau kiadványát, amely összefoglalja a tagállamok új kötelezettségeit, és azoknál is ambiciózusabb, az előírt célokat meghaladó jó példákat gyűjt össze.

A klímaváltozásról már mindenki hallott, de azt kevesen tudják, hogy Európa sokkal gyorsabban melegszik, mint a Föld átlaga. Ha ez így folytatódik, az unokáink már nem fogják tudni, mi az a hó. Többek között ez derül ki a Zöldunió 2021-es előrejelzéséből. 

A járványhelyzet alatt fellendült az élelmiszerek iránti kereslet. Az első negyedévben 15 százalékkal nőtt az online vásárlások száma*, a fokozott fogyasztás következtében azonban sajnos előfordulhat, hogy több háztartási hulladék és elpazarolt élelmiszer kerül a szemetesbe. Miközben egyre több szó esik a fenntartható életmódról, fenntartható közlekedésről, sokan mégsem gondolják át, hogy mekkora a saját háztartásuk ökológiai lábnyoma. A Nestlé a SPAR-ral karöltve idén Hogyan legyek környezettudatos vásárló? címen újabb kisokost készített, amelyben hasznos tanácsokkal és útmutatókkal segíti a vásárlókat a környezettudatos döntések meghozatalában.