Minden ötödik magyar dobott ki élelmiszert az ünnepek alatt

A magyarok karácsonyi szokásairól készült felmérés szerint legtöbben 10 – 50 ezer forint között költöttek ajándékokra.
A magyarok karácsonyi szokásairól készült felmérés szerint legtöbben 10 – 50 ezer forint között költöttek ajándékokra.
Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt fontos változások előtt áll a magyar műanyagipar, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a GDP 2,7 százalékát - közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító kedden az MTI-vel.
Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kiló mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során, ami nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.
Budapest, 2019. december 13. – A Jófogás online felmérése szerint tavalyhoz képest többen vannak, akik környezetvédelmi megfontolásból már inkább nem csomagolják be a karácsonyi ajándékokat, de minden tizedik ember még mindig a kommunális szemetesbe dobja a papír és műanyag csomagolást.
A november végi nemzetközi “Ne vásárolj semmit!” nap szellemében készüljünk a karácsonyra. Még van időnk ajándékokat készíteni, és bizonyos esetekben dönthetünk úgy is, hogy nem ajándékozunk, vagy legalábbis nem tárgyi ajándékot. Az interneten számos inspiráló ötletlet találunk erre, reméljük, az alábbi listából és talál mindenki kedvére való ötletet!
A világ műanyagéhsége nem csillapodik. A PET-palackok és nejlonzacskók kétségkívül kedvező megoldást jelentenek a cégeknek, ugyanis az eldobható műanyagok használatából eredő hulladék kezelését döntően a társadalomra háríthatják. Mindezért viszont bolygónk, az élővilág és mi magunk is igen nagy árat fizetünk.
Csapataink árharcban állnak. A vesztésre álló klímacsata miatt csak a bevásárlóközpontokban röpködnek ugyan a mínuszok, de a karácsony előtti konzumáláshoz ez pont elég. A kiterjesztett Black Friday-valóság csápjai mélyen a tárcánkban matatnak. És közben szorongunk mindentől: a rengeteg információtól és a nagy kínálattól is, tehát vásárolunk. Aztán szorongunk, mert költöttünk. A megokosodott fogyasztó álom csupán. Hol van már a „Nincs karácsony Corvin nélkül” békéje? A kereskedelemnek a mostani helyzet álomszerű. Kérdés: észrevesszük-e?
Még három hét van karácsonyig, de már november óta ünnepi lázban ég az ország.
2019 végére már nem sok kétségünk maradt az ökológiai válság súlyossága felől, az éghajlatváltozás problémáját különösen a bőrünkön érezzük. Az azonban jóval kevésbé egyértelmű, hogy miként jutottunk idáig, és mi a teendő ezután. Léteznek-e reális kiutak a válságból, és ha igen, melyek lehetnek azok?