Hová tűnnek a csomagolásmentes boltok?

  • 2022. május 16.
  • Csilla

A megannyi „újabb csomagolásmentes bolt nyílt” hír mellett furcsa anomáliának tűnhet a Ligeti Bolt (Budapest első ilyen üzlete) bezárásának* híre. Azonban aki valóban figyelemmel követi a környezetvédelmi célú vállalkozások sorsát, nem lepődik meg ezen. Valójában a legtöbb üzlet tiszavirág életű, csak ezek a hírek már nem jutnak el hozzánk. Cikkünkben azt szeretnénk körüljárni, vajon mennyire éri meg ma Magyarországon csomagolásmentes boltot nyitni.

Napjaink gazdasági válságaiban (COVID, orosz-ukrán háború) nem könnyű vállalkozni. Mindenki megtapasztalhatta, hogy az alapanyag- és energiaárak ugrásszerűen emelkedtek az év elejével, és ehhez próbálnak a vállalkozások is alkalmazkodni. Egy bizonyos pont fölött azonban értelmetlen az áremelkedéshez megpróbálni igazodni, mert egyszerűen nem lesz vásárló, aki ezt hajlandó lenne megfizetni. Ez a probléma természetesen a csomagolásmentes boltokat, zero waste webáruházakat sem kíméli, de sajnos nem ez az egyetlen tényező, ami miatt egyre többen döntenek a bezárás mellett, vagy kényszerülnek rá.

 

A járvány elfeledtette az ökológiai válságot

Az utóbbi években szerencsére egyre nagyobb figyelmet kapott az ökológiai válság, a közbeszédben is többet szerepelnek a környezeti problémák pl. klímaváltozás, műanyagszennyezés. A sok negatív hír mellett természetes, hogy éhezzük a pozitív fejleményeket, így örömmel olvassuk pl. újabb csomagolásmentes boltok megjelenését. A probléma csak az, hogy el már nem megyünk vásárolni

Ennek több oka is van. Először is van egy fizikai korlátja, mert természetesen kontraproduktív órákat autókázni egy csomagolásmentes vásárlásért. Gondolhatnánk, hogy ezen segíthet az, ha több ilyen üzlet nyílik. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy még egy olyan nagyvárosban is, mint Budapest, egyszerűen nincs annyi vásárló, hogy több boltot fenntartson, csak egymás elől viszik el a vevőket.

A helyzetet a járvány is rontotta. A home office miatt kevesebbet megyünk el otthonról, ha eddig útba is esett munkába vagy iskolába menet a bolt, már csak a vásárlásért nem tesszük meg a plusz kört. A szokások is változtak, sokkal többet és sokkal többféle dolgot rendelünk házhoz. 

 

biciklis futár

 

A koronavírus (és legújabban a szomszédban dúló háború) a közbeszédet is átalakította, a környezeti válság jóval hátrébb került a prioritási listán. A járvány előtt valóban úgy tűnt, megéri zero waste webshopot vagy fizikai üzletet nyitni, de valójában az is csak egy szűk fogyasztói réteget érintett. Ráadásul egy olyan réteget, amire igazából nem érdemes hosszú távon boltot építeni. A környezettudatos vásárló ugyanis csak azt veszi meg, amire valóban szüksége van, és olyan eszközökbe fektet be, amelyeket utána éveken keresztül tud használni. Így több bolt azt tapasztalhatta, hogy a kezdeti lelkesedés után alább hagyott a vásárlói kedv. A helyzetet pedig tovább rontotta a konkurens vállalatok megjelenése, mivel gyakorlatilag nem történt más, mint hogy megtelt a piac.

 

Úri huncutság a környezetvédelem?

A legnagyobb problémát azonban továbbra is az árérzékenységünk okozza. A környezetbarát termékek ára valóban magasabba az esetek többségében, de az igazság az, hogy minden más valótlanul olcsó. Kínai tömeggyártott termékekhez vagyunk szokva, amelyekkel a megbízható, fenntartható forrásokból származó hazai kézműves termékek egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt.  A tisztánlátást nehezíti, hogy vannak, akik csupán üzleti okokból vágnak bele egy környezetbarátnak titulált vállalkozásba, de valójában olcsó alapanyagból, rosszabb minőségben gyártanak, kevésbé figyelnek oda környezetvédelmi szempontokra, és így tudnak olcsóbbak lenni versenytársaikkal szemben. A vásárlók ebből csak annyit látnak, hogy bizonyos vállalkozók „indokolatlanul” drágábban adják termékeiket, gondolván: biztos csak lehúzzák az embert és ebből akarnak meggazdagodni. Holott sok esetben éppen hogy csak fedezni tudják a költségeiket (hazai munkavállalók bére, adók, bérleti díjak, magasabb minőségű alapanyagok ára, marketingköltségek stb.). Az alapanyagárak pedig ebben az évben csak még magasabbak lettek.

