Hírek téma szerint
A kaliforniai Livermore 6. számú tűzoltóságán 120 éve folyamatosan világít az úgynevezett Centennial Light Bulb (Százéves Villanykörte). Egy több mint száz éve, pár dollárért megvásárolt hétköznapi használati tárgy, amin nem fogott ki az idő, mert úgy tervezték, hogy minél tovább működjön. Némileg megmosolyogtató egy ilyen termékről olvasni közel félmillió forintos mobilkészülékkel a zsebünkben, amelyet tudatosan terveztek úgy, hogy az egy adott időintervallum – általában két év – után idejétmúltnak számítson, arra ösztökélve tulajdonosát, hogy a legújabb modellre cserélje azt.
A Falatozz.hu és a Magyarországi Tisztasági Nagykövet Egyesület összefogásának köszönhetően akár ételrendelés közben is támogathatjuk az ország erdőinek hulladékmentesítését.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. Ez másfél emberöltőnyi idő. A pályázat nyertese élet és halál ura lesz egy egész iparágban, ugyanakkor mindig ott lebeg majd a feje fölött a milliárdos kötbérek réme. Az eljárást már megindították, remélhetőleg lassan kiderül, ki lesz a magyar szemétkirály.
A tusnádi Assisi Szent Ferenc-plébániára vezetett a csíkszeredai Határátlépők Egyesület tanulmányútja, amellyel a Laudato si’-hetet (május 16–25.) zártuk.
A Tesco Nagy-Britannia néhány áruházában kísérleti jelleggel lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy a tusfürdőtől a cukorig terjedő termékskálán újrafelhasználható csomagolásban vásároljanak – írja a Sky News.
Lázadj, mert majdnem két év telt el az utolsó klímasztrájkunk óta, de a klímaválság problémája súlyosabb, mint korábban bármikor. A politikusok ígéreteivel ellentétben a koronavírus-járvány utáni helyreállítás nem a zöld fordulat jegyében zajlott, a világ vezetői tovább öntik a pénzt a fosszilis energiahordozókba. A politikai döntéshozók és gazdasági szereplők a természetet még mindig csak nyersanyagnak tekintik.
A Népszavának maga a cég is megerősítette, hogy elindul a 35 éves koncesszióért zajló küzdelemben.
Csütörtökön indul a II. Bodrogi PET Kupa folyótisztító és hulladékgyűjtő verseny, amelyen a csapatok Bodrogolaszi, Olaszliszka és Szegi érintésével tisztítják meg a Tiszát és szeptember 12-én délután Bodrogkeresztúron érnek célba – közölte a Tiszai PET Kupa ötletgazdája, szervezője, a Természetfilm.hu Egyesület közleményben az MTI-vel.
Idén 11. alkalommal hirdeti meg a Galgamenti Népfőiskola és a Humusz Szövetség a Komposztünnephez (október 10.) kapcsolódó pályázatát. Ezúttal szoros együttműködésben dolgozunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal.
Ázsia szárazföldi és édesvízi állatfajai a “legsebezhetőbbek közé tartoznak” a műanyagszennyezettség szempontjából – derült ki egy új ENSZ-jelentésből, amely elsőként vizsgálta, hogy a műanyaghulladékok milyen hatással vannak a vándorló állatfajokra.
Kísérleti program indul Budapest három kerületében 12 ezer fogyasztó bevonásával. Ha sikert hoz a tesztprojekt, digitális segítséggel megújulhat a lakossági szemétszállítás.
Ukrajnában betilthatják a műanyag szívószálak, evőeszközök, edények, fülpiszkálók és ételtárolók gyártását és behozatalát.
A súlyos témát végigjáró, leleplező norvég oknyomozó dokumentumfilm azt mutatja be, hogyan szállítják a lestrapált járműveket és egyéb elektronikai hulladékokat Európától Afrikáig.
A Közbeszerzési Hatóság idén áprilisban indította el Fenntartható Magyarországért Programját, melynek célja, hogy a közbeszerzések terén a korábbiaknál sokkal inkább érvényesüljenek a zöld, szociális és innovatív szempontok. Ennek első mérföldköveként a szervezet megalkotta a Zöld Kódexet, mely az önkéntesen csatlakozó ajánlatkérők számára konkrét, környezeti és gazdasági fenntarthatóságot erősítő útmutatást határoz meg.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni. A cikk Jurecska Laura írása, a masfelfok.hu-n jelent meg.
