A pilisi osztálykiránduláson ananász-italosdobozt találtunk. Mélyen az erdőben, egy rögtönzött tűzrakó hely mellett hevert a kis szívószálas dobozka, társbérletben egy kupac egyéb hulladékkal. Íme, a modern fogyasztói társadalom állatorvosi lova, a tartalom, forma, eredet, használat és végső elhelyezés szempontjából is „kvintesszenciális über-szemét”.
Hivatalosan 2008 szeptemberében indítottuk nulla hulladék projektünket, de ha jól belegondolunk, igazából már a kezdetek óta ezt a „projektet” visszük, csak nem így hívtuk. Megelőzésről, fogyasztás csökkentésről, újrahasználatról, komposztálásról, szelektálásról beszéltünk– most ezeket sűrítjük egybe a nulla hulladék kifejezésben.
Decemberben lépett életbe az új uniós Hulladék Keretirányelv (HKI), melynek átvétele egy sor kötelezettséget ró a tagállamokra, ugyanakkor nagyszerű lehetőség arra, hogy egy átlátható, hosszú távon kiszámítható rendszert hozzunk létre saját Hulladékgazdálkodási törvényünk (Hgt.) átalakításával. Kötelezettség és lehetőség is egyben. Kérdés, hogy eleget tudunk-e tenni kötelezettségeinknek és tudunk-e élni lehetőségeinkkel, a meglehetősen szűkös határidőkön belül. A határidőket az EU szabta meg, de a munkát környezetünk tragikus állapota is sürgeti.
A lassan két évtizede alapított, hajdúböszörményi és debreceni érdekeltségű egyesületünk hosszú évek óta foglalkozik e két város és térségének hulladékgazdálkodási problémáival, valamint az ezzel kapcsolatos szemléletformálással. A hulladékgazdálkodáson belül a szelektív gyűjtést igyekszünk az emberek hétköznapjainak részévé tenni.
Május végén közel száz érdeklődő szakember, meghívott előadó, komposztálási eszközöket előállító vagy forgalmazó cég jelent meg Budapesten, hogy megismerkedjen a házi komposztálás magyarországi lehetőségeivel.
Legutóbbi számunkban már írtunk róla, hogy informális hulladékos hálózat alakításába kezdtünk. Első körben civil szervezetekkel vettük fel a kapcsolatot, mostantól önkormányzatok jelentkezését is várjuk. A hálózatnak jelenleg kb. 30 civil szervezet a tagja. Közülük most kettőt mutatunk be röviden.