Gyakori félreértés a csomagolásmentes boltokkal kapcsolatban, hogy miért drágább, ha a csomagolást nem kell megfizetni? Egyrészt nem minden terméktípusra igaz, hogy drágább lenne, mint bármelyik másik boltban. A bio minősítésű, a kézműves vagy a magasabb minőségű termékek esetében látni azt, hogy az áruk is magasabb. De ez máshol sincs másképp. Ami viszont plusz munkával jár, az azon beszállítók felkutatása, akik az egyszer használatos csomagolásokra épülő világban is hajlandóak környezetbarát alternatívákat nyújtani. A történethez az is hozzátartozik, hogy a kisebb üzleteknek, webshopoknak nehezebb a nagy láncokkal árban versenyezniük, ugyanis sokkal nagyobb tételben szereznek be árukat, így az árakat is lejjebb tudják nyomni. Cserébe hazai kistermelők termékeivel ritkán fogunk szupermarketek polcain találkozni.

 

csomagolásmentes vásárlás

(Polina Tankilevitch fotója a Pexels oldaláról)

 

A valóság az, hogy akik komolyan tenni akarnak a környezetért és ezért kezdenek bele vállalkozásba, azok nagy része sokkal több energiát és pénzt tesz be az üzletbe, mint amennyit az valaha vissza fog hozni. Sőt, sok esetben jó, ha nullszaldóra jönnek ki, de az biztos, hogy úgy meggazdagodni nem fognak belőle, mint azt sokan gondolják. Sok a hazai zero waste, kézműves piacon a WAHM (work at home mom), akik gyerek mellett vállalkoznak, és fő motivációjuk nem a haszon vagy a család eltartása, hanem hogy tegyenek valamit a környezetért, a jövő generációiért.

 

Mi lenne a megoldás?

Teljesen érthető, hogy a gazdasági válságok közepette a vásárlók közül is egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a drágább termékeket. Sajnálatos módon egyre többen kerülnek olyan anyagi helyzetbe, hogy bár hosszú távon ők is jobban járnának minőségibb termékek beszerzésével, egyszerűen nem tudnak annyit félretenni, hogy ezekbe be tudjanak fektetni. 

Viszont van az a réteg, ahol sok esetben csak azt látjuk, hogy inkább a prioritások változtak, az ökológiai válság háttérbe szorult. Fontos lenne megérteni, hogy a különböző válságok nem egymástól függetlenek, és szorongásainkon is a konkrét cselekedetek tudnak segíteni. Természetesen sokat javítana a helyzeten, ha nem lenne ekkora szakadék az egyes termékek árai között, és a valós költségek (externáliák) megjelennének a tömeggyártott termékek áraiban. Ha például az egyszer használatos csomagolások környezetvédelmi termékdíjai fedeznék a környezetbarát megoldások terjedését, ezzel elérhetőbbé téve a vásárlók számára.

 

1%

 

Az is lehet, hogy egyszerűen a hazai a csomagolásmentes boltok piaca megtelt, és a jelenlegi vásárlói kör nem tud ennyi üzletet fenntartani. Vagy inkább a nemzetközi szupermarketláncoknak kellene áttérniük a csomagolásmentes vásárlási megoldásokra (amire szerencsére egyre több példát látunk – ezzel is nehezítve a kisebb vállalatok fennmaradását). Vagy a fogyasztók szemléletformálásával el lehetne érni azt a kritikus tömeget, ami mellett már jobban megéri csomagolásmentes boltokat üzemeltetni.

Egy ideális világban ennek nem kellene vagy-vagy lehetőségnek lenni, és a zöld családi vállalkozások terjedése mellett a multi cégek is valós fenntartható alternatívákat kínálnának. Addig is rajtunk, környezettudatos vásárlókon múlik, hogy a pénzünkkel minek a fennmaradását támogatjuk. Ha tehetjük, támogassuk a még működő csomagolásmentes boltokat vásárlásainkkal.

 

* Most kaptuk a hírt, hogy a pesti Ligeti Bolt újra fog nyitni!

 

A hazai csomagolásmentes üzletek listáját itt találod.

Az európai csomagolásmentes boltok mai helyzetét és a jövőben várható tendenciákat összefoglaló tanulmányról pedig itt olvashatsz bővebben.

Eljön a csomagolásmentes boltok kora?

 

 

További képek forrása: Pixabay.com