Komoly kihívás elé állítja Magyarországot a szigorodó ivóvízszabályozás
2026-tól az EU tovább szigorítja a csapvízben mérendő anyagok listáját, valamint fokozatosan szigorúbb határértékeket ír elő. Ez vonatkozik többek között a hazai ivóvízben található ólomra is, aminek koncentrációja már a jelen határértéket is számos helyen jelentősen túllépi. Simon Gergely vegyianyag szakértő írása.
Sokszor halljuk, hogy Magyarországon kiváló minőségű a csapvíz és kimagaslóan hasznos az ásványvizeink mikroelem tartalma. Viszont mégis sokszor felröppennek hírek különböző, a vizeinkben megjelenő, ám érzékszerveinkkel nem detektálható szennyezésekről, és az ivóvizeinkben felbukkanó káros anyagok sora egyre növekszik.
Annak érdekében, hogy a csapvíz minősége a mai tudományos ismereteknek megfelelően is jó minőségű legyen, 2020-ban az Európai Unióban felülvizsgálták az ivóvíz-irányelvet, az új szabályok 2021 januárjában léptek hatályba, és 2026-tól kezdődően kell bevezetni az új előírásokat.
A szabályozás szerint a jövőben a vízszolgáltatók kötelesek lesznek előre felkészülni az ivóvízellátást fenyegető potenciális kockázatokra és veszélyekre, és megfelelő intézkedéseket hozni.
Az új stratégia az ivóvízellátási lánc teljes kockázatértékelésén alapul, beleértve a vízkivételt, a kezelést, a tárolást, az elosztást és a vízfelhasználást, mindez pedig elsősorban a megelőzést célozza. Ennek érdekében a fent említett szigorításokon túl az új kormányrendelet kiterjeszti az ivóvíz kémiai ellenőrzését 2026-tól olyan anyagokra, mint a:
- fertőtlenítési melléktermékek: klorát, haloecetsavak;
- csövekből esetlegesen kioldódó biszfenol-A (BpA);
- mikrocisztin-LR, ami egy cianobaktérium-toxin;
- urán.
- Felére csökken az összes króm határértéke,
- de 2,4 mg/-re nő a bór határértéke, ahol a geológiai adottságok indokolják.
A cikk folytatását itt olvashatod el.
Forrás: tudatosvasarlo.hu
