Hírek téma szerint
Tavaly csaknem 239 ezer nélkülöző ember részesült azokból a lejáratközeli, illetve csomagolási hibás termékekből, amiket a Magyar Élelmiszerbank Egyesület áruházakból és gyártóktól gyűjtött össze. A szervezet 2022-ben másfélszeresére növelte élelmiszermentő kapacitását, hogy lépést tudjon tartani a növekvő rászorulói igényekkel. Önkénteseik segítségére támaszkodva az idén még több adományt szeretnének célba juttatni.
Ahogy azt 1967 óta a budapestiek megszokhatták, a fővárosi hulladékgazdálkodási közszolgáltató a téli kényszerszünet után, idén is elindítja éves lomtalanítási programját. A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió munkatársai évente egyszer, külön díjazás nélkül, előre meghirdetett menetrend szerint minden budapesti háztartástól elszállítják a nagydarabos hulladékot. Idén Csepelen, február 13-án kezdődött az éves program, majd Lipótváros, Víziváros, és a XVI. kerület következik.
Megdöbbentően alacsony az EU hulladékégetőinek energiahatékonysága – derül ki a Zero Waste Europe (ZWE) által kiadott, „Az energetikai hasznosítás hatékonyságának cáfolata: az uniós hulladékégető művek teljesítménye” című tanulmányából. Az Equanimator által készített anyag (amelynek összefoglalója magyar nyelven ITT olvasható) szerint nem csupán a hulladékégető létesítmények közti, energiahatékonyság alapján történő különbségtétel okafogyott és önkényes – a riport alapjaiban kérdőjelezi meg a fogalom használatának létjogosultságát is.
Rohanó mindennapjaink során kevés időnk van átgondolni növekvő fogyasztásunk káros következményeit, és még ritkábban van kellő motivációnk újabb környezetvédő praktikák megismerésére. A Széchenyi István Egyetem és a HybridCycle csapatának legújabb akciója a hulladékgyűjtés mellett az ismeretterjesztést is célozza, és szinte házhoz hozza a fenntarthatóság kérdéseire adott válaszokat. A februártól induló körúttal a megye öt városába látogat el az óriás, szelektív hulladékgyűjtőpont, amely izgalmas tényeket és tippeket mutat be a zöld életmód iránt érdeklődőknek.
Hamarosan érkezik a kilencvenes években bevezetett környezetvédelmi termékdíj nagytestvére, az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősség, ami gyökeres változásokat hozhat a hazai hulladékgazdálkodásba. Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától a termék előállítója felel azért, hogy az általa gyártott termék anyagának, jellemzőinek megválasztása hulladékgazdálkodási szempontból kedvező legyen – az erre vonatkozó törvények szükséges módosítását pedig már az Országgyűlés is elfogadta.
26 féle PFAS-vegyületet mutattak ki a norvégiai Svalbard körüli jégben, ami erősen veszélyezteti az ottani élővilágot.
Ma már sokan igyekeznek újrahasznosítani az újságokat, műanyag palackokat és alumíniumdobozokat, hogy csökkentsék a háztartási hulladék mennyiségét. De mi a helyzet a lakóházainkkal? A legtöbb régi épület maradványai a szeméttelepen végzik, de egyes városokat már a kezdetektől fogva újrafelhasználásra terveznek.
Aggasztó kutatás jelent meg az arktiszi műanyagszennyezésről: közösségi tudományos kezdeményezések alapján kiderült, hogy az összegyűjtött műanyaghulladék a világ minden tájáról származik, írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A vállalkozó kedvű civilek által Svalbard partjainál összegyűjtött szemetet az Alfred Wegener Intézet elemezte: a műanyagtörmelékek nagyjából egy százalékán voltak még mindig olyan címkék, amelyek lehetővé teszik az eredet elemzését, ezek nagyjából egyharmada Európából, leginkább Németországból származott. A Frontiers szaklapban megjelent eredmények a szakértők szerint egyértelműen mutatják: a fejlett iparral rendelkező országok jelentősen hozzájárulnak az olyan távoli területek szennyezéséhez is, mint az Északi-sarkkör.
Kávéval olajozzuk a gazdaság kerekét. Az emberiség globális kávéfogyasztása évről évre nő: a Brit Kávétársaság szerint több mint kétmilliárd kávé fogy naponta, és még a hagyományosan a teakultúra fellegvárának számító Kínában, Japánban és Ázsia más országaiban is egyre többen térnek át a kávéra, és ezzel párhuzamosan nő a kávéfajták száma, gazdagodik a fogyasztási szokások palettája is.
A keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése számos európai országban okoz nehézséget, ám egy észak-olaszországi város, Párma olyan példával szolgált az elmúlt években, amely iránymutató lehet minden környezettudatos régió számára is.
A biohulladék elkülönített gyűjtése és újrafeldolgozása 2023. december 31-től európai uniós kötelezettség. Ebből kifolyólag a Humusz egy szakmai állásfoglalást készített, amiben kitér a különböző biohulladék-kezelési módokra. A szakmai ajánlás tagszervezetek és külső szakértők bevonásával készült. Egyetértesz a tartalmával? Szervezetként lehetőséged van aláírásoddal támogatni az alábbi űrlap kitöltésével.
