A XI. ERDÕK HETE országos rendezvénysorozat kiemelt témájának az Erdészeti Erdei Iskolák az erdei szemét megszüntetésének ügyét teszik a középpontba. Évente több mint 100 millió Ft-ra rúg az erdei szemét felszámolásának költsége. Amennyiben a szemetet nem hagyjuk kint az erdõben és nem szükséges külön gépjármûvekkel összegyûjteni, hasznosíthatjuk és energiát takaríthatunk meg (mind a gyártás, mind pedig a szállítás terén).
Kibõvült a www.megelozes.humusz.hu honlap!
Mostantól kezdve lehetõség van arra, hogy a www.megelozes.humusz.hu/uj_tipp oldalon Ön is beküldje az otthonában már megvalósított hulladékcsökkentõ ötleteit képekkel, kisfilmmel illusztrálva.
Arról álmodozunk, hogy egyre több helyre eljut a KukaBúvár, és egyre többen olvassák...
Ezzel a címmel rendeztük meg már hagyományosnak mondható, ám korántsem szokványos kiállításunkat a Föld Napjától a Madarak és Fák Napjáig a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ aulájában.
A júniusi hétvégeken a Hajógyári Sziget idén is gyerekektől volt hangos. Számtalan program segítette, hogy a gyerekek (kortól függetlenül) jól érezzék magukat a szabadban. A rendezvényen nagyon sokan képviseltették magukat: különböző művelődési házak, civil szervezetek, de legfőképp a különböző kereskedelmi cégek megbízott programszervezői várták a kicsiket és nagyokat.
Amikor a lakás úszik és az alsó lakó üvölt, hogy beázás terjed a plafonján, nem vödröt, lapátot, rongyot kell elõször ragadni, hogy a vizet fölszedjük, hanem a fürdõszobába kell rohanni a csapot elzárni. A környezet- és természetvédelemnek esélye sincs, amíg a túlnépesedést nem sikerül visszafordítani. Simonyi Gyula (Bocs Alapítvány) jegyzete. A Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Stratégiához írta hozzászólásként.
Mint tudjuk, a jogi szabályozás nem önmagában áll, hanem a társadalomban élõ más normákra támaszkodik. Ha az utóbbiak változnak, a jog igazodik, és saját kereteit feszegeti. A magamfajta érdeklõdõ jogász pedig segít neki ebben. Hátha… Dr. Kalas György jegyzete
Mindenkinek van otthon kedvenc ruhadarabja, amit már kinőtt, foltos, már-már javíthatatlan, de rakosgatjuk egyik helyről a másikra, mert úgy a szívünkhöz nőtt. No, ebből a kedvenc anyagból nagy élvezet valami másik kedvencet készíteni. Már a munka során szívünkhöz nő az új tárgy.
„Az Európai Bizottság (EB) kampánya segít az embereknek, hogy hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.” Rendes tőle. Biztos, hogy a mindennapi szokásaimon, az életmódomon sok múlik, de vajon elég-e, ha csak én változtatok?
A városi embereknek mamár talán el kell mondani, hogy a szalma a gabona szára, amely a learatott gabona cséplése után keletkezik. Soha nem tekintették hulladéknak, mindíg jó hasznát vették. Szalmakötéllel szorították le a tető zsúpjait, a nádkunyhókat ezzel erősítették meg a szél ellen, s az istállóban a lovakat elválasztó strajfokat is szalmából csavarták. Erdélyben sok helyütt az út menti kereszteket is ilyen szalmakötéllel díszítették. A szálas rozs területén a házakat zsúppal fedték, míg a fátlan Alföldön búzaszalmával fűtöttek. A szalmakötésnek, -fonásnak népünk két technikáját alkalmazta és űzi napjainkig: a szálakból történő fonást, és az ujjnyi vastag kötegbe, hurkába fogott szalma spirális technikájú fonását.