Hulladéklerakás

Előző számunkban beszámoltunk róla, hogy minden érdekcsoport részt vehetett a termékíjról szóló egyeztető tárgyalásokon. Azóta elkészült a minisztérium tervezete, de nincs benne semmi olyan releváns módosítás, amely alapvetően új helyzetet teremtene. Semmivel nem kerülünk közelebb az eredeti hulladékcsökkentési célhoz. A hasznosítási célok teljesítéséhez sem visz közelebb a koncepció. Ha pedig csupán bizonyos körök adminisztrációjának csökkentése a cél, akkor nem biztos, hogy érdemes a törvényhez hozzányúlni.

Akkor kezdjük az ismétléssel. A hulladékgazdálkodási törvény értelmében új települési hulladéklerakó kizárólag térségi célokra építhető. Nem egy nagy ötlet, de ezt most hagyjuk. A térségi hulladéklerakók telepítési feltételeit az OTrT.* szabályozza. Eredetileg úgy rendelkezett, hogy ezek a (nagykapacitású) lerakók nem jelölhetők ki a települések belterületének 1000 méteres körzetében, valamint a repülőterek 15 km-es övezetén belül. Alig fél év múlva, 2004-ben két nagy tudású parlamenti képviselő kezdeményezte, hogy a „szükségtelenül szigorú” védő övezeteket 500 méterre illetve 13 kilométerre csökkentsék le (ld. KukaBúvár, 2004. nyár). A HuMuSz kezdeményezésére az Alkotmánybíróság (AB) megszüntette a módosítást (ld. KukaBúvár, 2004. ősz). Mivel az AB határozata mindenkire nézve kötelező– itt akár be is fejeződhetett volna. De nem.

Decemberben lépett életbe az új uniós Hulladék Keretirányelv (HKI), melynek átvétele egy sor kötelezettséget ró a tagállamokra, ugyanakkor nagyszerű lehetőség arra, hogy egy átlátható, hosszú távon kiszámítható rendszert hozzunk létre saját Hulladékgazdálkodási törvényünk (Hgt.) átalakításával. Kötelezettség és lehetőség is egyben. Kérdés, hogy eleget tudunk-e tenni kötelezettségeinknek és tudunk-e élni lehetőségeinkkel, a meglehetősen szűkös határidőkön belül. A határidőket az EU szabta meg, de a munkát környezetünk tragikus állapota is sürgeti.

A magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól 2006-ban és 2008-ban is felmérés készült. A felmérést az ÖKO-Pannon Kht. megbízásából a TNS Hungary Kft. készítette el egy 1005 fős reprezentatív országos mintán. A felmérés eredményét egy sajtótájékoztató keretében ismertették, melyet az FKF Zrt.-vel közösen szerveztek.

Tavaly nyáron már a Szegedi Ifjúsági Napokon bemutatkozott a mosható és újratölthető poharak rendszere, idén pedig már több magyar fesztivál is ezeket szeretné alkalmazni. Korábbi számainkban bemutattuk, hogy milyen sikeresen használják ezeket az eldobó poharak helyett a müncheni sörfesztiválon vagy a foci vb rendezvényein. Most egy életútelemzés eredményét mutatjuk be, amelyaz eldobó és a visszaváltható poharak környezetterhelését hasonlítja össze. A vizsgálatot az osztrák környezeti szaktárca megrendelésére az Osztrák Okológiai Intézet és partnerei végezték.

Az ipar és kereskedelem mindent megtesz, hogy az újratölthető csomagolások elterjedését és az eldobó csomagolások betétdíjának bevezetését megakadályozza. Megítélésünk szerint mindkettő komoly környezeti és társadalmi előnnyel járna. Az alábbiakban a leggyakrabban hangoztatott ipari érveket cáfoljuk.