Újrahasznosíthatónak kell lennie a zöldség és gyümölcs csomagolására felhasznált csomagoló- és címkézőanyagok mindegyikének az Európai Unió tagállamaiban 2025-től – hívta fel a figyelmet a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.
Az Európai Unió megjelentette a csomagolási anyagok és csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó szabályozását. Ez azt írja elő, hogy 2030-tól valamennyi csomagolási anyag újrafeldolgozható legyen és a műanyag csomagolóanyagok pedig tartalmazzanak újrafeldolgozott részt. A szabályok kihatással lesznek a közétkeztetésre, vendéglátásra is, ugyanis előírások lépnek érvénybe az újrafeldolgozandó, tiltandó, egyszer használatos termékekre vonatkozóan.
Mindig a műanyag „viszi el a balhét”, amikor a tengeri és a szárazföldi szeméthegyek kerülnek szóba. De mi lesz a rengeteg üveghulladékkal, amit azokon a helyeken termelnek, ahol ezek újrahasznosítása még gyerekcipőben jár?
Budapest vezetése nehezen engedi el a hagyományos toitoi-modellt, pedig Bécsben már az látszik, hogy van fenntartható, jobb minőségű alternatívája a közvécéknek. Az osztrák szolgáltató nyilvános vécéit már szerették volna látni a futball-világbajnokság és a dubaji Világkiállítás szervezői is, de inkább német városokban terjeszkednének tovább. A budapesti atlétikai világbajnokságon sem mutatkoznak be, de kacsakő-hajítás még lehet helyette a Duna-parton.
Az urbanizáció hatására felborult környezetünk hidrológiai körforgása, a víz természetes keringését jelentősen megzavartuk a folyamatos építkezéssel, a városfejlesztésekkel. A korszerűtlen csatornázás sem segít a természetes folyamat támogatásában, azonban még így is vannak lehetőségeink hatékony, fenntartható beruházásokra, melyek nemcsak a környezet minőségét, de az egészséges életkörülményeinket is javítanák.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) január 19-én döntésében kimondta, hogy nem áll összhangban az uniós joggal az a hazánkban is korábban alkalmazott gyakorlat, hogy a cégek eseti szükséghelyzeti derogáció alapján gyártanak tiltott növényvédőszerekkel kezelt (csávázott) vetőmagokat. Ez az ítélet véget vet a tagállamok által a betiltott növényvédőszerekre adott derogációk közel felének.
Használt sütőolaj gyűjtésére és tárolására alkalmas konténereket telepített országszerte 40 üzemanyagtöltő állomásán az OMV olajtársaság – közölte a vállalat az MTI-vel.
Nem tévesztendő össze Visegráddal, de a látvány szomorú.
Újra a miskolci MiReHu Nonprofit Kft. lett az első helyezett az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai díjának „gazdálkodó/ipari szervezet” kategóriájában, a „Dobd le/fel a textilt! – közösségi upcycling program a textilek és bútorok újrahasználatáért” elnevezésű programsorozatát tartotta a hazai döntőbizottság a legjobbnak. Ezzel 2021 után a vállalat 2022-es tematikus akciója is díjat nyert. (Az Egyesület/civil szervezet kategóriában a Humusz Szövetség programja nyert "Ember a divat mögött" című programjával, Az Ökologistic Alapítvánnyal és a Réthy Fashionnel közösen. - szerk.)
Sokat olvasni, hallani arról, hogy bolygónkat milyen terhelés éri, mind a kibocsátott szennyező gázok mind a nem megfelelően kezelt hulladékok nyomán. Sajnos az egzisztencia javulásával, vagyonosodással elmondható, hogy az ember egyre nagyobb mértékben járul hozzá ehhez a terheléshez. Így hát a bolygónk megóvása érdekében, mi magunknak is tudatosan és felelősen kell viselkednünk a jobb egzisztencia elérése során.
Lezárult a 2022-es „Passzold vissza, Tesó!” című, használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány, íme az eredmények: 1410 kg mobiltelefon érkezett be, 180 gyűjtőpontról. Az országos programot 5 évvel ezelőtt a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet közösen hirdette meg. Azóta már 6 tonnánál jár a gyűjtés eredménye!
A kutatók azt vizsgálták, felszívódnak-e a növényekbe a járművek kerekéről lemorzsolódó apró műanyagrészecskék. A válasz: igen.
A pályázat kiírói elkötelezettek a klímaváltozás elleni küzdelemben. A fenntartható jövőért végzett több évtizedes munkájukban kiemelt partnerként tekintenek a pedagógusokra, környezeti nevelőkre, a jelenkori diákokra valamint az őket nevelő családokra és oktatási intézményekre. Olyan megoldások felé szeretnék terelni a társadalmat, melyek a közös tudásszerzés, hálózatos gondolkozás, reziliencia, cselekvésbe ágyazott tanulás segítségével példát közvetítenek a gyorsan változó társadalmi környezet számára. Szeretnénk elérni, hogy a fenntarthatóság a mindennapokat átszövő, motiváló, vonzó és valódi életformává váljon, aminek előmozdítói lehetnek az iskolai közösségek.