Hírek téma szerint
Kis dolgokkal, apró odafigyeléssel is rengeteg formában tehetünk környezetünkkért – akár játékosan is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint László Ágnes, Cegléd önkormányzati képviselője és Varga Franciska, a Pest Megyei Közgyűlés képviselője kupakokból készült állatai, amelyekből Cegléd egyik központi terén kiállítást is szerveztek.
Az Ökologistics Alapítvány a helyi lakosok és a Szolnoki Kosár Közösség önkéntesei segítségével április 23-24-én arra vállalkozott, hogy megtisztítsa a település környezetét az illegális hulladéktól. Megelőzés célából egy kisfilmet is készítettek, a polgármester és egy tizenhárom éves "petkalóz" főszereplésével azért , hogy minél több emberhez el tudják juttatni az üzenetet.
Minden helyi, országos és európai szintű állami döntéshozónak szól a nyílt levél, amelyet a felelős, az eldobható kultúra helyett az újrahasználatot előnyben részesítő vállalatok szignálnak. Alább a nyílt levél teljes szövegét közöljük, a függelékek pedig a cikk alján található linkre kattintva érhetőek el.
Sokaknak lehet kiábrándító a címben lévő gondolat, hiszen annyira régóta élünk már fogyasztói társadalomban, hogy evidensnek tűnik, ha változást szeretnénk elérni, azt legfőképp a pénztárcánk segítségével, a fogyasztásunk megváltoztatásával tehetjük meg. A probléma azonban az, hogy ez a valóságban nem működik. Miért? Erről ír cikkében Gózon Eszter, fenntartható szemléletű szín- és stílustanácsadó, „The less waste stylist”, a Zero Waste Hungary alapítója.
Romániából percenként legalább 50-70 PET-palack úszik át Magyarországra a Tiszán és a Szamoson. A Máramaros megyei tanács alelnöke szerint mozgó gátakat kellene létrehozni a két folyón, amelyek legalább fenntartanák a vízbe dobott hulladékok egy részét.
Évente több milliónyi műanyagpalack úszik le a Tiszán. A háztartási hulladék részben a szemétszállítás hiányaként kerül a folyóba Kárpátalján – derül ki Ljasuk Dimitry ukrán-magyar gyökerekkel rendelkező természetfilmes A Tisza nevében című filmjéből.
Budapest, 2021. április 23. – Jelentős mennyiségű műanyag hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-sziget egy részét a Greenpeace Magyarország és a Maradjanak a FÁK a Rómain civil csoport önkéntesei április 17-én. A Szentendrei Duna-ág melletti erdős területen felhalmozódott szemét számottevő része kiürült PET-palack volt, mely leginkább olyan jól ismert nagyvállalatoktól származik, mint a Coca-Cola, a PepsiCo és a Szentkirályi Magyarország Kft. A Greenpeace azt várja a műanyagszennyezésért felelős cégektől, hogy szakítsanak végre az egy használat után szemétté váló PET-palackokkal és hazánkban is vezessék be az újratölthető italcsomagolásokat. Csak így lehet megállítani a hazánkat is egyre inkább elszennyező műanyagáradatot.
Nemcsak jelentős pénzbírság sújtja majd azokat a francia cégeket, amelyek elégetik az el nem adott termékeket, de a francia kormány akár a sajtóban is beszámolhat a törvénysértésről – a cégek költségére.
Főleg az autók súrlódó kerekeitől, de az óceánokból és a mezőgazdaságból is rengeteg szennyezés jut a levegőbe.
Az ember és a természet újrakapcsolódási lehetőségeire reflektál új projektjével a *Kultúrgorilla* , amelyet a Bartók Béla úti Zipernowsky Stúdióban mutat be. A *Zöldmező* projekt keretében a kirakaton át tekinthetnek meg a látogatók egy haszonnövények nevelésére szolgáló magaságyásba ültetett, folyamatosan növekvő, szabadon burjánzó vadvilágot.
Minden év április 22-én ünnepeljük a Föld napját. Ezen a napon rendszerint ökotudatosságot mélyítő, a környezetünkkel és annak védelmével kapcsolatos ismeretszerző programokba, eseményekbe van lehetőségünk bekapcsolódni, most azonban olyan programokat gyűjtött a Funzine egy csokorba, melyek a Föld napi kezdeményezéseken is túlmutatnak.
A Cseriti célja felhívni a figyelmet a háztartásokban feleslegessé váló tárgyak újrahasználatának lehetőségére, a Cseriti tevékenységének pozitív, környezeti-társadalmi hatásaira.
