Hulladéklerakás

A hivatalos állításokkal ellentétben a használt sütőolaj a HVO100 és biodízel üzemanyagokban történő felhasználása legalább annyira káros, mint a fosszilis dízel, így még károsabb az éghajlatra is. Erre a következtetésre jutott a Német Környezetvédelmi Segélyszervezet (DUH) által megrendelt új tanulmány. Az Energia- és Környezetkutató Intézet (ifeu) azt vizsgálta, hogy a teljes értékláncot figyelembe véve valóban megvalósul-e az ígért közel 90 százalékos CO2-megtakarítás.

A cigaretta filtereknek nincs valódi funkciójuk, viszont borzasztóan szennyezőek. Ha a műanyag zacskókra szigorú szabályok vonatkoznak, a filterekre miért nem? - kérdezi két egészségügyi szakember vitacikke, akik azt javasolják, tiltsuk be a filtereket. Ki is fejtik pontosan, miért.

A Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. 2024-ben 50 milliárd forintos veszteséggel zárt, ami komoly átalakulásokat indított el a cég működésében. A pénzügyi kudarc után vezetőcsere történt: a vezérigazgatói posztról távozott Pethő Zsolt, helyét pedig egy új irányítási struktúra váltotta fel, amelyben az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetést.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megdöbbenéssel értesült arról, hogy a MOHU egyoldalú döntéssel a felére akarja csökkenti a visszaváltott palackok után az automata rendszert üzemeltető kiskereskedőknek járó díjat. Az OKSZ az intézkedés azonnali visszavonását kezdeményezi, mert a visszaváltás a nagy kereskedelmi láncoknál eddig is veszteségesen és rosszul üzemelt, miközben ők erejükön felül álltak helyt, hogy a vásárlók mindebből a lehető legkevesebbet érzékeljék.

Több mint egy évnyi építkezés után a PreZero Alsó-Ausztriában, Sollenau-ban üzembe helyezte Európa egyik legmodernebb könnyű csomagolóanyagokat válogató üzemét. Ezzel a Schwarz Csoport környezetvédelmi szolgáltatója hangsúlyozza elkötelezettségét az európai körforgásos gazdaság és a független nyersanyag-ellátás iránt.

Kerepes külterületén egy hulladéklerakó telepen mintegy hatszáz négyzetméteren lángol a szemét. A tűzoltók IV-es riasztási fokozat mellett küzdenek a lángokkal, miközben a katasztrófavédelem mobil laborja is a helyszínen végez méréseket.

A mikroműanyagok apró, 5 milliméternél kisebb műanyagrészecskék, amelyek szinte bárhol megtalálhatók környezetünkben. Legfőképpen ipari melléktermékekből, nagyobb műanyagok lebomlásából vagy hétköznapi termékekből (például kozmetikumokból és mosószerekből) származnak. Kis méretük miatt könnyen bekerülhetnek az óceánokba, tavakba, folyókba. De mi ezzel a probléma?

Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett globálisan, és becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti a 82 millió tonnát, ami 33 százalékos növekedést jelent. Az újrahasznosítás mértéke viszont egyelőre nem tart lépést a termeléssel, ami súlyos környezeti problémákat vet fel.

A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás?

A kormány új rendelettervezete alaposan átszabná az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályokat. A gyártók részletes engedélyezési és adatszolgáltatási kötelezettségekkel néznek szembe, a forgalmazókra pedig szigorúbb gyűjtési előírások vonatkoznak. A lakosság szempontjából a legfontosabb az elektronikai hulladékok kidobását, visszavitelét meghatározó változtatás lenne. A cél az uniós előírások átvétele és egy átláthatóbb, szigorúbb felelősségi rendszer kialakítása.