Tapasztalhatjuk, hogy hazánkban is egyre több csomagolásmentes üzlet nyitja meg kapuit, nincs ez másképp az EU többi országában sem. Nemrégiben jelent meg egy tanulmány ennek kapcsán, amely e boltok jelenlegi helyzetét, valamint az ágazat várható növekedési ütemét vizsgálja.
Az év magyar startupjával, a polilooppal készítettünk interjút, amely a közép- és kelet-európai energetikai startup verseny, a PowerUp hazai döntőjének győztese lett. A csapat nemrégiben a műanyagok környezetbarát lebontására fejlesztett ki egy vadonatúj technológiai megoldást.
A jelenlegi hulladékkezelési rendszerek fenntarthatatlansága globális probléma, ennek tudatában az Európai Unió sok éve foglalkozik a hulladékgazdálkodás témakörével. Az EU számos jogszabályt alkotott ezzel kapcsolatosan, a körforgásos gazdaságra való átállásra törekedve pedig igyekszik a fenntartható erőforrás-gazdálkodás segítségével csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét.
Az élelmiszerpazarlás globális probléma, rengeteg felmérés, tanulmány foglalkozik a témával, az eredmények pedig meglehetősen sokkolóak és elszomorítóak. Lássuk, mi a helyzet a Magyarországon, és milyen megoldások léteznek!
A Break Free From Plastic (BFFP) kampánya arra ösztönzi az embereket, hogy viseljenek többször használható maszkokat, és mossanak kezet szappannal és vízzel a COVID-19 világjárvány idején egymás megóvása és a bolygó védelme érdekében.
2018-ban az Európai Uniói tagállamai és intézményei megállapodtak egy olyan átfogó jogszabály-csomagban, melynek célja a háztartási hulladék keletkezésének megelőzése és az újrahasználat és újrafeldolgozás arányának növelése. Ennek részét képezi a hulladék-keretirányelv is, amely kötelezi a tagállamokat, hogy gazdasági eszközökkel ösztönözzék a hulladékhierarchia hatékony alkalmazását.
Mivel az emberiség a világ minden tájáról a műanyagszennyezés befejeztéért kiállt, a műanyag- és petrolkémiai ipar előrántotta a csodafegyvert, a kémiai (avagy „fejlett”) újrahasznosítást. Leporolták ezt az régi, egyszer már megbukott technológiát, és most szakadatlan reklámozzák ipari körökben, mint a műanyagszennyezésre adott adekvát választ, miközben a bizonyíték a háttérben szembetűnően hiányzik. Mi is valójában a kémiai újrahasznosítás és azt takarja-e, amit állítanak róla? Tényleg annyira jó-e, amennyire jónak kiáltják ki?
A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.
A biológiailag lebomló műanyagokról jól tudjuk, hogy miután tipikusan egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk nem megoldott jelenleg, ezért nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára. Ezt támasztja alá a nemrég megjelent EASAC tanulmány is.
Egy új EU-s kutatás szerint bizonyos elektronikai készülékek akár 18 évvel is rövidebb ideig működnek, mint ami a tervezett élettartamuk alapján várható lenne. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a termékek élettartamának meghosszabbítása érdekében a javítást, szervizelést terhelő áfa csökkentését javasolja.