Aki műanyagot vet, mikroműanyagot arat. A talajban és a termesztett növényeinkben is ott van már a szennyezés

  • 2023. április 13.
  • kovacseszter

Az óceánok műanyagszennyezése globálisan is egyre nagyobb figyelmet kap, holott a talajok mikroműanyag-szennyezettsége fajlagosan akár 4-23-szor is nagyobb lehet. Különösen kitettek a mezőgazdasági talajok, ahonnan az élelmiszerünk is származik. A szennyezés forrásai sokrétűek, származhatnak szennyvíziszapból, tisztítatlan szennyvízből, talajtakaró fóliákból, de az autóutak mellett jelentős a gumiabroncsokból származó törmelék is. Csak Németországban évente 57-65 ezer tonna gumitörmelék szennyezi az út menti területeket. A klímaváltozás miatt gyakoribb és intenzívebb aszályok miatt a kiszáradt és repedezett talajba könnyebben és mélyebbre jutnak el a mikroműanyag szemcsék, megváltoztatva annak kémhatását, tápanyag-tartalmát és szerkezetét. Amelyek aztán beépülnek a növények sejtjeibe, gátolva például a búzacsírázást vagy terméscsökkenést okozva a gyapotnál, de a dohánynövények is bekebelezik a műanyagot, ahogy a fás szárú növények gyökereiben, hajtásaiban és leveleiben is felhalmozódnak. A földi giliszták és fonálférgek esetében pedig szövettani elváltozásokat figyeltek meg, míg az egerek máj lipid anyagcseréje borult fel. Mint minden más területen, a mezőgazdaságban is fontos lenne az egyszer használatos műanyagok alkalmazásának visszaszorítása, helyettesítő anyagok (polikarbonát, üveg, ténylegesen lebomló műanyag) használata. A takarófóliák helyett pedig a takarónövények nyújthatnak természetes alternatívát.

A vizeinkben lévő mikroműanyagokról egyre többet hallunk a médiában, pedig a szennyezés nemcsak a vizeket, hanem a talajt is érinti. Sőt a kutatók szerint ott még súlyosabb probléma az apró plasztikdarabkák jelenléte:

a talajokban ugyanis fajlagosan 4-23-szor több mikroműanyag halmozódik fel, mint az óceánokban.

A problémára Matthias Rillig, a berlini Freie Universität kutatója hívta fel a figyelmet 2012-ben. Azóta intenzíven kutatott területté vált a talajok mikroműanyag-szennyezettsége. Többek között kimutatták a kutatók, hogy a leggyakoribb szennyezők a polietilén és a polipropilén, de a polivinil-klorid és a polietilén-tereftálat hozzájárulása is jelentős.

A tapasztalatok szerint a mezőgazdasági talajok szennyezettsége általában nagyobb, mint a városi talajoké.

Ami nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a világon előállított összes műanyagnak mintegy 2-4%-a kerül mezőgazdasági felhasználásara, ami 2019-es adatok szerint 7-14 millió tonnát jelent. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint a mezőgazdasági területeken átlagosan 3500 kg melegház-fóliát, 400 kg csepegtető szalagot, illetve 180 kg mulcsfóliát használnak hektáronként.

Ide kattintva a cikk folytatását is elolvashatod.

Forrás: masfelfok.hu Jurecska Laura