A Roland Berger szerint a szigorodó uniós szabályozásnak és az új technológiáknak köszönhetően a közeljövőben várhatóan nő az újrahasznosított műanyagok aránya és javul azok minősége. A német tanácsadó cég tanulmánya azt mutatja be, hogyan tudnak mindebből profitálni a vállalatok – feltéve, ha képesek gyorsan reagálni.
Évente körülbelül 43-59 ezer tonna fabútorhulladék keletkezik Magyarországon, azonban a kiterjedten működő bútorhulladék-feldolgozó rendszer hiányában ennek a nagy része égetőkben végzi – derül ki az IKEA friss tanulmányából. Igény lenne a már nem használt bútorok fenntartható kezelésére, ugyanis a tanulmányhoz készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége lecserélte valamelyik bútorát az elmúlt évben, és a válaszadók majdnem 8 százaléka a kommunális hulladék mellé tette ki a fölösleges holmit. Az IKEA körkörös szolgáltatásaival megoldást kínál a bútorok újrahasznosítására, és arra ösztönzi az embereket, hogy értékként tekintsenek a nem használt bútorra.
Hetven évvel ezelőtt jutottak fel először dokumentáltan a Föld legmagasabb pontjára, a Mount Everestre, de úgy tűnik, azóta teljesen megváltozott az ember természethez való viszonya. Körülbelül 8 ezer méter magasan hulladéktenger marad a mászók után, elhagyott sátrak, felszerelések borítják be a hegyoldalt.
Globális egyezményt javasol az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ig.
A Magyar Közút kiemelt figyelmet fordít idén a kezelésében lévő utak menti területek karbantartására, így nemcsak a mintegy 200 millió négyzetméternyi zöldfelület kaszálási munkáira, hanem a szemétszedési munkákra is. A társaság korábban többször is eredményes szemétgyűjtési akciót szervezett, most pedig egy teljes hetet jelölt meg legújabb szemétgyűjtési kampányára. A június 12-ei héten így nemcsak saját mérnökségi és irodai dolgozóik gyűjtik majd az illegálisan kidobott út menti szemetet országszerte, hanem 2023. június 4-ig önkéntesek csatlakozását is várják a szervezők.
Az egyik legjobb tápanyag lehet a kertben, de csak akkor, ha ésszel csinálod. Különben többet árthat, mint használ!
A divatipar bevett módszerei és eszközei több módon és szinten károsítják környezetünket, mint azt elsőre gondolnánk. Egy-egy változásért kiáltó helyzet nem ritkán valami olyasmihez kapcsolódik, ami mára szerves része lett a mindennapi életünknek.
A Göteborgi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vízi lárvákra kifejezetten mérgező toxinok kerülnek a környezetbe a cigarettacsikkekből, egészen pontosan a szűrőkből, emiatt a teljes betiltásukat javasolják. Több ezer toxint és mikroműanyagot is azonosítottak.
Sikeres próbaüzemet követően megkezdte működését a Budapesti Közművek FKF Hulladékgazdálkodási Divízió üzemeltetésében az a Hulladékválogató Mű, ami évi 15 ezer tonna szelektíven gyűjtött – elsősorban műanyag és fém – hulladék további válogatását teszi lehetővé. A most átadott létesítmény sikeres megvalósítása az utolsó eleme annak a projektnek, amely keretében a Fővárosi Önkormányzat jelentős – vissza nem térítendő – uniós támogatással mintegy 13,5 milliárd forintot fordított a budapesti hulladékgazdálkodás megújítására: új, környezetbarát technológiák bevezetésére, a hulladékfeldolgozás és az újrahasznosítás arányának jelentős növelésére.
Emberi és állati nedvekkel, hányással, szőrrel szennyezett, mocskos, szakadt – egyre nagyobb mennyiségben ömlik a használt műszálas ruha az Európai Unióból Kenyába. Ez nem is ruha, hanem további használatra teljesen alkalmatlan szemét, ami súlyos egészségügyi és környezeti problémákat is okoz az afrikai országban. Az európai műanyag hulladék exportálása elvileg tilos, ez viszont ruhaként érkezik az afrikai országba irtózatos tömegben: évente 37 millió darab csak az Unióból. A top 4 exportáló országban Magyarország is benne van – a szemét bújtatott kereskedelmét tárta fel egy új vizsgálat.