Vele vagy nélküle? – merül fel az egyre sürgetõbb, s már tán nem is annyira költõi kérdés. A globális szinten érvényes kérdõjelre az olasz csizma lakói közül egyre többen az utóbbi mellett teszik le a voksot. Cappuccinojuk utánozhatatlan, pastajuk remek, s egyik legutóbbi „vállalkozásukhoz” is csak drukkolni lehet nekik: az áru kicsomagolva jó!
Mi, kávéimádók ódákat tudnánk zengeni a kávéról. Sokunk szerint egy csésze fekete – lehetõleg fair trade, hogy még hátba is tudjuk veregetni magunkat – jó társaságban elfogyasztva feldobja a napunkat. Bár sokszor csak futtában, indulás elõtt dobjuk be a mindennapi eszpresszót. Persze vannak a kávézósok meg a nemkávézósok, de beülni valahova, egy kedves kávéházba beszélgetni, tanulni vagy csak olvasgatni mindenki szeret.
A környezettudatos szervezetek 17 éve hirdetnek egynapos fogyasztói böjtöt november utolsó hétvégéjén. A „Ne vásárolj semmi!” Nap világszerte önmérsékletre int – ám sokan vannak, akik nem figyelnek az „üzenetre”.
Miután hirtelen el kellett fogadni egy mindenkinek rossz termékdíj törvény módosítást, gyorsan el is kezdõdött egy komoly egyeztetõ folyamat a szabályozás átfogó módosítására. Megosztott felelõsség, ez az ipar jelszava. Ez, – gondolom – „gyártói felelõsség” lánykori néven született, de hát a felelõsséget, amint lehet, meg kell osztani.
Subaru, a dízeltechnológia forradalma. Biztos így is van, hiszen a reklám szerint az új dízel-Subaru „szenzációs dolgokra képes”. Hogy mást ne mondjak, végre megjött (It’s here). Ráadásul kivételes a dinamizmus, egyedülálló a stabilitás, ráadásul különlegesen gazdaságos és legfõképpen környezetkímélõ is. Értik-e: környezetkímélõ autó… Na, ez az, ami a mi fogalmaink szerint képtelenség. Meg is támadtuk a reklámot legott.
Tavaly augusztusban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 12,9 milliárdos támogatást ítélt meg a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának: a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulás a térség hulladékgyûjtési rendszerét építi. Dr. Kiss Tiborral, a projekt menedzselését vezetõ BIOKOM kft. ügyvezetõjével beszélgetett Szuhi Attila.
2008 decemberében lépett életbe a Hulladék Keretirányelv új verziója[1], amely az elkövetkezendõ évtizedre meghatározza az EU, így hazánk hulladékgazdálkodását is. A tagállamoknak 2010. december 12-ig kell saját jogrendjükbe illeszteniük az irányelv tartalmát. A 2008/98/EK sorszámú irányelv1 nyolc fejezetbõl, 43 cikkbõl és 5 értelmezõ mellékletbõl áll. Elég hosszú és bonyolult szöveg, pontos dekódolása alighanem az elkövetkezõ évek feladata lesz.
A nulla hulladék kampány 1997-ben vette kezdetét az Új-Zélandi Nulla Hulladék Szövetség megalakulásával. 2002-re országos szintû nulla hulladék stratégia készült. Ezzel a kormány elismerte a nulla hulladék elképzelés érvényességét és megtette az elsõ lépést a hulladékkezeléstõl a megelõzés felé. A program három szektor aktív bevonására épült.
Talán nem tudja minden KukaBúvár olvasó, hogy a HuMuSz székhelye – a HuMuSz Ház – egy kis földszintes, kertes ház Újbudán. Egy volt óvoda a Karinthy út és a Budafoki út között, lakótelepi panellakások karéjában. Mint egy barátságos menedékház a zord hegyek között.
Dánia, több kutatás szerint, a világ legboldogabb országa. Kíváncsi voltam erre a boldogságra, ezért amikor lehetõségem nyílt rá, Dániát választottam Erasmus ösztöndíjam célországának. Kíváncsi voltam a Skandináv országok közismerten erõteljes környezetvédelmi politikájára is, különösen a hulladékkezelés terén betöltött legendás vezetõ szerepük érdekelt.