Egy új, átfogó amerikai kutatás rávilágított arra, hogy az alacsonyabb jövedelmű és a kisebbségi közösségek sokkal nagyobb valószínűséggel élnek olyan ipari hulladéklerakók közelében, ahol rákkeltő vegyi anyagokat helyeznek el. A 2010 és 2018 közötti adatokat vizsgáló országos tanulmány szerint több mint 5 millió ember él a közvetlen veszélyzónában.
A műanyag-újrahasznosítási szektor az Egyesült Királyságban kritikus mérföldkőhöz érkezett. Bár a szigorodó környezetvédelmi szabályozások miatt egyre több műanyaghulladékot gyűjtenek be, a belföldi feldolgozási kapacitások riasztó ütemben csökkennek.
Július 1-től kilónként bruttó 36 forintba kerül az építési-bontási hulladék leadása a MOHU erre kijelölt hulladékudvaraiban. A cég közlése szerint az ingyenesség megszüntetésére a sorozatos visszaélések miatt van szükség.
A World Bank Group és az Eunomia friss, 2026 májusi tanulmánya öt világváros példáján mutatja meg, hogyan tehetők olcsóbbá, átláthatóbbá és körforgásossá a hulladékrendszerek digitalizációval, digitális eszközökkel. A fő tanulság: nem a technológia kifinomultsága dönt, hanem a tiszta célkitűzés, az adatkormányzás és a fokozatos bevezetés.
A Greenpeace Törökország legújabb szakpolitikai tájékoztatója rávilágít az Európai Unióból származó műanyaghulladék-export aggasztó növekedésére.
A Fekete-tenger keleti partvidékének törökországi települései évtizedek óta egy egyre súlyosbodó, ám nagyrészt észrevétlen ökológiai katasztrófával – a szilárd hulladék kezelésének teljes megoldatlanságával – küzdenek.
XIV. Leó az első pápa, aki ellátogat a Nápoly melletti „Tüzek földjére”, melyet a helyi bűnszervezet évtizedeken át mérgező és veszélyes hulladék tárolására használt.
A szintetikus biológia és az anyagtudomány találkozásából megszületett egy olyan programozható élettartamú, „élő műanyag”, amely a mindennapi használat során megőrzi stabilitását és funkcionalitását, egy külső inger hatására azonban maradéktalanul lebomlik. A Zhuojun Dai és kutatócsoportja által bemutatott innováció a hagyományos, évszázadokig bomló műanyagok fenntartható alternatíváját kínálja, ráadásul a folyamat során a rettegett mikroműanyag-szennyezést is kiküszöböli.
Amikor környezetszennyezésről beszélünk, legtöbbször a szeméthegyek vagy az olajfoltos óceánok jutnak eszünkbe. Van azonban a szennyezésnek egy olyan arca is, amely szabad szemmel nem látható, mégis egészen a felhőkig emelkedik, és beleszól abba, mikor esik az eső vagy a hó. A legújabb kutatások szerint a mikroműanyagok és a rajtuk utazó baktériumok közösen “hackelik meg” a légköri folyamatokat.
Pattaya városának egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, a festői Koh Larn szigete évek óta küzd a fenntarthatatlan mértékű szemétfelhalmozódással, amely mára kritikus szintre ért. A szigeten a felhalmozódott hulladék mennyisége átlépte a megdöbbentő 150 000 tonnás határt, ami súlyos ökológiai és turisztikai kockázatot jelent a régió számára.