Hírek téma szerint
Egy-egy főzés alkalmával több, mint három órát töltünk azzal, hogy kitaláljuk, mi legyen az ebéd, sorbanálljunk a boltban és hazacipeljük a bevásárlást, a hozzávalók egy része mégis a kukában landol. A fenntartható és tudatos életvezetés a konyhában kezdődik, kis tervezéssel a pazarlást könnyen meg lehet előzni. Ebben segít a HAMM, ami friss, termelői és kimért hozzávalókat szállít házhoz.
A tengerek mélyén és a tengerfenéken még nagyobb a mikroműanyag-szennyezettség, mint azt korábban feltételezték – állapították meg német tudósok egy tanulmányban.
A Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA; Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) Asia Pacific egy új közleményben feltárta az igazságot a hulladékhasznosító művekkel (angolul waste-to-energy [WtE] hulladékégető művek) kapcsolatban.
Az UniCredit Bank és a SteiGen közös kutatásából kiderült, hogy mennyire vannak tisztában az emberek az ESG fogalmával Magyarországon, illetve mit jelent számukra a fenntarthatóság. A kutatás azt is megmutatta, hogy a megkérdezettek 16 százaléka a használati tárgyak adományozását sorolja a fenntarthatósághoz. Az emberek szívesen segítenek másokon, de vajon milyen tényezők befolyásolják őket az adományozással kapcsolatos döntéseikben?
Öt elképesztő méretű szemétszigetet tereltek össze a tengeráramlási rendszerek a Föld óceánjaiban, az Atlanti-óceán északi és déli részén, az Indiai-óceánon, illetve a Csendes-óceán Észak-Amerikához és Dél-Amerikához közeli régiójában. A folyókból és tengerpartokról az óceánokba kerülő, nagyrészt műanyaghulladékból álló kupacok elhelyezkedése egybevág a nagy óceáni forgásrendszerek középpontjával, ahol az áramlás erőssége a leggyengébb.
Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian.
Idén is eljött a nyaralások időszaka, és mint minden nyáron, most is sokan indulnak nyári szabadságolásra, kikapcsolódásra. Így hát nem árt, ha kicsit áttekintjük utazásaink alatt mivel tudjuk csökkenteni a környezeti terhelést. Következő felsorolásból, ha már néhány pontot betartasz akkor sokat tehetsz a hulladékmentes környezetért. Lássuk is mik ezek a pontok.
Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre? – teszi fel kérdéseit a Nébih Ételt csak okosan oldala.
Temérdek tippet hallunk arról, hogyan tehetjük környezetbarátabbá az életünket: kezdve a lebomló szívószálaktól egészen a társadalomból való kivonulásig. Minek van értelme? Talán azoknak van igazuk, akik szerint minden egyéni tett haszontalan csepp a tengerben?
A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.
A környezetvédelmi trendeket követők az utóbbi években szemtanúi lehettek, ahogy a műanyag szívószálakat gyakorlatilag száműzik a boltok polcairól, és helyettük mára fém, bambusz vagy erősebb papírból készült szívószálak kandikálnak ki a környezettudatos koktélospoharakból – bár az is igaz, hogy az emberiség tökéletesen meglenne szívószál nélkül is. Persze nem a szívószál az egyetlen felesleges árucikk a termékek Nagy Globális Körforgásában, és nem is a legkörnyezetszennyezőbb: az utóbbi években a nejlonzacskók, a csomagolóanyagok és a műanyag palackok által okozott környezeti károkról is sok szó esik - írja Radó Nóra a Qubit-on megjelent cikkében, amelyben a Humusz munkatársa is megszólal.
A PET-palackok 70 százalékát nem hasznosítják újra.
A pénzügyminiszter június 21-én az Országgyűlésnek benyújtott egy törvényjavaslatot Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról címmel. Ebben számos más törvényjavaslat mellett a hulladékról szóló törvény módosítása is szerepel. A módosítások feltehetően a koncesszióra vonatkozó szabályokat a törvénybe bevezető 2021. évi II. törvény pontatlanságait, hiányosságait igyekeznek kiküszöbölni.
ZeroWasteEurope
Brüsszel, 2022. június 22.
