Hulladéklerakás

A globális környezetvédelem egyik legégetőbb problémája a rohamosan növekvő műanyaghulladék mennyisége. Az egyszer használatos termékek elterjedése napjainkban olyan méreteket öltött, hogy a hagyományos újrahasznosítási módszerek már nem képesek lépést tartani vele (sok esetben a feldolgozási arány nem éri el a 10%-ot sem). Egy ígéretes felfedezés azonban új utat nyithat a globális műanyaghulladék kezelésében: a Northwestern Egyetem kutatói egy nikkelalapú, fém katalizátort fejlesztettek ki, amely gyökeresen átalakíthatja a műanyagok újrahasznosítását. Az új módszer egyszerűbb működésű, könnyebben alkalmazható ipari környezetben, és gazdasági szempontból is életképesebb megoldást jelenthet, mint a korábbi technológiák.

Az Élelmiszer-pazarlás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja (szeptember 29.) ráirányítja a figyelmet egy különös paradoxonra, amely a modern társadalmakat jellemzi. Miközben a világ számos pontján emberek milliói éheznek, elképzelhetetlen mennyiségű megtermelt élelmiszer végzi a szemétben. Ez a probléma etikai szempontból is aggályos, emellett jelentős környezeti és gazdasági terheket is ró a világra. Ahhoz tehát, hogy valóban fenntartható jövőt építsünk, meg kell oldanunk az élelmiszer-pazarlás kérdését.

Ausztria első gipszből-gipsz újrahasznosító üzeme Stockerau városában található. A PORR építőipari vállalat, a szárazépítési szakértő Saint-Go­bain és a hulladékkezelési és újrahasznosítási szakértő Sau­ber­ma­cher által épített üzem éves kapacitása 60 000 tonna, és új mércét állít fel a körforgásos gazdaságban.  A megnyitóra októberben került sor.

A BIR bangkoki újrahasznosítási világkonferenciáján felszólították a szabályozó hatóságokat, a gyártókat és a márkatulajdonosokat, hogy „fokozzák” elkötelezettségüket a műanyag-újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság iránt.

Sokan tapasztalják, hogy a gondosan elterített mulcs pár hónap alatt mintha elpárologna a kertből. Elsőre úgy tűnhet, kárba veszett a befektetett munka és anyag, valójában viszont épp ez az egyik legjobb jel, amit a talajunk adhat. A mulcs ugyanis nem „eltűnik” – hanem életre kel, és csendben dolgozni kezd a növényeinkért, írja az Agrofórum.

A Reju™, a célorientált, vezető textil újrahasznosító vállalat, kiterjesztett valóságot (AR) használt, hogy a 2025-ös New York-i Klímahét résztvevőinek és magának a városnak is drámai képet adjon a textilipar globális hulladékproblémájáról.

Október 1-től újra módosításra kerülnek a MOHU közszolgáltatási résztevékenységhez kapcsolódó Általános Szerződési Feltételei (ÁSZF), amelynek részletei már elérhetők a koncesszor oldalán. Komoly változás jön a hulladékudvarok esetében.

Az Európai Parlament jóváhagyta az élelmiszer- és textilhulladékok megelőzésére és csökkentésére irányuló új intézkedéseket az EU-ban.

Elindult a regisztráció az Európai Hulladékcsökkentési Hét 2025-ös kampányára. Az idén (november 22 – 30 között) az elektromos és elektronikai hulladékok állnak a középpontban, amelyeknek mennyisége minden évben körülbelül 2 %-kal nő. Ez egyrészt nyersanyag, másrészt veszélyesanyag kérdés is.

Hiába egyre strapabíróbbak az okostelefonok, mivel egy jobb készülék akár több százezer forintba is kerülhet, érthető, hogy rengetegen tokot is vásárolnak a mobiljuk mellé. Ezek ugyan a vásárlót megkímélhetik az esetleges sérülések utáni javítási költségektől, a környezetre nagyon rossz hatással vannak, főleg azért, mert a telefon élettartama (jellemzően 2-3 év) alatt többet is elhasználhat az ember, írja a Körkörös.hu fenntarthatósági portál.