Az idők szavát meghallva nyílnak a csomagolásmentes boltok, amelyek a csomagolás hiánya mellett az áruik színvonala és származása miatt érdemelnek figyelmet. Rengeteg magyar kistermelő, ökogazdaság termékeit forgalmazzák. A budai oldalon tett virtuális kirándulásunk során a „ne pazarolj”-ban, a budakeszi Green Kiss Marketben és az újbudai Leméremben járunk.
A legfrissebb kutatások ketyegő bombaként emlegetik a járvány miatt generálódó egyre nagyobb mennyiségű hulladékot. Ha a vadvilágról beszélünk, ez a bomba már fel is robbant – legalább is ezt mondja egy friss holland tanulmány. Egy csapat biológus azt vizsgálta, milyen hatással van a COVID biztonsági felszerelés a vadvilágra.
Műszálas ruhák szennyezik világszerte a vizeket? Nem meglepő: ruházkodásunk az elmúlt két évtizedben szinte teljes mértékben átalakult, s mára minden második ruhadarab fosszilis tüzelőanyagból készül. Ez már nem csupán a fast fashion, sokkal inkább a fossil fashion kora – világított rá egy nemrég megjelent tanulmány.
Újabb két évvel kitolták a nagy fővárosi hulladékválogató mű átadását, a hasznát már az állam által kiválasztandó új koncesszor fölözheti le.
Célunk, hogy a hulladékmentes életmód minél szélesebb körben elterjedjen. Úgy érezzük, hogy vannak dolgok, praktikák, módszerek és fontos tudnivalók, amiket nem lehet elégszer hangsúlyozni. Arra hívunk Téged, ha elkötelezett környezetvédő vagy csatlakozz az Online Akadémia előadásaihoz. Tanulj, kérdezz, lépj a tettek mezejére! Hiszünk benne, hogy a jó példa ragadós, ezért olyan gyakorlatias előadásokkal készülünk nektek, ami felvértez a szomszédok, családtagok, barátok sokszor kétkedő, kukacoskodó ellenállásával szemben. Légy te is hulaldékcsökkentési szakértő!
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) összefogott a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) és 30 országgal, hogy együttesen küzdjenek a tengeri hulladék problémája ellen és az óceánok tisztaságáért. A GloLitter Partnerség projekt a FAO felügyelete alatt valósul meg a norvég kormány támogatásából.
Egy ambiciózus szendrői fiatalember nyitotta meg a megyeszékhely első hulladékmentes üzletét.
Rövid időn belül hatalmas karriert futott be a körforgásos gazdaság koncepciója: egy alapvetően inkább kritikai felütésű ötletből alig több mint egy évtized leforgása alatt kormányok, világszervezetek és vállalatok felkapott fenntartható fejlesztési módszere lett.
Kárpátalján a Tisza jó kétszáz kilométert kanyarog, mire a magyar határhoz ér. Ennél azonban sokkal nagyobb az a terület, ahonnan mellékfolyóival együtt nemcsak a vizet hozza a hegyekből, hanem a lakossági hulladékot is. A helyzet megoldása nem csak a háztartásokon múlik, sok helyen egyszerűen nincs megoldva a szervezett hulladékgyűjtés, a folyók mentén élőknek nincs sok választásuk: elássák, elégetik vagy spontán hulladéklerakókba rakják, amelyek gyakran a Tisza árterében vannak, így a folyó az áradással magával viszi a hulladékot. Ez még a legálisan számon tartott lerakóknál is előfordul. Az egyéni környezettudatosság nem elég a megoldáshoz, bár vannak, akik a szemétárral szemben küzdve foglalkoznak szelektív hulladékgyűjtéssel, ezzel is csökkentve a környezeti károkat. Valójában az emberek nem tesznek mást a hulladékkal, mint amit mindig is tettek. Csakhogy a műanyagok megjelenésével, a szennyezőanyagok növekedésével már nem lehet úgy kezelni a szemetet, ahogy a szervesanyagokkal lehetett. Sem elásni, sem elégetni nem lenne szabad, de nem lehet elintézni azzal sem, amivel évszázadokon el lehetett, azaz, hogy „a Tisza elviszi”.
Az új hulladékfeldolgozási technológiák hozzájárulnak ahhoz, hogy hosszú távon is meg lehessen óvni a környezetet, jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Jager Csoport öntözőcső üzemének átadásán Nemesvámoson – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel.
A MÁV elszállította a hulladékot az illegális szemétlerakás szempontjából országosan is az egyik legfertőzöttebb területének számító helyszínről – közölte a MÁV az MTI-vel.
A fiatal férfi közel két éven át mindennap lement szemetet szedni a mellette lévő parkba, míg sikerült teljesen kitakarítania.