Európai referenciaüzemként mutatták be Portóban a Lipor nevű cég vadonatúj komposzttelepét. Hihetetlen méretek, meghökkentő csúcstechnológia, szédítő külsőségek. Amíg nálunk csúcsmodern szemétlerakókat avatnak, ott elképesztő mennyiségű uniós pénz befektetésével komposztáló technológiákat. A hangsúly a csúcson, az avatáson és a pénzen van.
A Hajdú-Bihar megyei ISPA program keretében a debreceni és a hajdúböszörményi lerakó már üzemel, az önkormányzati tulajdonú VG Kft. mûködteti. A rendszerhez tartozó 14 településen január 1-tõl mûködik a hulladékszállítás a Cégény úti lerakóba. A telepen jelenleg folyik a próbaüzem, a technológia tesztelése. A tapasztalatokról kérdeztem Sánta Krisztiánt a Hajdúsági Regionális Hulladékkezelõ Telep vezetõjét.
Várpalota Inotai városrészében, a Magyar Villamos Mûvek területén álló egykorvolt szépemlékû November 7. Hõerõmû átépítésével hulladékégetõ mûvet szándékozik építeni a Polgárdi gesztorságával alakult Közép-Duna Vidéke Konzorcium.
A háztartási szemétben jelentõs mennyiségben található veszélyes hulladék. A lakosság környezettudatosabban gondolkodó rétege gyakran keresi -- a HuMuSz budapesti irodáján keresztül is -- ezeknek az anyagoknak a megnyugtató elhelyezési lehetõségét, és ugyancsak hiányolják a szervezett gyûjtési rendszert. Az önkormányzatoknak nagy szerepük lenne ennek kialakításában, lássuk jelenleg mit "kínálnak".
A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2001. december 8-i jogerõs ítéletében elutasította a HuMuSz és a gyõri Zöld Erõ Egyesület keresetét, melyet a Gyõri Hulladékégetõ Kft veszélyes hulladék átvétele és kezelése tárgyában a Környezetvédelmi Fõfelügyelõség által még 2000. júniusában kiadott engedély ellen nyújtottunk be. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. A Gyõri Hulladékégetõ ügyeirõl és a perindításról ld. KukaBúvár 2000. tavasz és nyár.
Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy a Csepel-szigeten milyen környezetszennyezések kísérték a csatornaberuházásokat, és milyen politikai botrányok tapadnak a nagy állami támogatásokhoz. Sokat nem haladt azóta az ügy, a hatóságok nemigen csipkedik magukat, hogy az aszfalt eltûnjön a Kis-Duna mellõl.
Dorogon május 21-én, a kéthetes moratórium után ismét megkezdték a garéi klórbenzol-tartalmú anyagok ártalmatlanítását. A minisztérium bejelentette, hogy a mérési adatok alapján engedélyezik a Dorogi Égetõmûnek a veszélyes hulladék további megsemmisítését. Illés Zoltán, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke azonnal jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel, és újra kétségbe vonta a dorogi égetõ állítását, mely szerint technológiailag adottak a feltételek a klórtartalmú veszélyes hulladékok ártalmatlanítására. Illés szerint egyik hazai cég sem alkalmas a garéi hulladékok égetésére, ezért külföldre kell szállítani az anyagot.
A növényvédõszerek maradékainak és csomagolóanyagainak ártalmatlanítása sok fejtörést okoz manapság, ugyanis maguk a növényvédõszerek csaknem mindig mérgezõk és/vagy tûzveszélyesek, s így kezelendõ még a kiürített csomagolásuk is. Ma Magyarországon nincs olyan szervezet, aki akár csak megközelítõ pontossággal nyilvántartaná, hogy hány tonna (liter, hordó, zsák, stb.) lejárt szavatosságú növényvédõszer és csomagolóanyag hever felszámolt vagy még mûködõ gazdaságok elhagyott raktáraiban.