Az Európai Parlament (EP) tagjai ma jóváhagyták, hogy a települési hulladékégetők 2026-tól bekerüljenek az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU Emissions Trading Scheme, ETS) hatálya alá. Ez a döntés a települési hulladékégetők fosszilis CO2-kibocsátásának árazását vonja maga után.
Szlovákia még januárban kezdte meg az átállást a betétdíjas rendszerre, mely a PET-palackos és a fémdobozos üdítők körére terjed ki, a betétdíj pedig 15 cent (nagyjából 60 forint) darabonként. Az üzletek már csak június végéig forgalmazhatják a nem betétdíjas csomagolású italokat északi szomszédunknál.
A Nano Letters folyóiratban szerdán jelent meg az a tanulmány, amelynek szerzői nem kevesebbet állítanak, minthogy az általuk nanotechnológiával a természet mintáját követve megépített, öngyógyításra is képes mesterséges halak oldhatják meg a mikroműanyagok jelentette problémát a világtengerekben.
A klíma- és egészségtudatos meseírók talán már fantáziáltak arról, hogy mézeskalácsház helyett komposztkunyhóba költöztetnék a Jancsi és Juliska gonosz boszorkáját, de talán ők sem hitték volna, hogy ez megvalósítható. Macsida Kota és Szakai Juja, a Tokiói Egyetem kutatói pedig éppen olyan technológiával álltak elő, amely nagyon közel áll az ehető ház ötletéhez. A két japán tudós olyan módszert fejlesztett ki, amellyel sikeresen alakítanak élelmiszer-hulladékot potenciálisan ehető cementté - írta szerdán az AP.
A mikro- és nanoműanyagok nem csak laborokban léteznek. Ott vannak a vízben és az ételekben, hosszú távú egészségügyi hatásuk pedig egyelőre nem határozható meg pontosan. Az viszont biztos, hogy fogyasztásukat mindenképpen érdemes elkerülni.
Mivel naponta több mint húszezer kilogrammnyi cigarettacsikk, nedves törlőkendő és betét landol az osztrák főváros szennyvízében, az Ebswien szennyvíztisztító felmérést készített a témában. Kiderült, hogy a bécsiek 91 százaléka többet szeretne tudni arról, hogy mit húzhat le a vécén, és mit nem. Most kampányt indítottak „A vécé nem szemetes” címmel.
A miskolci MiReHu Nonprofit Kft. nyerte el az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai díjának első helyét vállalkozás kategóriában saját fejlesztésű szemléletformáló applikációs játékával, a Hulladékfelfedezővel.
A kanadai kormány betiltja a műanyag zacskók és polisztirol edények importját és gyárását ez év végétől, az exportjukat pedig 2025 végétől.
A járványhelyzet után a turisták visszatérése, az ismét egyre népszerűbb sport és szabadidős tevékenységek, rendezvények eredményeként olyan helyszínekre is nagy létszámban fokozatosan visszatérnek a budapestiek, amelyek jó ideje nem, vagy kevésbé voltak kihasználva. A Budapesti Közművek folyamatosan figyeli a fővárosiak közterülethasználati szokásait és ehhez igazodva 41 helyszínen helyez ki július elsejétől közterületi kukákat.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) az intézmény hulladékgyűjtési rendszerének teljes átszervezésével és új biohulladék-kezelési technológiák fejlesztésével segíti hozzá térségünket egy fenntarthatóbb jövőhöz. A körforgásos gazdaságra fókuszáló, egymilliárd forintos támogatással induló projekt során megvalósuló biohulladék-gyűjtési és -kezelési rendszer példát mutathat a jövőben hasonló decentralizált rendszerek kiépítéséhez, az ezt létrehozó MATE Tudásközpont pedig a hazai agrárinnováció egyik tudományos fellegvára lehet.
Az ötödik Fidesz-győzelem után két 35 éves koncesszióban is fontos előrelépés történt. Az autópálya-építésért még valamilyen versenyszerűség is kialakult, de a hulladékgazdálkodásért nem volt tülekedés. A tenderre csak a Mol Nyrt. jelentkezett. A Telex újságírója, Brückner Gergely azt vizsgálja meg cikkében, mi motiválja a folyamatban az államot, miért érné meg a Molnak beszállni erre a területre, és mi lehet az egyén, illetve a társadalom számára a változtatás haszna, hátránya, egyenlege.