2010. október 4-én alig néhány perccel dél után átszakadt a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedő Zrt. (MAL) ajkai timföldgyárának egyik iszaptározója. A tározóból kiömlő vöröiszap elöntötte Kolontár települést, valamint Devecser és Somlóvásárhely egy részét. A katasztrófának cikkünk megírásakor hét halálos áldozata volt és száznál is több sérültje.
A MAL Zrt. újabb bánya nyitását tervezi Nyirádon. Zöld szervezetek nyílt levélben fordultak Illés Zoltán államtitkárhoz, hogy akadályozza meg a vállalat további terjeszkedését.
Alulírott környezet- és természetvédő civil szervezetek most az emberek
egészségének megóvását, a sérültek gyógyítását, a károk elhárítását,
illetve a további károk megelőzését tartják a legfontosabbnak a
vörösiszap által elöntött településeken. Felhívják a lakosságot, a civil
szervezeteket, a vállalatokat, intézményeket, hogy a kormányzati
szervekkel közösen segítsék ezen feladatok mielőbbi megvalósítását.
Egyúttal együttérzésükről, szolidaritásuktól biztosítják az
érintetteket.
A tegnapi Veszprém megyei vörösiszap-katasztrófa súlyos kérdéseket vet fel az Almásfüzítőn tárolt 12 millió tonna vörösiszap lehetséges környezeti kockázatairól is. Szervezeteink az alábbi aggályokat fogalmázzák meg az ügy kapcsán és kérik a hatóságok közreműködését.
A keddi napon (2010. szeptember 28-án) ítéletet hirdetett a Fejér Megyei Bíróság és remélhetőleg végleg pontot tett egy hat és fél éves ügy végére.
Magyarországon ugyan még
gyerekcipőben jár, de olykor-olykor felbukkan az építési bontási
hulladék, hétköznapi szóhasználattal élve a sitt hasznosítása.
Az Európai Számvevőszék közzétett jelentése szerint számos uniós ország nehezen tudja teljesíteni a települési hulladék újrahasználatára és újrahasznosítására vonatkozó célértékeket, és hulladékgazdálkodási terveik pénzügyi korlátai és gyengeségei miatt továbbra is túlságosan nagy mértékben folyamodnak hulladéklerakók használatához. A számvevők megállapítása szerint a jelenlegi újrahasznosítási piac gondokkal szembesül, egyes esetekben továbbra is nagyon alacsony szintű az elkülönített hulladékgyűjtés, és a polgároknak felszámított ártalmatlanítási díjak nem feltétlenül fedezik az összes hulladékkezelési költséget.
2024-ben az EU-ban felhasznált anyagok 12,2 %-a újrafeldolgozott anyagokból származott. A „körforgásos anyagfelhasználási arány” vagy „körforgásos arány” néven ismert mutató az újrahasznosított anyagok arányát méri az összes felhasznált anyagban.
A műanyag-újrahasznosító üzemek bezárása Európában drámai ütemben gyorsul. Az elmúlt három évben már több mint egymillió tonna újrahasznosítási kapacitás, azaz a teljes teljesítmény körülbelül 25 százaléka veszett el. Ez több száz zöld munkahelyet érint, e katasztrofális tendencia megállítása érdekében a GreenDot az ökomoduláció azonnali bevezetését követeli az európai EPR-rendszerekben.
A körforgásos gazdaságra történő átállás ösztönzése és a hulladékhasznosítási kapacitások bővítése érdekében a kormány új pályázatot hirdet 15,1 milliárd forintos keretösszeggel. A december elsejéig véleményezhető felhívás célja, hogy országszerte támogassa az innovatív, versenyképességet növelő technológiák bevezetését, amelyek hosszú távú megtakarítást és új piaci lehetőségeket hozhatnak a vállalkozásoknak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM).