Hírek téma szerint
Immár negyedik alkalommal indítja el élelmiszerhulladék felmérését a Maradék nélkül program. Ha szeretnéd tudni, hogy a háztartásod mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy ha csak szeretnéd segíteni a Nébih munkáját ajándékokért cserébe, lehetőséged van Neked is részt venni a mérésben.
Október folyamán öt feladványban, kérdőívben arra vagyunk kíváncsiak: ki mennyit tud hazánk és általában az emberiség egyik legégetőbb kihívásáról, a hulladékok kezeléséről, illetve a jövő egyik „zöld” útjának tekinthető körforgásos gazdaságról.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított az egyik legnagyobb hazai repohár-forgalmazó, a Cup Revolution Szolgáltató Kft. ellen, mivel valószínűleg agresszív és megtévesztő gyakorlatot folytat a fogyasztókkal szemben – derül ki a versenyhivatal közleményéből.
Beró Szilárd sokszor azt tapasztalja, hogy az emberek idegenkednek a komposzttoalettől. Környezettudatosnak kell lenni ahhoz, hogy felismerjük: ha édesvízzel öblítünk, az nem fenntartható. Vigh Dóra írása.
Előkészítetlenségre hivatkozva nyolc hulladékos érdekképviselet azt kéri a kabinettől, hogy 2023 közepéről 2024 elejére halasszák el az új hulladékkoncessziós rendszer bevezetését.
Bizonyára sokaknak megvan az a gyerekkori élmény, amikor érdeklődve nézte, hogyan kapirgál a csirke a kertben. Nyilvánvalóan őseink nem csupán kedvtelésből tarották őket, hanem húsáért és tojásáért is, de vajon volt belőlük haszna a kertnek?
Hatásos megoldás lehet az élelmiszer-pazarlás ellen, ha nem ragaszkodunk annyira az élelmiszerek csomagolásán található lejárati dátumhoz, mert míg a „Fogyasztható” megjelölés a gyorsan romló hús- és tejtermékek esetében teljesen rendben van, a „Minőségét megőrzi” jelölésnek viszont semmi köze az élelmiszer-biztonsághoz.
Világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek az elektronikai hulladékok: 2019-ben például 53,6 millió tonna keletkezett, amelynek több mint 80%-a ismeretlen helyen – nem hivatalos hulladéklerakóhelyeken, hulladéktelepeken, bontókban stb. – végezte, és amelyből csupán 10 millió tonna volt az a mennyiség, amelyet dokumentáltan és megfelelően hasznosítottak újra. Magyarországon szerencsére jobb a helyzet, de így is évente több tízezer tonnányi elektronikai hulladék marad ki az újrahasznosítási rendszerből, és végzi például a kommunális hulladékban. Az LG Magyarország októberi kampánya az elektronikai hulladék csökkentésének és felelősségteljes kezelésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
A tudatos fogyasztók táborának erősödésével párhuzamosan egyre több céget érhet a greenwashing, azaz a „zöldre mosás” vádja: a legújabb esetben a holland versenyhivatal kifogásolta a Decathlon és a H&M fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatait. Az ehhez hasonló vizsgálatok hazánkban is megszaporodhatnak, hiszen a nemzetközi és hazai hatóságok fokozott érdeklődést mutatnak a különböző zöld állítások vizsgálata iránt. A Deloitte szakértői kiemelték, hogy a vállalatoknak elsősorban transzparenssé kell tenniük működésüket a megfelelő adatszolgáltatás révén, hogy elkerüljék a zöldremosás kockázatát.
Mikroműanyagokat találtak olasz tudósok az emberi anyatejben. A kutatókat nagy aggodalommal tölti el, hogy milyen hatása lehet a csecsemők egészségére a műanyagszennyezés.
A lombkezelés új módszerének bevezetését javasolja a Zöld Küldetés Egyesület. Szerintünk ahol lehetséges, tartsuk helyben a lehullott leveleket, hasznosítsuk, építsünk vele talajt és vízmegtartó közeget.
A laza ellenőrzés és végrehajtás komoly jogi kockázatokat jelent (Isztambul) – Törökországban a műanyagok újrahasznosítása sok ember egészségét károsítja, és mindenki számára károsítja a környezetet – áll a Human Rights Watch szeptember 21-én közzétett jelentésében.
Az új jelentés szerint sürgősen csökkenteni kell a műanyagok gyártását, hogy csökkentsük az Európai Unió fosszilis tüzelőanyagoktól, valamint az orosz olajtól és gáztól való függőségét.
A rezsiárak módosítása miatt erősen megnövekedett a tűzifa iránti kereslet. Ehhez hozzájött még a korán érkező hűvös idő és a fahiány, így előkerülhetnek a kereskedők között az „ügyeskedők” is.
Az emberiség által termelt hulladékok egyre nagyobb szerepet fognak játszani környezetünk és életvitelünk fenntarthatóságában. Én még jól emlékszem, amikor a 2010-es év vége felé arról zengtek a híradások, hogy Nápoly kerületeiben közel 3 hete gyűlik a szemét. A hulladéklerakók is végesek, és a Föld ahol élünk erőforrásokban szintén véges, így érdemes elgondolkodni azon, mit is kezdhetnénk a keletkező hulladékkal, azon felül, hogy mi magunk is minden tőlünk telhetőt megteszünk a hulladékok minimalizálásáért. Most a Qubit cikke jóvoltából megismerhetjük a hulladék egy igazán hasznos felhasználási lehetőségét.
Kevés olyan szórakozni járó ember van Budapesten, akinek még sincs odahaza legalább egy-két újratölthető pohara – újrapohara –, vagy azért cserébe kapott műanyag zsetonja egymástól teljesen független szolgáltatóktól. Aztán ahogyan az egymással nem csereszabatos poharak toronnyá nőttek a konyhapulton, úgy lett sokaknak elegük az egészből.
Bethany Spendlove Keeley interjút készített a 22 éves, Washingtonban élő Rachel Radvany-val, aki a Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központnak (Center for International Environmental Law, CIEL) dolgozik. A CIEL a jog erejét használja a környezetvédelem, az emberi jogok előmozdítása, valamint az igazságos és fenntartható társadalom biztosítása érdekében.
Kutatók szerint a csomagolásban és más mindennapi termékekben található vegyi anyagok fokozhatják a zsírszövetek termelődését.
Intézményi keretek között történő komposztálással, iskola-, óvodakertekkel kapcsolatos motiváló, inspiráló, támogató, ötletgyűjtő és tudásátadó online képzésre invitáljuk a pedagógusokat.
Bizonyosan sok olvasónk hallott a napokban kialakult hulladékszállítási sztrájkról, és emiatt kialakulni látszódó hulladékszállítási krízisról. Szerencsére a megállapodásra sokat nem kellett várni, így a felgyülemlet hulladékok elszállítása rövid időn belül meg fog történni. Olvasóink a megállapodással kapcsolatos hivatalos sajtóközleményt lentebb olvashatják, amit mi magunk is közzéteszünk.
Az Európai Parlament nagy többséggel (602 igen, szemben a mindössze 13 nem szavazattal) megszavazta, hogy 2024-től egységes töltőportot vezetnek be az Európai Unió területén, vagyis az EU-ban eladott mobiltelefonok, tabletek, e-könyv-olvasók, fülhallgatók és fényképezőgépek mindegyikének ugyanolyan csatlakozóval kell rendelkeznie.
A magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százalék emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. A képet árnyalja, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 000 forint egy főre jutó veszteség éves szinten. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.
Most lett meg az eredménye a nagy svájci alsógatya-elásó kísérletnek.
2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.