Budapesten már 7 köztéri helyen van közösségi komposztáló. Lelkes, civil zöldhulladék-újrahasznosítók gondozzák is a komposztokat. Tapasztalatokról, alapvetésekről és jövőbeli tervekről beszélgettünk a Főkert munkatársával.
Az installáció célja, hogy megmutassa: a mai kor emberének kényelmi elvárásai és az ökoszisztéma védelme megfér egymás mellett, tudatos tervezéssel.
Kiállítást bérelnél rendezvényednek? Iskolai zöld programot szervezel és ötletket keresel? Összegyűjtöttünk néhány olyan lehetőséget, amik színesíthetik környezeti neveléssel kapcsolatos programokjaitokat. Sőt akár önálló programként is megállják helyüket.
„Mától Romániában is hivatalosan vége az egyszer használatos műanyagtermékek korának – kormányrendelettel ültetjük gyakorlatba a Single-use plastics nevű uniós irányelvet! A fenntartható, újra felhasználható termékek kerülnek előtérbe, mert csak így mérsékelhető a környezetre gyakorolt káros hatás és biztosítható élhetőbb jövő a Földön” – mutatott rá Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt követően, hogy szerdai ülésén elfogadta a kormány az egyszer használatos műanyag termékek betiltását szabályozó jogszabálytervezetet.
Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni.
Jurecska Laura írása.
A pályázat kiírói elkötelezettek a klímaváltozás elleni küzdelemben. A fenntartható jövőért végzett több évtizedes munkájukban kiemelt partnerként tekintenek a pedagógusokra, környezeti nevelőkre, a jelenkori diákokra valamint az őket nevelő családokra és oktatási intézményekre. Olyan megoldások felé szeretnék terelni a társadalmat, melyek a közös tudásszerzés, hálózatos gondolkozás, reziliencia, cselekvésbe ágyazott tanulás segítségével példát közvetítenek a gyorsan változó társadalmi környezet számára. Szeretnénk elérni, hogy a fenntarthatóság a mindennapokat átszövő, motiváló, vonzó és valódi életformává váljon, melynek előmozdítói lehetnek az iskolai közösségek.
Mit kezdjünk a használt gumiabroncsokkal? Hány élete van ennek az anyagnak? Veszélyes? Ártalmatlan? És ha ártalmatlan, miért nem lehet belőle intézmények sokaságában kerékpártároló vagy virágtartó? Ha pedig az újrahasznosításának mégis megvannak a bevált formái, miért kerül még mindig sok abroncs az erdőkbe, illegális hulladékként? Ezekről is beszélgettünk Morenth Péterrel, a Magyar Gumiabroncs Szövetség ügyvezető elnökével.
Eredetileg újrahasznosításban (azaz, ahogy a környezetvédelmi fogalmat angolul nálunk is meghonosították „recycling”-ban) gondolkodott Szőke Tibor kohómérnök, végül kiderült, ebben az esetben újrahasználás (azaz a „reuse”) a jobb, a környezetkímélőbb megoldás. Hogy miről van szó? Hát az alumínium dobozokról, amelyeket eredetileg egyszeri használatra gyártanak – üdítőkhöz, sörökhöz – csakhogy a fogyasztás után iszonyatos mennyiségű hulladék keletkezik, amit muszáj visszagyűjteni, újrahasznosítani, ha élhető bolygót akarunk. Elvégre 600 évbe telik, mire az alumínium lebomlik!
80 tonna hulladék összegyűjtésével zárult az a háromoldalú összefogás, amelyet a Tiszai PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a The Coca-Cola Foundation – a Coca-Cola globális alapítványa – indított útjára két évvel ezelőtt. A Hulladékmentes Tisza program azonban a rövidtávú hulladékgyűjtésen túl sokkal többet adott a Tiszának és a résztvevőknek: a hulladéktérképezéshez elindult a GPS alapú nyomkövetés, kiépült az első Kiskörei Folyómentő Központ és a műanyag hasznos másodnyersanyagként a Plasztikkajak prototípusaiban öltött különleges formát. A sikerekkel a program kiérdemelte a folytatást.