Pedagógusok

Vajon miért tagadják a klímaszkeptikusok a klímaváltozást? Miként jelenik meg a bűntudat a környezetszennyezés aspektusából? Valódi szorongás-e a klímaszorongás, betegségről van-e szó, amit kezelni kell és lehet? Miért állítjuk magunkról, hogy környezetkímélően élünk, például szelektíven gyűjtjük a hulladékot, ha a valóságban nem tesszük? Ezekre a kérdésekre keresték a választ Dr. Dúll Andrea környezetpszichológussal, az MTA doktorával, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi tanárával.

Meglepő, de nagyobb mértékű szén-dioxid kibocsátás írható a divatipar számlájára, mint amennyiért a légiközlekedés és a hajózás együttesen felel. A ruházati kiskereskedelmi láncoknak köszönhetően megfizethetőbbé vált a divat, de ennek hatalmas költsége van, ha a környezetszennyezést nézzük. A divatipar az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának a tizedét adja, az iparág világ második legnagyobb vízfelhasználója és mikroműanyagokkal szennyezi az óceánokat.

Vajon megmérhető-e, hogy mennyit nyom a világon valaha gyártott műanyagtárgyak-és termékek együttes súlya? És ebből mennyit sikerült mindmáig újrahasznosítanunk? Nos, igenis megvannak az adatok erre is.

Az Y-generáció, másnéven a millenniumiként is emlegetett, 1981-1995 között született nemzedék a fogyasztói társadalom húzórétege. Fogyasztási szokásai komoly hatással vannak bolygónkra. Miként befolyásolja a kulturálisan beépült anyagias szemléletmód az Y-generáció környezettudatos viselkedését? Boldogít-e a zero waste? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Arizonai Egyetem kutatói.

A közösségi média számos rossz tulajdonsággal rendelkezik, de ez fordítva is igaz. Tény azonban, hogy megkerülhetetlen az életünkben, és hatalmas tömegeket lehet vele elérni. Így, ha valaki akar, olyan kezdeményezéseket is útjára indíthat, mint a szütyő-challenge.

Valamiért sokakban benne van a gondolat, miszerint többször ugyanazt a ruhát felvenni egy helyre, egy héten, vagy egy társaságba, ciki.

Az eredeti cikk a zöldgardrób.hu-n található, a linket lásd lent.

 A KEHOP-1.2.1-18-2018-00001 kódszámú pályázati projekt keretében az Újbuda Klímastratégiájának elkészítéséhez gyűjtenek adatokat.

Az élővizekbe kerülő mikroműanyag-szennyezés 35 százaléka a műszálas ruhák helytelen mosásából származik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint.