Hírek téma szerint
A fast fashion a fogyasztói társadalom jelképe is lehetne. Nyomában pazarlás, mikroműanyag és nem elhanyagolható mértékű vegyszerhasználat jár. Utánanéztünk annak, hogy mennyi kemikáliát használnak ruháink készítése során, és ezekből vajon mennyi marad a szövetekben. Néhány trükköt is ajánlunk, amelyekkel elkerülhetjük a bajt, valamint három szervezet címkéjét is megmutatjuk, amelyekre érdemes figyelni, ha nem akarunk vegyszeres kelméket magunkra húzni.
Új online piactér született, ahol amellett, hogy a környezettudatosság jegyében az újrahasználatot preferálva juthatunk új tárgyakhoz (vagy adhatjuk el mi magunk tárgyainkat), még egy-egy jó ügyet is támogathatunk. A boonshelf egyik megálmodójával, Fulmer Andreával beszélgettünk.
Január elsején lép életbe az az új magyar hulladékgyűjtési szabályozás, ami kötelezővé teszi, hogy ötven forint betétdíjat számoljanak fel a gyártók az egyszer használatos italosüvegekre. A visszaváltási rendszert a Mol alá tartozó MOHU fogja működtetni. Kedden bemutatták, hogyan fognak kinézni az automaták, ahova az üvegeket kell majd visszavinnünk.
Régóta lehetett tudni, hogy az italcsomagolások tekintetében jelenleg működő betétdíjas rendszert felváltja egy új, ún. visszaváltási díjas rendszer, amely az újratölthető italcsomagolások mellett immár az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg) is kiterjed. Ez önmagában üdvözlendő, azonban a lényeg a részletekben rejlik – éppen ezért adta ki a Humusz Szövetség 2021 júniusában állásfoglalását, amellyel fel kívánta hívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Sajnos a végleges jogszabályban azt látjuk, javaslatainkból kevés talált meghallgatásra.
Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével az alábbi megoldóképlet állítható össze.
A körforgásos gazdaság kulcsfontosságú tényező a hulladékcsökkentésben és a fenntartható jövő megteremtésében. A hagyományos lineáris gazdasági modell, amelyben az erőforrásokat kitermelik, felhasználják, majd kidobják, hozzájárul a világméretű hulladékproblémához. A körforgásos gazdaság azonban egy új megközelítést kínál, amely forradalmasítja a gazdasági folyamatokat, és összekapcsolja a fenntartható erőforrás-felhasználást és a hulladékcsökkentést. De mi is pontosan a körforgásos gazdaság célja, valamint szerepe a hulladék probléma kezelésében, és mik az előnyei?
Nehezen képzelhető el úgy nap, hogy valamilyen csomagolóanyaggal ne kerüljünk kapcsolatba, elég csak az élelmiszerekre, vagy a háztartási hulladékunkra gondolnunk, és akkor még nem is beszéltünk a különféle internetes rendelésekről, ruhák, műszaki cikkek, kozmetikumok stb. végeláthatatlan csomagolóanyag használatáról…
Napjaink fogyasztás-orientált világában a túlcsomagolás folyamatosan jelenlévő problémává vált, amely szükségtelen pazarláshoz és környezeti aggályokhoz vezethet. A papír, a műanyag, sőt a textil csomagolóeszközként való használata egyaránt jelentős hatást gyakorol a környezetre.
A csomagolóipari vállalatok gyakran terjesztenek a többször használatos csomagolásokkal kapcsolatosan olyan álhíreket, melyek egyesek számára elrettentőek lehetnek. Az alábbi cikk a Zero Waste Europe szakmai anyaga alapján ismerteti és cáfolja ezeket a mítoszokat.
Az óceánok védelméért küzdő nemzetközi szervezet, az Oceana felszólította a céget arra, hogy duplázza meg a kitűzött cél eléréséért és a hulladék-csökkentésért folytatott erőfeszítéseit azáltal, hogy segíti és buzdítja a főbb palackgyártó partnereit az újratölthető palackok mennyiségének növelésére.
Európában a csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságokba szökött. Az elmúlt évtizedben a csomagolások mennyisége gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. Gyorsabban, mint a forgalmazott áruk mennyisége. Az Eurostat legfrissebb, 2023 októberében közzétett, csomagolási hulladékra vonatkozó adatai megerősítik ezt a felfelé ívelő trendet: 2021-ben új rekord született az egy főre jutó 188,7 kg-mal, ami mindössze egy év alatt 6%-os növekedést jelent a hulladéktermelésben. Ugyanezen adatokból az is kiderül, hogy az újrahasznosítási arányok 2010 óta stagnálnak. A csomagolási ágazat jelenleg mintegy 59 millió tonna CO2-egyenértékért felelős, ami több mint Magyarország éves kibocsátása. A csomagolás az új erőforrások kiaknázásának egyik fő hajtóerejeként is szolgál – Európában a műanyag 40%-át és a papír 50%-át használják fel ilyen célra.
Számos oka van, amiért jobban megéri újra és újra felhasználható csomagolást választani - gondolhatunk gazdasági, egészségügyi, környezetvédelmi szempontokra is. Mi most hetet emelünk ki ezek közül, a Rethink Plastic Allience anyagát alapul véve. Fehér Kinga írása.
Fokozatosan leszámol az eldobható kávéspoharak okozta problémákkal az írországi Killarney városa, ahol korábban évente mintegy 18,5 tonnányi gyűlt össze a köztéri szemetesekben, parkokban és az utak mentén, írja a Guardian.
A nagy sikerre való tekintettel az osztrák főváros újra meghirdeti a javítási kupon akcióját. Vagyis 100 euróig támogatja bárminek a megjavítását – legyen szó plüssmackóról, ruhásszekrényről vagy bicikliről. A javítási kupon első fordulója óta a bécsiek 35 ezer tárgyat mentettek meg a kidobástól és használtak tovább a javítást követően.
Egy átalakított építkezési konténerben, a körforgásos gazdaság jegyében nyílt meg Veszprém első szabadtéri csereberepontja a Cholnoky úton.
Szinte nincs olyan, ami ne lenne javítható. Október 21-én ünnepeljük a használt dolgok értékét, a Javíttatás Világnapját!
Budapesten is elindítja a külföldön már népszerű újrahasználható csomagolási programját a Wolt. A kezdeményezéssel a Wolt az éttermekben használt csomagolóanyagok mennyiségét és környezeti hatását csökkenti, hozzájárulva a hulladék minimalizálásához és az erőforrás-takarékossághoz.
Az újrahasználati központ a használt dolgok újrahasznosításának alternatív módja: az újrahasználati központban ugyanis új gazdára lelhetnek a régi holmik. Olyan hely, ahol segítenek megmenteni a feleslegessé vált, nem feltétlen régi dolgokat a hulladékká válástól.
Kiszolgált elektronikai hulladék, építési törmelék, karton, veszélyes hulladékok: a hulladékudvar pontosan arra jött létre, hogy ezeket ne a kertben kelljen tárolni, és ne is az út szélén végezzék. Nézzük meg, mit is helyezhetsz el a hulladékudvarokban, és ezt milyen feltételekkel teheted.
A Maros, a Tisza-tó és a Közép-Tisza után az idei szezon utolsó hulladékgyűjtő PET Kupa versenye is véget ért a Bodrogon. Ezúttal 10 csapat szállt vízre, hogy Olaszliszka és a Bodrog torkolata között megtisztítsa a folyót és árterét a felgyülemlett hulladéktól. Habár az esős időjárás nem kedvezett a munkának, a IV. Bodrogi PET Kupa így is rekordot döntött: 11 tonna hulladéktól mentesítették a folyót 3,5 nap alatt. Ezzel a 2023-as versenyszezon lezárult, a gyűjtött hulladék elérte a 30 tonnát. Ez a mennyiség már biztosan nem jut el az alvízi országokig.
Az 5 éve futó „Passzold vissza, Tesó!” kampányban, 2023 tavaszán visszagyűjtött mobiltelefonok mennyisége: 115 gyűjtőponton – 1524 kg! A szervezők elégedettek az eredménnyel köszönik a gyűjtésben résztvevők munkáját!
Manapság a környezetvédelmi szempontok mérlegelése rendkívül fontos az okoseszköz vásárlásakor, mivel az elektronikai eszközök gyártása és használata jelentős környezeti hatással jár, például a nyersanyagok kitermelése, az energiafelhasználás és a hulladékkezelés terén. De vajon létezik-e környezetbarát laptop? A használt elektronikai cikkek térnyerésével az ökolábnyom mérete csökkenthető-e és ha igen, mennyivel? Az okos eszközök hosszú élettartama és energiahatékonysága fontos szerepet játszik a fenntarthatóság terén.