Fogyasztóvédelem

Beremend. Festõi táj és kietlen pusztaság. Idegenforgalmi vonzerõ és aknazár. Természetvédelem és kisróka hullák robbantás után. Beremend sorsát a Cementmû és az országhatár szabja meg. Mindkettõ huszadik századi találmány. A cementgyártás 1910-ben indult, a határ 1921-ben keletkezett. Az egykori gyár 200 ezer tonna cementet gyártott évente. 1972-ben új gyár épült a korábbihoz képest ötszörös, évi 1 millió tonnás kapacitással, a határ 5 éve háború és következményei miatt zárva.

Egy veszélyes hulladékot kezelõ cégnél dolgozó környezetvédõ szemével...

Székesfehérvár és térségének hulladékpiaca január 1-tõl alaposan átrendezõdött, mivel az önkormányzat az addig 23 településen szolgáltató Székesfehérvári Kommunális Rt. (Székom) helyett 10 évre a Depónia Kft-t bízta meg a hulladék begyûjtésével és ártalmatlanításával. Ezt a HVG-bõl tudtuk meg (2002. szeptember), és mivel érdekeltek minket a további részletek, levelet írtunk a két cégnek, amelyben számos kérdést tettünk fel. Legnagyobb meglepetésünkre mindkét cég nevében(!) Maráczy Endre, a Terszol Szövetkezet frontembere válaszolt. Röviden és barátságtalanul elmondta, hogy a két cég azonos tulajdonosi körbe tartozik, nincs semmiféle probléma, mindkét cég prosperál, levelünk okafogyott, fáziskésésben vagyunk, a továbbiak pedig üzleti titkot képeznek. Ettõl még izgalmasabb lett az ügy, és mostanra egy szép, kerek vadkapitalista történet látszik kirajzolódni, ami azt bizonyítja, hogy még mindig elég labilis a hulladékpiac, ill. hogy politikai hátszéllel bármi lehetséges.

Vele vagy nélküle? – merül fel az egyre sürgetõbb, s már tán nem is annyira költõi kérdés. A globális szinten érvényes kérdõjelre az olasz csizma lakói közül egyre többen az utóbbi  mellett teszik le a voksot. Cappuccinojuk utánozhatatlan, pastajuk remek, s egyik legutóbbi „vállalkozásukhoz” is csak drukkolni lehet nekik: az áru kicsomagolva jó!

Mi, kávéimádók ódákat tudnánk zengeni a kávéról. Sokunk szerint egy csésze fekete – lehetõleg fair trade, hogy még hátba is tudjuk veregetni magunkat – jó társaságban elfogyasztva feldobja a napunkat. Bár sokszor csak futtában, indulás elõtt dobjuk be a mindennapi eszpresszót. Persze vannak a kávézósok meg a nemkávézósok, de beülni valahova, egy kedves kávéházba beszélgetni, tanulni vagy csak olvasgatni mindenki szeret.

A környezettudatos szervezetek 17 éve hirdetnek egynapos fogyasztói böjtöt november utolsó hétvégéjén. A „Ne vásárolj semmi!” Nap világszerte önmérsékletre int – ám sokan vannak, akik nem figyelnek az „üzenetre”.

Miután hirtelen el kellett fogadni egy mindenkinek rossz termékdíj törvény módosítást, gyorsan el is kezdõdött egy komoly egyeztetõ folyamat a szabályozás átfogó módosítására. Megosztott felelõsség, ez az ipar jelszava. Ez, – gondolom – „gyártói felelõsség” lánykori néven született, de hát a felelõsséget, amint lehet, meg kell osztani.

Subaru, a dízeltechnológia forradalma. Biztos így is van, hiszen a reklám szerint az új dízel-Subaru „szenzációs dolgokra képes”. Hogy mást ne mondjak, végre megjött (It’s here). Ráadásul kivételes a dinamizmus, egyedülálló a stabilitás, ráadásul különlegesen gazdaságos és legfõképpen környezetkímélõ is.  Értik-e: környezetkímélõ autó… Na, ez az, ami a mi fogalmaink szerint képtelenség. Meg is támadtuk a reklámot legott.