Műanyagszeméttel összenőtt kövekre bukkantak egy kínai patak partján
A műanyagszennyezés új formájára bukkantak kínai kutatók egy az Environmental Science and Technology folyóiratban áprilisban közzétett tanulmány szerint: egy kínai édesvízű patak partján olyan köveket fedeztek fel, amelyeket vékony rétegben borított a műanyagszemét, és apró részei ráadásul elkezdtek kémiailag kötődni a kövekhez – írta szerdán a Nature.
A felfedezés a tudósok egyre szélesebb körben elfogadott tézisét támasztja alá, miszerint a műanyagok mára új építőelemként bevonultak a földtanba. 2020-ban geológusok például olyan üledékes kőzeteket azonosítottak Brazíliában, amelyeknek rétegeibe műanyaggal bevont kupakok, műanyag fülbevalók és más hulladék vegyült. Ezeket antropocén köveknek nevezték el tanulmányukban. Más tudósok az agglomerátumok, vagyis törmelékkőzetek nevének mintájára „műanyagglomerátumoknak” nevezték el azokat a képződményeket, amelyek úgy alakulnak ki, hogy az olvadt műanyag köveket, homokot és más természetes vagy ember alkotta anyagokat ragaszt össze.
Deji Hu, a pekingi Csinghua Egyetem talajjal és talajvízzel foglalkozó tudósa szerint, aki kollégáival a kínai Hecsi városa melletti folyóban talált, műanyaggal összenőtt köveket megtalálta, a 20-21. században az ember új geológiai képződményeket alkot. Kutatócsoportjával ő az első, aki kémiai kötést írt le a természetben előforduló kövek és műanyagok között.
A műanyag forrása a patakban és körülötte felhalmozódott szemét, beleértve a műanyagzacskókat alkotó polipropilén rétegeket és valószínűleg a gazdák által a haszonnövények letakarására használt műanyagot alkotó polietilén rétegeket. Amikor a tudósok spektroszkópos eszközökkel nézték meg közelebbről a műanyagköveket, kiderült, hogy a polietilén rétegek felszínén lévő szénatomok az oxigénatomok segítségével hozzákötődtek a kőben lévő szilíciumhoz. Hu szerint a kémiai kötést a Nap ultraibolya sugárzása segíthette vagy azoknak a mikrobáknak az anyagcsere-tevékenysége, amelyek a műanyagköveken élnek.
Gerson Fernandino, a brazíliai Rio Grande do Sul Szövetségi Egyetem geológusa, aki üledékes kőzetekben lévő antropocén kövekkel foglalkozik, a Nature-nek azt mondta, Hu kutatása érdekes, ugyanakkor nem biztos, hogy ezek a műanyagkövek ténylegesen újfajta interakciót jelentenek a műanyagok és a kövek között. Ezzel együtt ezek az első olyan kövek, amelyeket édesvízi ökoszisztémában figyeltek meg - nem hulladéklerakóban vagy tengerparti környezetben.
Geológusok a műanyagok és kövek interakcióját vizsgálva egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy az ember a 20. század közepe óta alapvetően változtatja meg a bolygó geológiáját. Néhányan amellett érvelnek, hogy ezt a változást az antropocén geológiai korszak beköszöntének elismerésével kellene jelezni.
forrás: qubit.hu
